Kezdem ott, hogy mi is az a komolyabb. Én ez alatt a hátizsákosoknak készített technikai hálózsákokat értem, melyek 99,9%-ban a „múmiának” nevezett formát követik. Ezeket két alapvető csoportra lehet bontani, aszerint, hogy milyen töltettel készítik őket. Ez a két csoport a szintetikus (modern) és a pehely (klasszikus). Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Általánosságok vannak, de ezeket (főleg a szintetikus töltetek sokfélesége miatt) nehéz felállítani. Alapvetően igaz, hogy a pehely nem szigetel, ha nedves, viszont cserébe rendkívül könnyű és a szintetikus töltetek 90%-nál jobban kompresszálható. A szintetikus töltetű hálózsákok nagy előnye pedig az, hogy nedvesen is megtartják szigetelőképességüket, valamint töredékébe kerülnek a pehely-töltetű zsákoknak. Mivel ez meglehetősen kevés így, ezért megpróbálom jól összefoglalva leírni az egyes termékeken megtalálható információk értelmezéséhez szükséges dolgokat.
Ami minden hálózsáknál az első és legfontosabb adat, az a hőmérsékleti tartomány. Rendkívül sok tévhit van ezzel kapcsolatban. Alapvetően ezért is hozták létre az Európai Unió szabványokkal foglalkozó szervei az úgynevezett EN 13537 tesztmetódus-rendszert. A hálózsák bemérése szabványosított körülmények között zajlik, a következőképpen. Egy technikai hosszú aláöltözetbe bújtatott Dummy-t (szenzorokkal teleaggatott próbababa) behelyeznek a mérendő hálózsákba, majd egy klíma-kamrába helyezik, alá, pedig egy önfelfújó-matracot tesznek. Hűtenek és számolnak, majd kikalkulálnak egy hármas értéket. Melyben sok más mellett a nemek közötti különbségek is le vannak fektetve. Így tökéletesen alkalmas általános etalonnak. Ez azért fontos, mert nők sokkal érzékenyebbek bizonyos biológiai tulajdonságok okán a hidegre, vagyis hamarabb kezdenek el fázni. Az EN 13537 metódus végeredménye tehát három hőmérsékleti adat (metrikus országokban Celsius-fokban, angolszász államokban Fahrenheit-fokban). Ebből a legmelegebb érték az úgynevezett EN Comfort szám. Ez a leghidegebb hőmérséklet, melyben még egy átlagos nő kényelmesen tud aludni. A középső szám az úgynevezett limit érték (hivatalosan EN Lower Limit Rating), mely egy átlagos férfi kényelmes alvásának alsó hőmérsékleti határa. A harmadik értéke (a legalacsonyabb) az extrém (EN Extrem Rating), mely az a legalacsonyabb külső levegőhőmérséklet, mely egy átlagos nő számára a túlélési helyzet (Hypothermia kialakulásának határa) alsó értéke. Könnyű belátni tehát, hogy az extrém értéket csak egy amatőr figyeli, akinek fontos az egészsége, sőt az élete, az nemétől függően a komfort- (nő), vagy a limit-értéket (férfi) nézi. Komolyabb átgondolással sok szenvedést és álmatlan éjszakát lehet megspórolni, az egészségkárosodásról nem is beszélve. Általánosságban leírható, hogy a nyári szezonra 5°C (nőknek komfort, férfiaknak limit) feletti zsákot, három évszakos használatra (ilyennek minősül a hüttézés is, mert ott nem nagyon szoktak fűteni) 5°C-tól -12°C-ig jó zsákot (nőknek komfort, férfiaknak limit), télire -12°C-tól -25°C-ig (nőknek komfort, férfiaknak limit) ajánlott beszerezni. Extrém magashegyi körülmények, vagy sarki expedíciók (értelemszerűen téli tajgai természetfilmezés és hasonló hőmérsékletű területek meglátogatása is) ennél hidegebb időre tervezett hálózsákok is léteznek (akár -40°C alatt is).
A következő és rendkívül sok dolgot meghatározó tulajdonság a töltet. Hatással van olyan dolgokra, mint az azonos hőmérsékleti képesség melletti tömeg, a tartósság, a nedvesség-tűrés, a csomagméret és nem utolsó sorban az árcédula. Amint azt a bevezetőben is említettem, alapvetően két fajta töltőanyag van: pehely és szintetikus.
A fentebb említett sztereotípiák mellett a pehelyről illik tudni még néhány hasznos dolgot. Pehely zsákot csak az válasszon magának, akinek nincsen libatoll-allergiája. Használjunk hozzá kiegészítő bélést a mosások számának redukálása érdekében, mert a pelyhet (főleg az első osztályú kelet-európai libapelyhet) nagyon megviseli a mosás. A libapehely (goose-down) melletti viszonyszám (800- 750- 600-), a fill power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely. Minél magasabb ez a szám (vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség), annál jobb minőségű a pehely-zsák és persze annál drágább (igaz ez persze az összes pehely töltetű ruhára is), mert azonos teljesítményt kisebb tömeg mellett ad le.
A szintetikus töltőanyagok sokkal nagyobb szórást mutatnak. Az igazi csúcs szintetikus töltetek (Thermic Micro, MTI 8) majdnem olyan jók, mint a pehely, csak a nedvességet sokkal jobban bírják. Sokféleségük közül két alapvető változat emelkedik ki, az egyik a rövidszálas típus (kisebb tartósság magasabb összenyomhatóság), a másik a hosszú (folyamatos) szálakkal operáló változat (tartósság, nagyobb csomagméret). Az elsőre jó példa a Thermic Micro, vagy a PrimaLoft, míg hosszúszálas például a Climashield.
A következő részben a szabásokkal és konstrukciókkal folytatjuk…
Ami minden hálózsáknál az első és legfontosabb adat, az a hőmérsékleti tartomány. Rendkívül sok tévhit van ezzel kapcsolatban. Alapvetően ezért is hozták létre az Európai Unió szabványokkal foglalkozó szervei az úgynevezett EN 13537 tesztmetódus-rendszert. A hálózsák bemérése szabványosított körülmények között zajlik, a következőképpen. Egy technikai hosszú aláöltözetbe bújtatott Dummy-t (szenzorokkal teleaggatott próbababa) behelyeznek a mérendő hálózsákba, majd egy klíma-kamrába helyezik, alá, pedig egy önfelfújó-matracot tesznek. Hűtenek és számolnak, majd kikalkulálnak egy hármas értéket. Melyben sok más mellett a nemek közötti különbségek is le vannak fektetve. Így tökéletesen alkalmas általános etalonnak. Ez azért fontos, mert nők sokkal érzékenyebbek bizonyos biológiai tulajdonságok okán a hidegre, vagyis hamarabb kezdenek el fázni. Az EN 13537 metódus végeredménye tehát három hőmérsékleti adat (metrikus országokban Celsius-fokban, angolszász államokban Fahrenheit-fokban). Ebből a legmelegebb érték az úgynevezett EN Comfort szám. Ez a leghidegebb hőmérséklet, melyben még egy átlagos nő kényelmesen tud aludni. A középső szám az úgynevezett limit érték (hivatalosan EN Lower Limit Rating), mely egy átlagos férfi kényelmes alvásának alsó hőmérsékleti határa. A harmadik értéke (a legalacsonyabb) az extrém (EN Extrem Rating), mely az a legalacsonyabb külső levegőhőmérséklet, mely egy átlagos nő számára a túlélési helyzet (Hypothermia kialakulásának határa) alsó értéke. Könnyű belátni tehát, hogy az extrém értéket csak egy amatőr figyeli, akinek fontos az egészsége, sőt az élete, az nemétől függően a komfort- (nő), vagy a limit-értéket (férfi) nézi. Komolyabb átgondolással sok szenvedést és álmatlan éjszakát lehet megspórolni, az egészségkárosodásról nem is beszélve. Általánosságban leírható, hogy a nyári szezonra 5°C (nőknek komfort, férfiaknak limit) feletti zsákot, három évszakos használatra (ilyennek minősül a hüttézés is, mert ott nem nagyon szoktak fűteni) 5°C-tól -12°C-ig jó zsákot (nőknek komfort, férfiaknak limit), télire -12°C-tól -25°C-ig (nőknek komfort, férfiaknak limit) ajánlott beszerezni. Extrém magashegyi körülmények, vagy sarki expedíciók (értelemszerűen téli tajgai természetfilmezés és hasonló hőmérsékletű területek meglátogatása is) ennél hidegebb időre tervezett hálózsákok is léteznek (akár -40°C alatt is).
A következő és rendkívül sok dolgot meghatározó tulajdonság a töltet. Hatással van olyan dolgokra, mint az azonos hőmérsékleti képesség melletti tömeg, a tartósság, a nedvesség-tűrés, a csomagméret és nem utolsó sorban az árcédula. Amint azt a bevezetőben is említettem, alapvetően két fajta töltőanyag van: pehely és szintetikus.
A fentebb említett sztereotípiák mellett a pehelyről illik tudni még néhány hasznos dolgot. Pehely zsákot csak az válasszon magának, akinek nincsen libatoll-allergiája. Használjunk hozzá kiegészítő bélést a mosások számának redukálása érdekében, mert a pelyhet (főleg az első osztályú kelet-európai libapelyhet) nagyon megviseli a mosás. A libapehely (goose-down) melletti viszonyszám (800- 750- 600-), a fill power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely. Minél magasabb ez a szám (vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség), annál jobb minőségű a pehely-zsák és persze annál drágább (igaz ez persze az összes pehely töltetű ruhára is), mert azonos teljesítményt kisebb tömeg mellett ad le.
A szintetikus töltőanyagok sokkal nagyobb szórást mutatnak. Az igazi csúcs szintetikus töltetek (Thermic Micro, MTI 8) majdnem olyan jók, mint a pehely, csak a nedvességet sokkal jobban bírják. Sokféleségük közül két alapvető változat emelkedik ki, az egyik a rövidszálas típus (kisebb tartósság magasabb összenyomhatóság), a másik a hosszú (folyamatos) szálakkal operáló változat (tartósság, nagyobb csomagméret). Az elsőre jó példa a Thermic Micro, vagy a PrimaLoft, míg hosszúszálas például a Climashield.
A következő részben a szabásokkal és konstrukciókkal folytatjuk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése