Kategória: SOFTSHELL
Tevékenység: NAGY MOZGÁSSZABADSÁGOT IGÉNYLŐ SPORTOK
Külső anyag: POLARTEC POWER SHIELD, SCHOELLER DYNAMIC
Tömeg (XL): 595 gramm
Vízállóság: diszkréten csak ennyit (every weather but the worst)
Magyarországon jelenleg nem lehet hozzájutni (főleg nem megbízható forrásból) az outdoor piac legfinomabb márkáihoz (az MHW és a TNF kivételével). Sajnos nálunk a piaci szemlélet ott maradt valahol régen… Nyílván érthető, hogy Magyarországon nincsenek magas hegyek, de könyörgöm, aki mondjuk akar, és megteheti, az simán eljuthat néhány óra alatt komolyabb hegyek közé is. Másrészt mondjuk az ország nyugati feléből hamarabb ott van az ember a Rax-on, mint székesfővárosunkban. Ezenkívül miért ne férhetne hozzá az ember mindenhez, amit tőlünk nyugatra is megvehetnek a népek, arról nem is beszélve, hogy Potsdamtől messzebb van az Alpok, mint Záhonytól, mégis lehet ott komoly márkákat kapni. Nem vagyok telhetetlen, de legalább rendelni lehessen…
Amikor síelni indul a nép, a java betér az outdoor áruházláncokhoz (ahol azért be kell vallani, vannak meglepően jó cuccok is), a föle meg elmegy és Columbiát, Sherpát és kompániáját veszi meg, és hát be kell vallani a Columbia termékek nem említhetők egy lapon az outdoor sportok Lamborghinijével, a kanadai high-end gyártóval, az Arc’teryx-el, természetesen az árcédulát kivéve. Szóval a magyar sítársadalom föle bemegy a boltba, sokat tejel és keveset kap (arányaiban). Én meg azért vagyok itt, hogy aki elolvas, ne eshessen ebbe a hibába.
A softshellek általában a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz (mászás, jégmászás, komolyabb síelés) kialakított öltözékek, hiszen anyaguk elasztikus. A sokféle softshell közül a trónuson egyértelműen a Gore-Tex Softshell ül, de mellette számos komoly anyag bír nagyon durva képességekkel (például Conduit Softshell, Gore Windstopper Softshell és Schoeller C-Change). Az ennél kicsit kevesebbet tudó softshell matériák közül többedmagával a Polartec Power Shield érdemel említést, mely hétköznapibb dolgokhoz lett kialakítva (elvileg). A hétköznapi dolgok alatt az aktivitási idő 90%-át értem. Ugyanis abban a kilenctizedben nincs benne a zivatar, a hóvihar, a szélvihar és az extrém hirtelen leeső hőmérséklet sem. A légáteresztő perforált membrán erősen szélálló (de nem tökéletesen), hiszen CFM értéke 8. A CFM 0 a tökéletes szélállóság, melyet például a Polartec Windbloc tud. Gyakorlatban ez olyan 98%-ig szélálló és 2%-ban légáteresztő anyagot jelent. Szóval erre alapoznak a madarasok, amikor ebből az anyagból állítanak össze egy allrounder dzsekit. Nem fáj kimondanom, hogy nagyon meg van csinálva a cucc. Az igényesség az Arc’teryx-nél filozófia, nem ritkaság. Oké, persze az outdoor gyártók egyik leginnovatívabbika is egyben a cég, hiszen a laminálástól kezdve a varrathegesztésig, számos fejlesztés származik tőlük. A többi gyártó nem titkoltan az ő standjukhoz lép oda először, amikor a jövő évi kollekcióját fejleszti.
Mivel ez a dzseki elsősorban átmeneti időjárásra tervezett darab, úgy gondolom a design is ennek a szolgálatában áll. A hatalmas kapucni alkalmas a sisak viselésére, de buszmegállónyi védelmet nyújt minden más esetben is. Jól állítható, de nem összecsomagolható és nem levehető. Amennyiben tehát hátizsákot húzunk, akkor érdemes arra odafigyelni, hogy a kapucni kissé útban lesz, főleg a nagyobb zsákoknál. Ez utóbbi két dologból lehet következtetni, hogy ez inkább egy mászás orientált kabát.
A zsebei hatalmasak. Elrendezésük szerint két mellső és két normál, úgynevezett handwarmer zsebe is van. A bal felkaron egy kicsi, elméletileg walkie-talkie zseb is található, mely kiváló amúgy a felvonójegy tárolására is. A nagyobb zsebekben jól szervezhetjük tehát a térképet, sapkát, kesztyűt, miegymást. Gyorsan járó cipzárak mik lehetnének mások, mint YKK-k. Minden zsebet záró cipzár garázsba fut, a Napóleon-zsebeket pedig anyag fedi, így szinte vízhatlanok. Belsejük erős hálós anyag. Nem árt odafigyelni a kulcsokra és egyéb hasonló hegyes-éles dolgokra, mert azért kárt tehetnek a hálóban (tapasztalat).
A derékrész szintén jól összehúzható. A szabása úgy lett kialakítva, hogy elől a mozgásszabadságot megőrzően éppen elég magasan és éppen elég mélyen is van egyszerre, hátul ellenben jóval mélyebbre van engedve a fenék melegítése végett (ezt hívják odaát full seat coverage-nek).
Nálunk fekete és kékesszürke színkombinációban járt, de van még pirosban és világosabb acélszínben is. Természetesen az ízlés mellett a színválasztásban a felhasználói terület láthatósági követelményei is kapjanak hangsúlyt, ha kérhetem a tudatos kollégákat.
Térjünk a lényegre. A tesztelése hónapok, óta folyik. Ma is ez volt rajtam, holnap is ez lesz. Valószínűleg a hétvégén is ebben megyek a Mecsekre, meg a jövő héten a Raxra. Egyszóval mindig tudnám hordani (a nyarat amúgy is utálom és ha tehetem inkább elhúzok a hegyekbe). Van azonban szépséghibája. Több is. Egyrészt a „protect you against every weather but the worst”. Szabadfordításban: „A legrosszabb idő? Nem, az ellen nem véd!” Nem mondom, hogy lépten-nyomon beázna, de azért ha nagyobb csapadékintenzitású esőzések várhatók, ne hagyatkozzunk rá, mert ráfázhatunk. Szó szerint. Példa: normális magyar zivatar, a hátizsákpántnál mintegy tíz perc elteltével az anyag menekülőre fogta, ezt érezvén persze én is. Ráadásul mivel leginkább a DWR dolgozik a kabát alá, ezért ez idővel és főleg a mosásokkal mindenképpen frissítésre szorul. Másrészt amire a Polartec a Power Shieldet kitalálta, pont annak nem felel meg teljes mértékben. A hivatalos állítás szerint a Power Shield anyagok arra lettek tervezve, hogy leváltsák a klasszikus héj és fleece (polár) kombinációt, csökkentve ezzel a tömeget és a védelemhez és melegen tartáshoz szükséges rétegek számát. Rendben. Csakhogy, ha megnézzük, hogy az anyag magában kábé egy Polartec Classic 100 thermo-erejével (leszámítva a szélállóságot, ami példás) és egy középkategóriás héj védelmi szintjével bír (saccra 8-10 ezer milliméter), akkor rájövünk, hogy az 595 grammos (XL) tömeg már nem csökkentés. Vegyük alapul a korábban emlegetett fleece anyagból készült Arc’teryx Delta LT pulóvert (226 gramm – 63 euró) és egy bármilyen GTX Paclite héjat, mondjuk a rend kedvéért az Arc’teryx Alpha SL Jacket-t (342 gramm – 212 euró). Adjuk össze az értékeket: 568 gramm és 275 euró. Csakhogy a Gamma MX Hoody 595 grammos és ugyanígy 275 euróba kerül. Vagyis egy a Paclite-nál (28.000 mm) gyengébb védelmet nyújtó és összességében 5%-al nehezebb kabátra ne mondják már, hogy egyesíti a tulajdonságokat. Azon felül nem értem, hogy miért jó, ha a kabát egyesíti a fleece és a héj sajátosságait. Ez csökkenti a variálhatóság lehetőségét, hiszen, ha nem esik vagy fúj akkor maga a fleece is elég, ha extrém lesz az idő a táskában meglapuló minimális csomagméretű Paclite sokkal jobb védelmet nyújt ennél a softshellnél. A duma nem kéne, mert a Gamma MX Hoody amúgy kiváló kabát, nagyszerű részletekkel és kidolgozással (ami még kimaradt: hegesztett varratok, nyakat nem piszkáló gallér, fényvisszaverős logó, gumis mandzsetta, menő külső). Mindig hordanám, mert nem piszkolódik (fekete) és nem nyúlik. Finom a tapintása és egyszerűen nagyszerű érzés benne lenni. Amennyiben megfelelő az aláöltözet, a lélegző-képesség a legmagasabb igényeket is kielégíti. Egyszerűen csoda, amit tud az Arc’teryx kivitelezés-technológiában. Ez tény. Ráadásul létezik hoodless (kapucni nélküli) változatban is (szűk 10 dekával könnyebben), mely kategóriában az igazi értelmét látom a softshelleknek (advanced midlayer), hiszen ezek alapjában véve nem vízálló, csak vízlepergető darabok (tudom, mindig vannak kivételek). Nagy párost alkotnának egy eVent, vagy Gore-Tex héjjal. Az előnyei tehát összegezve: design, szélállóság, lélegző-képesség, kidolgozási minőség, sokrétűség, nagy mozgásszabadság és halk külső anyag. Hátrányai: marketing humbug (Polartec), igen magas ár, nem, tökéletes esővédelem, létezik kisebb tömegű megoldás is.
Verdikt: Baromira szeretem, mert nem én fizettem ki! Mivel leginkább a jégmászás és a freeride jut róla eszembe, ezért meg nem mondom hová hordjátok. Mondjuk MINDENHOVÁ!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése