MAGAZIN: Bakancs tisztítása, ápolása

A turista, hegymászó egyik legfontosabb felszerelése a lábbelije, alap esetben a bakancsa. Ennek kiválasztása, kezdve a felhasználási területtől, a márkán, felépítésen, talptípuson át az anyagáig mind lényeges kérdés. És mivel senki sem szeretné, ha a gondosan kiválasztott, kínok közt (vagy anélkül) betört bakancs korán felmondaná a szolgálatot, időt kell fordítani karbantartására, ápolására.

Furcsának tűnhet, de a bakancsápolásra már a vásárlás előtt érdemes gondolni. Miért? Mert a különböző lábbelik különböző gondoskodást igényelnek, ennek megfelelően más-más technikát vagy anyagot (melyek ráadásul eltérő árakon szerezhetők be) kell majd használnunk karbantartásukhoz. És ha kicsit is lustábbak vagyunk, akár ez is meghatározhatja a megvásárolandó bakancs várható élettartamát!

Miután megvettük és betörtük lábbelinket, alig várjuk, hogy kiszabaduljunk vele a természetbe. Magunkban mosolyogva megyünk el a „tornacipősök” mellett a sárban, vagy gázolunk nyugodtan a patakokon át, de a nap végére a ránk váró feladat tudatában lelkesedésünk alábbhagy… hiszen ahogy nekünk is illik megmosnunk habtestünket, úgy illik a helytálló segítőt, bakancsunkat is leápolnunk. 

Nálam a bakancstisztítás első fázisa már a túra végén elkezdődik: mikor visszaérünk a civilizációba, a bakancsra rakódott sarat, növényi maradványokat, a talp mintázatába szorult köveket érdemes akár egy darab fával kipiszkálni, nagyjából letakarítani. Így egyrészt nem mocskolunk össze a környezetünkben mindent (vonat, busz, autó, ország-világ), másrészt a rászáradó és letakarítandó kosz mennyiségét is lecsökkentjük.

TIPP: véletlenül se használjunk éles eszközt ehhez, nehogy megsértsük a bakancs anyagát, ill. ami nem akar lejönni, azzal ne küzdjünk, otthon úgyis rendesen letakarítjuk! A kamásli sok mocsoktól megvédi lábbelinket és nadrágunkat is, érdemes használni! 

A második fázisra már otthon kerül sor. Ha csak poros lett a bakancs, elegendő cipőkefével megszabadítani tőle, valamint kivehetjük a talpbetétet, hogy szellőzzön. Ha rosszabb volt az idő, és saras is lett a lábbeli már más a helyzet. Kezdjük a talpnál: a mintázatba szorult kavicsokat, ágdarabokat, sarat piszkáljuk ki, utána mossuk le vízzel az egészet. A dolog korántsem lényegtelen, hiszen a következő használatkor tiszta mintázat fogad (=tiszta szállítás is) amellett, hogy az esetleges sérülésekről, kopásról is tudomást szerzünk! Ha ragyog a bakancs alja, jöhet a felsőrész. Vegyük ki a bakancs fűzőjét és takarítsuk le a rászáradt, ráragadt koszt. Akár „ki is moshatjuk”. A talpbetétet szedjük ki ekkor is a szellőzés végett. Ki milyen körülmények között lakik (=takarít bakancsot), több lehetőség kínálkozik a következő lépésre: lavór, folyó víz, szabadtéri mosás. A lényeg, hogy puha kefével (nehogy megsértsük a bőrt), víz (jobb, ha langyos) segítségével takarítsuk le a sarat. Végezzünk alapos munkát, a fűzőkampók, varrások, illesztések és a járás során jelentkező hajlások környékén körültekintően távolítsuk el a nem odaillő dolgokat. A történet – a bakancs anyagától függően – már itt kettéválik, ugyanis a vízálló-lélegző membrános (GORE-TEX®, eVent) lábbelik esetében még nagyobb odafigyeléssel, esetleg tisztítószerrel kell ezt végeznünk, hiszen a lélegzőképesség alapkövetelménye, hogy a külső bőr réteg pórusai tiszták legyenek. Ekkor a tisztítás során erre kitalált folyékony tisztítószert vagy habot kell használni (NIKWAX, ReviveX, Toko)! Remélem, nem jut senkinek az eszébe ez a hülyeség, de leírom… ne mosd a bakancsodat forró vízben, vagy mosógépben, de a kézi mosásnál sem cél az eláztatása!

TIPP: A kiszedett cipőfűzőt tisztítás után tegyük a bakancsba, nehogy elkeveredjen! A bakancs belsejét is kitisztíthatjuk, bőr belsőnél langyos vizes rongyos kenés elegendő, míg a membránosoknál óvatosan kell eljárni, nehogy a tisztítás során szennyezzük be a bélést, amivel eltömíthetjük a membránt (GORE-TEX®). Az eVent pedig még „különebb” kategória, mert ennek belsejéből a lélegzőképesség megtartásához ki kell takarítani a bélésből a lerakódott sót, de csínján, mert még könnyebben eltömődhet a membrán (szóval kemikáliamentes kendőt használjunk)!

A harmadik fázis a szárítás. Miután gondosan kitisztítottuk a bakancs talpát és a felsőrészt (kívül-belül), ideje megszárítani. A lábbeli időtállóságának egyik kulcsmomentumához érkeztünk! A bakancsok anyaguknál fogva (bőr külső, akár belső is) megszívják magukat vízzel. Ennek nagyobb része kívülről érkezik a patakban gázolás, sarazás, olvadó hó, eső és végül a takarítás révén. Kisebbik, de nem elhanyagolható hányadát pedig a lábunktól kapja a kicsapódó pára által (vagy ha felülről beázott). A szárítás során van néhány betartandó alapszabály: bízzuk rá a természetre, hogy megoldja a kérdést (ez akár néhány nap is lehet!)! Vagyis a bakancsot NE tegyük ki sugárzó hő hatásának (=radiátor közvetlen közelében NE, hajszárítóval NE, kandalló előtt/cserépkályhán NE, tűzhelyen NE, és nyilván elmehetnénk egészen az autópályán közlekedő lakóautó hátuljában gofrisütővel NE, de ezt hagyjuk), hasonlóan sugárzó Nap hatásának szintén NE! Persze vannak olyan esetek is, amikor nagyon-nagyon gyorsan kellene, hogy megszáradjon, mert másnap nagyon-nagyon kell folytatni a túrát ugyanabban a szutyokban. Erre az esetre (a TIPPeken kívül) azt tudom javasolni, hogy (ha nincs elég száraz zoknink) akár a vizes zoknit visszavéve (egyet alváshoz szárazon hagyva), fogcsikorgatva bújjunk vissza a vízben tocsogó bakancsba, hiszen egy idő után – talán – megszokjuk (a kérdés: a lábunk vagy a bakancs?!

TIPP: Menedékházakban találkozhatunk kimondott bakancsszárítókkal, melyek a radiátorok fölé vannak telepítve (megfelelő távolságra a sugárzó hőtől). Gyorsíthatja a lábbelink száradását, ha fejjel lefelé tesszük a szárítóra, hiszen ekkor a – felfelé szálló – meleg levegő belülről is átjárja a bakancsot. A száradás másik gyorsítója pedig az újságpapírral történő kitömés lehet, már ha van nálunk egy fölös napilap.

A negyedik fázis az ápolás, hogy bakancsunk visszanyerje eredeti állapotát! A vízálló-lélegző membrános, valamint a textiles darabokat kizárólag a gyártók által ajánlott impregnálóval szabad kezelni, különben elvesztik légáteresztő képességüket. Szeretném megjegyezni, hogy vannak olyan darabok is (nem GORE-TEX®!), melyeket elvileg ugyanígy kell ápolni, de a külső bőrrétegnek (bőr és textil kombónak) ez mégsem biztosít megfelelő víztaszító képességet (mert pl. olyan a vastagsága). Ekkor két dolog közül választhatunk: vagy használjuk továbbra is az előírt impregnálót (esetleg nagyobb mennyiségben vagy többször), vagy lemondunk az elvi légáteresztésről és bőrbelsős bakancshoz hasonlóan kezeljük. Véleményem szerint a vízálló-lélegző membrán amúgy is egy kicsit túlmisztifikált dolog egy bakancs esetében, hiszen egyetlen bakancs sem szellőzhet tökéletesen, mindenki lába másként izzad, másként büdösödik, és az egész kérdésben rendkívül nagy szerepe van a túrázáshoz használt zokni anyagának és kialakításának is! Vagyis van, akinek ez kell a minimum követelményekhez, és van, akinek mindegy mi van a lábán, nem rohad bele. Ebben pedig csak a tapasztalat dönthet. De térjünk vissza a bőr ápolásához (kívül-belül bőr bakancs): a használat, tisztítás és szárítás után keménynek, rugalmatlannak érezzük a bőr felsőrészt. Ebben semmi meglepő nincs, hiszen saját bőrünk is kiszáradhat, pedig az élő szövet. A megfelelő működéshez tehát más sem kell, mint visszaadni a rugalmasságát (bőrzsír) és a víztaszító képességét (wax, meg persze a bőrzsír is). Ehhez a gyártók által javasolt anyagokat érdemes használni (nálunk elterjedtek a NIKWAX termékek), de el is térhetünk ettől. Miért? Mert nem csak bakancsot csinálhatnak ilyen bőrből. Körül lehet például nézni lovasboltokban is, ahol pontos leírást adva a felhasználási területről és a bakancs anyagáról(!), megfelelő ápolót szerezhetünk be nagyobb kiszerelésben és/vagy olcsóbban. A kiszáradt lábbelit gondosan, megfelelő mennyiségű ápolóval kenjük be („zsírozzuk be”). Először érdemes bőségesen felvinni az anyagot, és ronggyal vagy puha fogkefével szétkenni. A művelet során látjuk, hogy hol milyen gyorsan szívja be a bakancs. Ahol szükséges, ott még egy réteget felvihetünk. Az illesztéseknél, varrásoknál, a fűzőkampóknál és a nyelvnél még körültekintőbben járjunk el. Ugyanígy kiemelném a járás során hajló részeket, ugyanis (ahogy a kép is mutatja) ide jut, itt szívódik fel a legtöbb nedvesség, és itt szükséges a legnagyobb rugalmasság. Végül ronggyal töröljük le/egyengessük el a felesleget (a kényes részeknél maradhat egy kis fölösleg). Ismét pihenőre kényszerülünk, érdemes egy napig várni. Ekkor látjuk, hogy mennyire szívta be a bőr a zsírt. Ahol úgy érezzük, hogy szükséges, ismételjük meg a fentebb írtakat. Végül pedig waxolhatjuk a bakancsot (ha külön akarjuk). Megjegyzés: az ápolás során a bakancs színe sötétedhet, ami teljesen természetes.

TIPP: Ha mindennel végeztünk fűzzük vissza a cipőfűzőt, mert a következő használat előtt ezt úgysem kalkuláljuk be, és bosszúságot okozhat. A szépen kikent-kifent bakancsot tárolásakor védjük a porosodástól (sok zsír és wax egyenesen vonzza a port!).

És a folyamat kezdődhet elölről…

Fontos megjegyzés: a bakancsot nem kell minden kirándulás után leápolni! Hogy mikor kell/javasolt ezt elvégezni, azt saját tapasztalatotok fogja meghatározni. Ami biztos: egy új lábbeli víztaszító képessége akár hónapokon keresztül megmarad, ill. egy rendesen ápolt bakancs sem fogja egy nap alatt elveszteni (jó esetben) rugalmasságát és víztaszító képességét. Ilyenkor maximum a szennyeződés eltávolítása (akár szárazon is), némi szárítás és a bakancs elpakolása a feladat.

Utóirat a lábszagról: lábizzadástól és szagtól függően válasszunk zoknit és akár bakancsot is hozzá. Gondosan tisztítsuk a lábbelit, akár a belsejét is, vegyük ki mindig a talpbetétet, szellőztessük át rendesen az egészet. Cseréljünk többször zoknit. Ha ez sem elég, akkor jöhet a szilikagél, a lábizzadásgátló spray, az ecetes lábmosás, a szódabikarbóna, vagy a fene tudja. A témában – szerencsére – nem vagyok igazán otthon (de talán kérdezzétek azokat, akik velem alszanak egy sátorban :)). Még egy: mindenki gondolja át, hogy a fentebb leírtakkal melyik illik össze, nehogy tönkretegye a bakancsát… pl: eVent plusz lábspray?! Lehet, nem kellene párosítani.