Típus: vízfertőtlenítő-berendezés
Működési elv: UV-C fény
Akkumulátor: 2db CR123A Lithium
Tömeg: 105 gramm (elemekkel együtt)
Tisztítási idő (1L): 90 másodperc (automatikus)
Kiegészítők: napelemes hordtok és töltő, előszűrő egység kulacsokhoz (több méretben)
Ár: 125€
Az Outdoor Advent Kalendárium cikkben, valamint már korábban is említésre került ez a kis kütyü. Sok olvasónk kérdezte, hogy miért is jó ez, vagy jobb ez, mint a többi víztisztító berendezés vagy módszer? Egyszóval mi miért ezt szeretjük? Sőt, miért nem említünk más módszereket? Érdekes, hogy csak erről esik szó és a többi… Az alábbiakban ezekről és még sok másról is szeretnék értekezni, a tisztánlátás végett.
Elsőként arról, hogy miért is csak ezt ajánlottuk nyugodt szívvel. Nos, magazinunk alapelve, hogy olvasóinknak megbízható, tapasztalatokból és tudományosan megalapozott módszerekből táplálkozó tájékoztatást nyújtsunk a felszerelések kiválasztásához. Mivel előfordulhat (sőt vannak olyanok akiknél ez az alapállás), hogy a természetben nem megbízható vízforrást kell használnunk a létfenntartáshoz szükséges folyadék megszerzésére, így ebben a szegmensben nem lehet olyan eszközt ajánlani, amely mondjuk csak fifty-fifty, hogy kiszűri az életünkre törő mikrobákat. Itt csak olyan megoldás alkalmazható, ami nem káros az egészségre, akár még hosszútávon sem. Miért is? Nos, azért, mert aki eltéved, bekésik, balesetet szenved, vagy egyszerűen csak nagyon eldugott helyen van, annak a legkisebb egészségkárosítást is mellőznie kell, mert mondjuk egy kis láz és szédülés is az életébe kerülhet (kitett ösvényeken például). Mivel magazinunk csapatának tagjai közül többeknek van természettudományos szakmája (földrajz, kémia, környezettan, biológia), valamint némi terepi tapasztalata, ebben a szegmensben a létező legkönyörtelenebbül vizsgáltuk ki a kis lámpa tudását. Reméljük ez elég lesz a döntéshez…
A víztisztító felszerelések típusairól, azok működési elveinek vizsgálatával lehet képet alkotni. Jelenleg az eladott legtöbb ilyen eszköz hat típusba sorolható, az alap és legősibb a forralásos eljárás mellett (természetesen a legalább öt percig forrásban tartott víz esetében). A pumpás és gravitációs megoldások általában valamilyen multifilter (több szűrőlapból álló, differenciált mechanikai tisztítást lehetővé tevő sor) segítségével, a pórusok kisebb méretéből fakadóan szűrik ki a baktériumok (például e. coli, salmonella, campylobacter, Leptospira sp.) és protozoák (Cryptosporidium) nagy hányadát. Igen, nagy hányadát, nem az összeset… Vannak közöttük nem filternek, hanem tisztítónak (a multifilterben egy kémiai tisztító lap is van, növeli a tisztítási időt, de növeli a hatékonyságot is) titulált darabok is, melyek nagy előnye, hogy a fent említett kis dögök mellett a vírusok (például hepatitis, rota) okozta szennyezés többségének sem kegyelmez. A kevert oxidáns elven működő tisztítókban a só alapú anyag elektromosságnak kitéve végez antimikrobiális kezelést a vízen. A tabletták tisztán kémiai úton dolgoznak, így előszűrést igényelnek (akár egy vásznon, mondjuk ingen vagy pólón keresztül). Kétféle alapváltozatuk van, az egyik a jód (terhes nőknek és pajzsmirigy-problémákban szenvedőknek szigorúan tilos, ráadásul a Cryptosporidium vígan elvan mellette) a másik a klór-dioxid. Nagyon nagy hátrányuk, hogy csak vészhelyzetben tanácsos őket használni, mert a vízben oldódva bekerülnek szervezetünkbe, károsítva a vesét és más szerveket is.
Működési elv: UV-C fény
Akkumulátor: 2db CR123A Lithium
Tömeg: 105 gramm (elemekkel együtt)
Tisztítási idő (1L): 90 másodperc (automatikus)
Kiegészítők: napelemes hordtok és töltő, előszűrő egység kulacsokhoz (több méretben)
Ár: 125€
Az Outdoor Advent Kalendárium cikkben, valamint már korábban is említésre került ez a kis kütyü. Sok olvasónk kérdezte, hogy miért is jó ez, vagy jobb ez, mint a többi víztisztító berendezés vagy módszer? Egyszóval mi miért ezt szeretjük? Sőt, miért nem említünk más módszereket? Érdekes, hogy csak erről esik szó és a többi… Az alábbiakban ezekről és még sok másról is szeretnék értekezni, a tisztánlátás végett.
Elsőként arról, hogy miért is csak ezt ajánlottuk nyugodt szívvel. Nos, magazinunk alapelve, hogy olvasóinknak megbízható, tapasztalatokból és tudományosan megalapozott módszerekből táplálkozó tájékoztatást nyújtsunk a felszerelések kiválasztásához. Mivel előfordulhat (sőt vannak olyanok akiknél ez az alapállás), hogy a természetben nem megbízható vízforrást kell használnunk a létfenntartáshoz szükséges folyadék megszerzésére, így ebben a szegmensben nem lehet olyan eszközt ajánlani, amely mondjuk csak fifty-fifty, hogy kiszűri az életünkre törő mikrobákat. Itt csak olyan megoldás alkalmazható, ami nem káros az egészségre, akár még hosszútávon sem. Miért is? Nos, azért, mert aki eltéved, bekésik, balesetet szenved, vagy egyszerűen csak nagyon eldugott helyen van, annak a legkisebb egészségkárosítást is mellőznie kell, mert mondjuk egy kis láz és szédülés is az életébe kerülhet (kitett ösvényeken például). Mivel magazinunk csapatának tagjai közül többeknek van természettudományos szakmája (földrajz, kémia, környezettan, biológia), valamint némi terepi tapasztalata, ebben a szegmensben a létező legkönyörtelenebbül vizsgáltuk ki a kis lámpa tudását. Reméljük ez elég lesz a döntéshez…
A víztisztító felszerelések típusairól, azok működési elveinek vizsgálatával lehet képet alkotni. Jelenleg az eladott legtöbb ilyen eszköz hat típusba sorolható, az alap és legősibb a forralásos eljárás mellett (természetesen a legalább öt percig forrásban tartott víz esetében). A pumpás és gravitációs megoldások általában valamilyen multifilter (több szűrőlapból álló, differenciált mechanikai tisztítást lehetővé tevő sor) segítségével, a pórusok kisebb méretéből fakadóan szűrik ki a baktériumok (például e. coli, salmonella, campylobacter, Leptospira sp.) és protozoák (Cryptosporidium) nagy hányadát. Igen, nagy hányadát, nem az összeset… Vannak közöttük nem filternek, hanem tisztítónak (a multifilterben egy kémiai tisztító lap is van, növeli a tisztítási időt, de növeli a hatékonyságot is) titulált darabok is, melyek nagy előnye, hogy a fent említett kis dögök mellett a vírusok (például hepatitis, rota) okozta szennyezés többségének sem kegyelmez. A kevert oxidáns elven működő tisztítókban a só alapú anyag elektromosságnak kitéve végez antimikrobiális kezelést a vízen. A tabletták tisztán kémiai úton dolgoznak, így előszűrést igényelnek (akár egy vásznon, mondjuk ingen vagy pólón keresztül). Kétféle alapváltozatuk van, az egyik a jód (terhes nőknek és pajzsmirigy-problémákban szenvedőknek szigorúan tilos, ráadásul a Cryptosporidium vígan elvan mellette) a másik a klór-dioxid. Nagyon nagy hátrányuk, hogy csak vészhelyzetben tanácsos őket használni, mert a vízben oldódva bekerülnek szervezetünkbe, károsítva a vesét és más szerveket is.
A SteriPen viszont az UV-fény (pontosabban UV-C) mikrobákra gyakorolt hatásán alapszik. Ez is előszűrést igényel, akárcsak a tabletták, de ez a természetben elvégezhető legkönnyebb feladatok egyike (opciós szűrőfej kapható a legtöbb kulacstípushoz). Működési elve egyszerű. A C hullámhossz-tartományú (100-290nm) UV-fény a mikrobák funkcionális DNS-ét roncsolja, így azok nem lesznek képesek további szaporodásra és fertőzésre. Hogy ez mennyire hatékony? Több hivatalos független laboratóriumi teszt eredménye a következő lett: a vírusok 99,99%-át, a baktériumok 99,9999%-át, míg a protozoák (köztük a Cryptosporidium is) 99,9%-át tette szaporodás és fertőzésképtelenné. Ennyire hatékony, kisméretű víztisztító berendezés jelenleg nem kapható… Azért persze a SteriPen sem mindenható. Nem távolítja el a vízből az olyan kémiai szennyezőanyagokat, mint amilyenek például a toxinok. Nagyon észnél kell tehát lenni a vízvétel helyének megválasztásakor. Még tiszta, amúgy kezeletlenül is iható vízben is lehet tetem, vagy vizelet (elsősorban állatira gondolok). Mindemellett, mivel akkumulátorokkal működik, a nagyon hideget (-30, -40°C alatt) nem bírja. Kemény tokban van, de kissé törékeny. Vigyázni kell rá, de ez opciós hordtokkal (napelemes töltőként is funkcionál) megoldható. Érdemes hozzá széles szájú, jól tükröző falú kulacsot venni (lehetőleg specifikus fél, vagy egy literes méretben).
Verdikt: Ittunk már SteriPen-nel kezelt vizet háztetőről, zavaros patakból, vagy csak simán voda-ni-pitnából. Semmi bajunk nem lett. Bár lehet, hogy amúgy sem lett volna, de itt nem érdemes megkockáztatni a „mi lett volna, ha” esetet… A campylobacter nem viccel, higgyétek el, tapasztalatból mondom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése