TESZT: Mountain Hardwear Power Stretch Zip Tee

Érdekesen alakult eddigi viszonyunk az MHW cuccokhoz. Valahogy mindig volt valami bibi. Már nem nagyon bíztam az ellentmondások nélküli anyacsavaros cuccban, mikor kaptunk tesztre egy Power Stretch Zip Tee-t. Lássuk.

A nomenklatúra hülyebiztos. Az tuti. Szóval, az anyaga Polartec Power Stretch (86% poliészter, 14% lycra, 231 gramm per négyzetméter), cipzárral (mondjuk nem half-zip a neve, ahogyan annak lennie kellene), és végül is Tee is. A kategóriája multifunkciós jellege miatt erősen meghatározhatatlan. Maradjunk annyiban, hogy nehéz baselayer, vagy light fleece. Attól függően, melyik réteg van belül és melyik kívül. Amennyiben meg kellene neveznem a kategóriát, Formula 1-es hasonlattal élve Intermediate-nek nevezném el... :D

Az anyaggal kezdem. A legjobb technikai köztesréteg-matéria, amivel valaha is dolgom volt. A Polartec mindig is a kedvenceim közé tartozott, de ezzel még a gyártó saját (amúgy is nagyon-nagyon magas színvonalát) is sikerült felülmúlni. Amit mindkét oldallal befelé tud, az a nagyon kényelmesen testhezálló, ellasztikus (nem hiába Power Stretch) jellege, melyet külön erősít az MHW professzionális hozzáállása az anyaghoz (lapos varratok, kifordíthatósághoz tervezett szűk szabás). Amit a fleece oldallal befelé tud, az egy Classic 100 (esetleg fleece-el befelé 200) hőtartó képessége, jóval magasabb szélállósággal és izzadságelvezető-képességgel. Ráadásul a simább oldallal kifelé sokkal könnyedebben viszonyul az esetlegesen ráhúzott rétegekhez, vagyis gyorsabban lehet fel és lehúzni a rávett darabokat. Ami azonban a kedvencem benne, az amikor a fleece oldallal kifelé, a soft oldallal befelé hordjuk (ekkor kevésbé melegít). Akár baselayerként (hiszen ehhez is elég finom az anyag), akár egy vékony baselayerrel viseljük, elképesztő, milyen sebességgel képes kivezetni a testfelszíni nedvességet. Olyan gyorsan, hogy a bőr szó szerint száraz marad, míg az anyag külső felületén gyakorlatilag cseppekben áll meg a kivezetett verejték. Olyan jó gyakorlatban, hogy még a szakavatott szemnek is lélegzetelállító a teljesítménye. Azt gondolom, hogy ezzel az anyaggal nem lehet mellényúlni. A Mountain Hardwear így már csak keveset tudott ehhez hozzátenni (értem ez alatt azt, hogy itt az anyag jobban villog, mint az amúgy kiváló szabás). Láttunk már példát a kiváló anyag, borzasztó design esetére, szerencsére itt az anyag ekszellenciáját a szabás nem rontotta el. A hüvelykujj-bújtatós mandzsetta kialakítás okán nagy mozgásszabadságot biztosít, még sziklázás közben is. A half-zip kellemes hőszabályozást tesz lehetővé, ha melegebbre fordul az idő. Nincs zseb, nem is kell, minek is egy baselayerre. Kellemesen magas viszont a gallér, mely szélben, vagy hűvösebb körülmények között válik fontos kellékké. A hímzések MHW-san nagyok, de aki ennyit fizet egy középrétegért, az mutassa is meg az anyacsavart :D. Tömege 230-as négyzetmétertömege okán nem kevés, de nem is sok, saját mérés szerint 320 gramm.

Verdikt: Minden környező nyári úthoz kiváló midlayer. Hótalpazni, túrasízni, téli túrázni kiváló heavy baselayer. Mint ilyen, a környezet változásaihoz az eddigi legjobban alkalmazkodó köztesréteg, amihez szerencsénk volt. Igazi MUST HAVE!

Az MHW Power Stretch Zip Tee-t az utazom.com-tól kaptuk tesztelésre.

TESZT: RP OUTDOOR Mello Windbloc dzseki

Kategória: windlayer, advanced midlayer

Tevékenység: túrázás, hegymászás, vadászat

Külső anyag: Polartec Windbloc technical fleece

Laminátum: három rétegű, PU membránnal ellátott poliészter fleece

Tömeg (XL): 647 gramm (saját mérés)

Vízállóság: kiváló

Szélállóság: tökéletes (0 CFM)

Lélegzőképesség: jó

RPék hivatalos verziója: extrém körülmények közé tervezett csúcsmodell, raglán ujj, hosszított hát, cipzárkocsikon hosszabbítók, egykezes csípőösszehúzó, magas nyak, gyorsan szárad. Hogy mi az igazság szerintünk?

A Polartec cég termékei személyes kedvenceim. Nincs olyan cuccuk, ami ne lenne a csúcskategóriában. Anyagai egyszerűek, átgondoltak, sallangoktól mentesen teszik a dolgukat. Amint azt már sokszor mondtam, ennyi azonban nem elég. A Milo Peli és az RP Pittards/Windbloc kesztyű után már nem merek az anyagválasztás alapján ítélni. Apropó anyagválasztás, ez a dzseki Windbloc-ból van, mely elméletileg 0 CFM (tökéletes szélállóság akár 60 km/h szél felett is) szélállósággal, és 20 PSI (14.100 mm) vízállósággal (a softshell változat esetén) bír. Hogy mit tud a gyakorlatban?

Nagyon brutális! Egy órát „hájkoltam” benne nagyon intenzív esőben és semmi. Egyszerűen nem ázott be. Pedig ez nem egy softshell, vagy hardshell, hanem egy polár! A szélállósága persze ezek után nem meglepően kiváló. Azért nem esőkabát, de elég mellé egy vízálló fejfedő, mondjuk kalap, ha nem extrém durván nedves a környezet. Az egyetlen baja, mint ahogyan azt a sapka esetében is tapasztaltuk, hogy nagyon megszívja magát vízzel és elég lassan szárad (mondjuk talán nem annyira lassan mint a sapka…), egy óra eső elteltével már szabályosan nehéz a kabát, érezni a benne felgyülemlett víz súlyát. Kicsavarni membrános mivolta okán tilos, így inkább csak felitathatjuk valami szárazzal a külső polárrétegből a vizet és várunk pár órát, mire kívül is teljesen megszárad. Mindezek mellett, ha nem is eVent módjára, de azért elég jól lélegzik. Nem szabad elkövetni használata során azt a bizonyos túlöltözéses hibát, mert nagyon meleg és ezt fülledtséggel fogja megbosszulni. Négy-öt Celsius fokig egy hosszú ujjú aláöltözettel is simán kényelmes. Egy Classic 100-as polárral pedig akár fagypont alatti aktivitáshoz is elég, azért lesen nem üldögélnék benne egy csípős őszi hajnalon…

Mindezek mellett a szabása kicsit bő. Én konfekció XL méret vagyok, de ebben ez bő, viszont az ujja így passzol, a kisebb L-es ujja már rövid (nagyon), viszont nem bő, szóval kicsit érdekes a szabása, de így legalább jobban aláöltözhető (bár nem tudom, hogy ez egy midlayernél mennyire szempont). A raglánujj teszi a dolgát, semmi extra, viszont a mélyebbre engedett hátrész kellemes extra ücsörgés esetére. Összességében a szabására a „buggyos, de jó” minősítést akasztanám. Ebből következően nem ez a kabát legerősebb pontja. A zsebkiosztás szokásos, két handwarmer és egy napóleon. Belül mindkét oldalon hálós kulacszseb, mely a fast-and-light szerelmeseinek jó hír. Minden zseb nagy, így könnyen szervezhető benne a cucc (mondjuk egy pár órás csúcstámadáshoz egy liter víz, a térkép, az izofólia, a túlélődoboz, néhány energiaszelet, egy pár kesztyű és egy esőkalap, vagy vízálló sapka, mondjuk az RP North Windbloc). Persze maga a dzseki meglehetősen nehéz. Hatszáz gramm feletti tömege nem épp fast-and-light, de képességei azok, mondjuk ennél sokkal könnyebb az Arc’teryx Gamma MX, vagy annak Hoody változata, de ez nem az a kategória. Mondjuk zsebileg igen jól el van eresztve, így viszont megspórolható a táska, övtáska tömege. Gallérja tömött, meleg és magas. Jól zár, így nemcsak kalappal, de sapkával is jól véd az eső és a szél ellen. Cipzárjai YKK Coil-ok, gyorsan járnak, hosszított húzókákkal, melyek jól funkcionálnak. A nem értem miért rovatba már örökre beírta magát az RP hímzésfilozófiája. Mivel ezen is túl nagy a hímzés (pontosan ugyanakkora, mint a kesztyűn, csak ez egy kicsivel azért nagyobb ruhadarab) és még véletlenül sincs másképp megoldva, mint azon, így emellett azért bizony be-beszivárog a víz. Persze a kabát mellkasi részén a függőleges felület okán csak szembeszéllel jövő eső okoz gondot a kesztyűvel ellentétben. Itt ez a hiba tehát nem olyan vészes a gyakorlatban.

Verdikt: RP-ék szerint extrém körülmények közé tervezett csúcsmodell, szerintem is (bár az extrém szerintem a téli Ben-en (Ben Nevis) kezdődik). A raglán ujj, a hosszított hát, a cipzárkocsikon lévő hosszabbítók és a magas nyak mind csupa jó és működő extra, de szerintünk azért annyira nem szárad gyorsan. Kicsit sokallom még az akciós 27.000-et is érte. De amúgy bejön.

TESZT: RP Outdoor Pittards/Windbloc kesztyű

Mivel törekszünk arra, hogy ne csak a nagy külföldi márkák kínálatát állítsuk csatasorba tesztjeink és útjaink során, így most hazai termék tesztsorozatunk következő elemeként ez a mindig szezonális termék került górcső alá. Amint az a nevében is benne van, ez a kesztyű a méltán híres Polartec márka Windbloc technical fleece anyagából van, a szintén világhírű Pittards cég bőr megerősítéseivel a tenyérrészen. Ez eddig jó ómen, csakhogy…

Amint az a Milo Peli nadrágjánál is tudatosult bennünk, bizony nem elég a jó alapanyag és a jó helyen elhelyezett megerősítés, mert a kivitelezési és befejezési hibák tökéletesen képesek tönkretenni egy felszerelés funkcióját, ami pedig elvileg a lényege mindennek. Itt is ez van. Sajnos. Persze tudom én, hogy nincs nagy költségvetés, de józanész azért lehetne. A zárkózott fejlesztési stratégia nem való az outdoor ipar mély versenyszellemmel átitatott világába. Annyira kicsin múlt az, hogy ez legyen életem kesztyűje, hogy az már nem mérhető forintban, de mégis. Miért is? Most elmesélem…

A kézméretemre stimmelő kesztyű szabása egyszerűen hibátlan. Úgy van a kezemen, mint Chubakkán a bunda. Bármilyen mozdulat nevetségesen könnyen végezhető el benne. Nincs puffancs-érzés, nincs elrontott tenyérméret-ujjhossz-arány. Szóval elvileg tökéletes. Az anyaga nagyon meleg, hiszen Polartec Windbloc technical (poliészter) fleece, melyben egy PU membrán biztosítja (20 PSI, 0 CFM) a tökéletes szélállóságot és a megnövekedett vízállóságot (elvileg). Az erősítések (tenyér, a hüvelyk, mutató- és középsőujj teljesen, a kis- és gyűrűsujj a második ujjpercig, valamint a csuklót összehúzó tépőzáras szűkítőig) a világhírű, Yeoville-ben székelő brit bőripari konszern, a Pittards cég gyakorlatban felülmúlhatatlanul tapadó perforált, papírvékony anyagából készülnek. Mivel az ilyen windlayer jellegű anyagokat csak a komolyabb márkák hegesztik le (Arc’teryx), így nem elvárás, hogy a varrások mentén vízálló legyen az anyag. Ott nem az, viszont ahol nincs szükséges varrás, ott ennek bírnia kéne a szelet és az esőt. Egészen pontosan a kézfejen és a tenyéren. Csakhogy az RP Outdoor valamilyen exhibicionista alap-beállítottság (?!) okán telehímeztette a kézfejet, de olyan ócskán, hogy az már nevetséges. Mivel két pár ilyen kesztyűt is teszteltem, így nem mondhatnám, hogy ez egy hibás darab miatt van (egyszerűen igénytelen). Egyrészt, ki az, aki egésznap abban gyönyörködik, hogy neki egy RP Windbloc hímzés van a kezén. Másrészt, mint azt a mellékelt fotók is mutatják (bár csak az egyik pár kesztyűre jutott belőle, ami nálam külön igényességi aggályokat is felvet, hiszen legközelebb majd a membrán marad ki, mert elfogyott a Windbloc…), kis címkékkel is meglehetett volna oldani, mint ahogyan azt a sokkal komolyabb szintet képviselő Millet vagy Arc’teryx elegánsan meg is teszi. Harmadrészt pedig, ez elvileg egy Gore Windstopper kategóriájú technikai kesztyű, mely szegmensben a vásárlónak lehet némi elvárása. Főleg kilencezer pénzért… Na mármost, ezt a hímzést valószínűleg nem olyan ember kérte erre a kesztyűre, aki életében is hallott a membránokkal ellátott anyagokról (nemhogy azok szerkezetéről). Ugyanis az ilyeneken esetlegesen előforduló hímzéseket vagy lehegesztik, amiről RP-ék csak egyes héjkabátjaik esetében hallottak, vagy címkézik (softshellek esetén maximum szitázzák), de semmiképpen nem lyuggatják szúnyoghálóvá azt a szerencsétlen anyagot. Ebből kifolyólag megbukott az esőteszten, gyakorlatilag semmivel sem vízállóbb, mint egy vastag fleece, ami az RP North Windbloc sapkából kiindulva konkrétan az RP hibája (ott csak kicsi a hímzés, nem is ázik be). Ennél nagyobb baj, hogy a széltesztet is elbukta emiatt, vagyis ez a kesztyű nem a Polartec hibájából nem valódi Windbloc…

Verdikt: Szóval ez itt a tökéletes példája a meggondolatlan fejlesztésnek. Ugyanis, ha ezt a hatalmas, az egész kesztyűt funkcionálisan tönkretevő szarvashibát nem követték volna el, akkor ez lenne életem kesztyűje, de így nem az, nagyon nem… A funkcionálisan pozitív tulajdonságait pedig a Pittards-nak (tapadás) és a Polartec-nek (hőtartás és lélegzőképesség) köszönheti…

TESZT: Laksen Ranger GTX kesztyű

Igazából a dán Laksen egy nagyon komoly márka, csak nálunk inkább a vadászok ismerik. Durva és erős Gore-Tex cuccaiban még esőáztatta, sűrű bozótosban is nyugodtan lehet cserkelni, nem esik baja a kabátnak, nadrágnak. Amúgy mindenkinek ajánlom figyelmébe a vadászcuccokat, mert azok tartósságához nem férhet kétség (mondjuk a tömeg náluk nem igazán szempont).

A Made In Europe cuccokat imádom (ez lengyel gyártmány), mert egyszerűen látszik rajtuk. Ez a filozófia teljesen más, mint az amerikai. Ugyanis, nincs igazán fleece-kesztyű az outdoor piacon ezen kívül, melyet Gore-Tex membránnal varrtak. Ez egyszerű Gore-Tex, semmi XCR, csak egy jó kis ePTFE membrán, szabadon felfüggesztve a külső fleece-réteg és a belső liner közé. Amúgy mindkét réteg, mármint az ePTFE-n kívül poliészter alapanyagú. Ez jó, mert az nagyon jól vezeti az izzadságot. Alapjában véve a kesztyű téli, mert vastag. Tömött 300-as fleece-ből készült. A tenyerén méhsejt-mintás poliuretán megerősítés van a jobb tapadás (fegyverfogás?) érdekében. A belső réteg finom, softshell-szerű csuklóval kezdődik (ez is poliészter). Ennek szerepe, hogy a csuklórészt is jól zárja a szél elől. Igazából jó konstrukció, csak mivel nem laminált a három réteg, néha elcsúsznak egymáson, némi után állítást igényelve (nem annyira idegesítő, mint amilyennek hangzik, mert a jelenség ritkán okoz igazából gondot). Anyaga (poliészter fleece) miatt tartóssága nem mérhető a bőréhez, de ez nem is egy jégmászó-kesztyű. Amúgy, mint a legtöbb kesztyű, ez is ebben az egy színben elérhető…

A teszten jól szerepelt. Esőben, melegben is kiválóan lélegzik, a tenyér (és persze a kézfej többi része is) száraz marad benne. Mindemellett hidegben nagyon meleg. Ez nagyon fontos szempont, mert először innen kezdi elvonni a szervezet a vért a hipotermia esetén, vagyis szinte itt a legfontosabb a jó lélegzőképesség. Nem véletlenül a kéz és lábujjak kezdenek először elfagyni. Vízállósága kiváló, hiszen csuklóig vízbe lehet vele nyúlni beázás nélkül (a képen egy esővízzel teli hordóban látható), mindemellett hosszú percekig melegen tartotta a fagypont körüli vízben a kezemet (mielőtt a próbát elvégeztük, ki kellett szedni a hordóból a jéghártyát). Ebből kifolyólag esőben és főleg hóban sem jön zavarba. Hólapátolás, hógolyózás, túrabotos téli túra. Mindenben helytállt. Hónapok használata után sem látszik rajta semmi, olyan, mint amikor megvettem, épp csak a címkék nincsenek rajta. Az egyetlen igazi gond vele, hogy rettenetesen lassan szárad a külső anyaga (a tesztpéldány a teljes merítést követően fűtött helyiségben több mint tizenkét óra alatt száradt meg teljesen), mely sátorozáskor lehet nagyobb baj, hiszen hosszabb idő alatt beposhadhat a kesztyű, mely a lélegző-képességnek, a tartósságnak és membránnak sem tesz jót. Mondjuk szerintem kezünkön valamivel gyorsabban megszárad. Bár ennek a tizenkét órának a fele sem kevés…

Verdikt: A vadászmárkák nem engedik/engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy egy tehetős és igényes vásárló (mert az átlagos Laksen vevő vadászik, ami ugye nem olcsó hobbi) nem kap a pénzéért megfelelő terméket, megfelelő körítéssel. A Laksen katalógusa kemény kötésű szépen fényképezett és nagyon komoly darab (van olyan komoly, mint egy jobb szakácskönyv :D), ellenben néhány itthon is kapható csúcsmárka (pl.: MHW 2008-2009) katalógusával, melyekből legtöbbször még a képeket is kispórolják, egyszerűen rajzokkal illusztrálják az egyes cuccokat, ami azért elég vicces, ha százezer forintos technikai cuccokról van szó. Itt ez a pénz 9.990 forint (Szombathelyen az ország egyik legjobb, ha nem a legjobb vadászboltjában). Megéri, mert nem veszik a vásárlót semmibe, ráadásul nagyon jó és minőségi terméket kapunk ezért. Nekem bejön, téli útjaimhoz mindig viszem. Kiváló darab. Aki ügyes, bekötheti benne a vízálló bakancsát a patakban...

TESZT: Quechua Forclaz 300 kesztyű

A Quechua cuccaival mindig is ki voltam békülve. Igazából nem is azért, mert olyan exkluzívak lennének, hanem inkább azért, mert jók, főleg az árukhoz képest. Itt kell megjegyeznem, hogy egy Loap, vagy egy Sherpa fleece (amennyiben nem Polartec anyagból készült) is ugyanennyit tud, csak az áruk jó három-négyszerese a Quechuának. Én pedig nem restellem bevallani, inkább lássanak rajtam Quechuát, mint Sherpát. Előbbi zseb alapján választ, a másodiknak meg egyszerűen fogalma sincs, mi alapján választott (mert nem is olcsó, meg nem is jó)…

A Forclaz 300 egy sima fleece-kesztyű. 100% Poliészter, 290 grammos négyzetméter-tömeggel. Nem egy Polartec Thermal Pro High Loft, de azért nem rossz. Melegnek éppen meleg, csak hamar kibolyhosodik, meg kinyúlik. Egy fleece-nek nem kell vízállónak lennie, így az nem szempont, hogy szinte azonnal csurom víz lesz, mikor elered az eső. A szabása sem rossz. Illeszkedik mindenhol, csak a csuklót nem fogja rendesen, pedig körbe van cikk-cakk varrva, hogy beszűküljön. Azért egy erősebb integetéstől már lelazul a kézről.

Verdikt: Szerintem ez egy sima fleece-kesztyű, mely nem simán olcsó. Az a 690 forint, amit kérnek érte, tiszta nyereség. Három sörért kapsz egy kesztyűt, amiben télen is tudod inni a negyediket, anélkül, hogy fázna a kezed. Tuti cucc, frankó pénzért!