TESZT: RP Outdoor Under Heavy Boy nadrág

Hmmm... Az ellentmondás heavy baselayer alsója. RP Outdoor, viszont Polartec Classic 100. Jó-e? Kiderül...

Tudjátok megintcsak a Polartec iránti szerelmemmel akartam kezdeni, de az már annyira lerágott csont. A Polartec bármihez nyúl, az egyszerűen király és kész. Az anyagból tervezés, a kivitelezés, az ötlet, az innováció az egészen más. Ettől lesz más egy Black Diamond Stormweight, mint egy RP Pittards/Windbloc, ettől Arc’teryx az Arc’teryx (na és méginkább a Westcomb, Westcomb), és ettől nem az nagyon-nagyon sok más outdoor gyártó. És bizony ettől lesz ez a nadrág más, mint a Milo Peli.

Az RP ebben az esetben mindennél jobban megragadta azt a szálat, amire baselayer bottom-ok esetén igazán képes a Classic 100. A sallangmentességet (250 gramm). Merthogy ez a 100% poliészter klasszikus fleece az egyik legegyszerűbb, de mégis valahogy másolhatatlan szövetszerkezet a világon. Nem kell hozzá zseb, mert a felsőkön sincs, nem kell hozzá derékállító, csak egy egyszerű széles gumírozás. Csak maradjon fent, nem kell más. Nem kell hogy cipzár legyen a szárán, csak az a kis szűkítés, amitől nem lesz buggyos az alsó lábszáron és kész. Nincs hímzés, nem kell a hímzőgép (és erről még a címke sem rohad le, mint az más RP baselayerek esetén a vasalt (vicces, de később még erről is esik szó) logók). Mondjuk le is rohadhatna, az sem érdekelne. Mert ez a gatya tökéletes heavy baselayer. A színskála fedi az amúgy is elég, zöld (tesztpéldány), fekete és sötétkék színeket. Itt tudták áRPiék, hogy úgyis lesz rajta valamilyen külső nadrág, amikkel egyébként nagyon jól együtt is dolgozik (hagyományos túranadrággal sem kooperál statikusan, de a Paclite-ot is munkára tudja bírni, exhalációs téren). Könnyű héjnadrággal fagypontig simán tuti, alatta meg Primaloft. Feladat teljesítve.

Verdikt: Nem sokat lehet többet mondani az RP Outdoor Under Heavy Boy baselayeréről. Így a cikk is velős lett, mint a nadrág... Meg kell venni és kész (7.990,-). Még egy Polartec MUST HAVE!

TESZT: Mountain Hardwear Power Stretch Zip Tee

Érdekesen alakult eddigi viszonyunk az MHW cuccokhoz. Valahogy mindig volt valami bibi. Már nem nagyon bíztam az ellentmondások nélküli anyacsavaros cuccban, mikor kaptunk tesztre egy Power Stretch Zip Tee-t. Lássuk.

A nomenklatúra hülyebiztos. Az tuti. Szóval, az anyaga Polartec Power Stretch (86% poliészter, 14% lycra, 231 gramm per négyzetméter), cipzárral (mondjuk nem half-zip a neve, ahogyan annak lennie kellene), és végül is Tee is. A kategóriája multifunkciós jellege miatt erősen meghatározhatatlan. Maradjunk annyiban, hogy nehéz baselayer, vagy light fleece. Attól függően, melyik réteg van belül és melyik kívül. Amennyiben meg kellene neveznem a kategóriát, Formula 1-es hasonlattal élve Intermediate-nek nevezném el... :D

Az anyaggal kezdem. A legjobb technikai köztesréteg-matéria, amivel valaha is dolgom volt. A Polartec mindig is a kedvenceim közé tartozott, de ezzel még a gyártó saját (amúgy is nagyon-nagyon magas színvonalát) is sikerült felülmúlni. Amit mindkét oldallal befelé tud, az a nagyon kényelmesen testhezálló, ellasztikus (nem hiába Power Stretch) jellege, melyet külön erősít az MHW professzionális hozzáállása az anyaghoz (lapos varratok, kifordíthatósághoz tervezett szűk szabás). Amit a fleece oldallal befelé tud, az egy Classic 100 (esetleg fleece-el befelé 200) hőtartó képessége, jóval magasabb szélállósággal és izzadságelvezető-képességgel. Ráadásul a simább oldallal kifelé sokkal könnyedebben viszonyul az esetlegesen ráhúzott rétegekhez, vagyis gyorsabban lehet fel és lehúzni a rávett darabokat. Ami azonban a kedvencem benne, az amikor a fleece oldallal kifelé, a soft oldallal befelé hordjuk (ekkor kevésbé melegít). Akár baselayerként (hiszen ehhez is elég finom az anyag), akár egy vékony baselayerrel viseljük, elképesztő, milyen sebességgel képes kivezetni a testfelszíni nedvességet. Olyan gyorsan, hogy a bőr szó szerint száraz marad, míg az anyag külső felületén gyakorlatilag cseppekben áll meg a kivezetett verejték. Olyan jó gyakorlatban, hogy még a szakavatott szemnek is lélegzetelállító a teljesítménye. Azt gondolom, hogy ezzel az anyaggal nem lehet mellényúlni. A Mountain Hardwear így már csak keveset tudott ehhez hozzátenni (értem ez alatt azt, hogy itt az anyag jobban villog, mint az amúgy kiváló szabás). Láttunk már példát a kiváló anyag, borzasztó design esetére, szerencsére itt az anyag ekszellenciáját a szabás nem rontotta el. A hüvelykujj-bújtatós mandzsetta kialakítás okán nagy mozgásszabadságot biztosít, még sziklázás közben is. A half-zip kellemes hőszabályozást tesz lehetővé, ha melegebbre fordul az idő. Nincs zseb, nem is kell, minek is egy baselayerre. Kellemesen magas viszont a gallér, mely szélben, vagy hűvösebb körülmények között válik fontos kellékké. A hímzések MHW-san nagyok, de aki ennyit fizet egy középrétegért, az mutassa is meg az anyacsavart :D. Tömege 230-as négyzetmétertömege okán nem kevés, de nem is sok, saját mérés szerint 320 gramm.

Verdikt: Minden környező nyári úthoz kiváló midlayer. Hótalpazni, túrasízni, téli túrázni kiváló heavy baselayer. Mint ilyen, a környezet változásaihoz az eddigi legjobban alkalmazkodó köztesréteg, amihez szerencsénk volt. Igazi MUST HAVE!

Az MHW Power Stretch Zip Tee-t az utazom.com-tól kaptuk tesztelésre.

TESZT: Quechua Forclaz 50 baselayer

A nyári szezon túrafavoritjai a rövidujjú, jó nedvesség-menedzsmenttel bíró, jó árfekvésben lévő felsők. Az igazság az, hogy ebben a kategóriában, a jó árfekvés okán igencsak kevés versenyző állhat rajthoz. Egy biztos, a Forclaz 50 aláöltözet komoly oddsokat kapna egy fogadóirodánál.

A jó szintetikus aláöltözet első ismérve a poliészter anyag. Pipa. Itt megvan. A második a testformát követő szabás, so-so itt is megvan. A harmadik pedig a csöves-csatornás szövetkészítési eljárás. Nagyjából ez is oké. Akkor ez egy jó baselayer? Mindjárt kiderül.

Nagyon sokat nyúztuk mindenfelé, minden körülmények között. Azt kell mondjam, nagyon komolyan meglepett, hogy mit tud. Az anyag izzadságelvezető-képessége nagyon jó (nem egy Polartec PowerDry, de nem is kerül annyiba). Normál tempó és körülmények közé (nem terepfutáshoz) mindenhol bőven elég. A lapos varrásai nem nyomnak, még 25 kilóra pakolt nagyzsák alatt sem. Nem gyűrődik a vállpántok alá, mert szépen, szűken fedi a vállakat. Nagy terhelés esetén sem bolyhosodik ki az anyag, ahogyan azt sok drága riválisánál bizony gyakorta megfigyelhetjük.

Az Equarea anyag amúgy nem egy textilipari csoda, csupán mindent tud, amit kell. Olyan mint egy Volvo. Teszi a dolgát. Nem villog (bár az is igen jó tud lenni néha, ha sikerül kivitelezni, mint a Polartec Power Stretch reversible változatánál), csak szimplán jó.

A színvilága kiváló. Lehet kapni szürkében, feketében, pirosban, zöldben és a kedvencemben, narancssárgában. Így a láthatóság és a hétköznapi konszolidáltság is megtalálható benne. Egyértelműen nyári, hiszen vékony és rövidujjú. Ebből fakadóan, a hazánkban és -ból ésszerűen megközelíthető közép és magashegységek nyári trekkingjeihez (nem hikingjaihoz) a legtökéletesebb választás. Akkor is az lenne, ha négyszer-ötször ennyibe kerülne (mint a sokszor semmivel sem jobb konkurencia). Így viszont, hogy 1690 forint, egyszerűen verhetetlen. Teljes színskálát szerezhetünk be egy konkurens darab áráért. Nem kell sajnálni és nem is érdemes, mert bírja a strapát.

Létezik hosszúujjú változata a ragyogóbb napokhoz. Azzal is érdemes foglalkozni, mert nagyon kellemes és könnyed az anyaga, nagyon jó áron fut és bizony bírja, amit bírnia kell. Minden magyar túrázó ruhatárának kötelező kelléke. Ára és tudása is kiváló. Újabb komoly Quechua dobás. Tökéletes társa a Forclaz 50 Light fleece-nek.

Verdikt: Abszolút hazai favorit.

TESZT: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet

„Ergonómiailag tökéletes, funkcionális, könnyű aláöltözet sport tevékenységekhez. Az izzadságot elvezeti a bőr felszínéről, ugyanakkor jó szigetelést biztosít. Első rétegként viselhető modell”… mondja a nagykönyv, amiből tudjuk, hogy mindig kimarad valami."

Nyilván nem újdonság a réteges öltözködés hangsúlyozása. Erről mi is írtunk már korábban, de nyilván mindenki él vele, akinek valami tapasztalata van outdoor téren. Hogy hová/mikor/mennyi réteget kombinálunk ez szintén tapasztalat és helyzet kérdése, de abban egyetérthetünk, hogy az első réteg, egy jó aláöltözet, egy baselayer mindennél fontosabb. Miért? Mert télen elvezeti az izzadságot, szárazon tartja a testünket, így megvéd a megfázástól és részben a kihűléstől, az átmeneti időszakban szintén szárazon tart, míg nyáron a jó szellőzést és a leégéstől való védelmet biztosítja. 

A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy hideg időre tervezett modell, mely némi kiegészítést is kapott. Mi ez a plusz? Ezt a base layert az elején, valamint a vállain egy szélálló Windstopper réteggel toldották meg, hogy – elsősorban – a mellkasi részt óvja a szél általi kihűléstől és a megfázástól. Ötletes. Az aláöltözet kialakítása megfelelő: testhezálló, rugalmas anyagú (100% poliészter), szabásának köszönhetően nem gyűrődik meg és nyom a táskapántok környékén, hosszított formájának köszönhetően pedig derekunkat is garantáltan melegen tartja. A gyári leírások alapján 0 ºC környékén lazán ácsoroghatunk benne (mindenféle plusz felső öltözet nélkül!), de nyilván inkább mozgáshoz találták ki.  

Korábban is volt már többféle aláöltözetem, de kimondottan télies darabom nem. Ez önmagában csak a rétegek kombinálásán változtatott, pl. szükséges volt plusz egy vékony polár (nem extrém körülményekről beszélek!). Kíváncsi voltam azonban, hogy mennyire képes egy előírás szerű öltözködési kombináció hozni az elvártakat, így beruháztam a CRAFT aláöltözetére.  Jelen állás szerint a teszt felsőruházat felépítése: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet + Columbia Titanium midlayer és héjkabát. Önmagában minimális tömeg és vastagság, maximális kényelem. A tesztelési eredmények nagyjából –10 – 0 ºC környékére értendők. Intenzív mozgásnál elég az aláöltözet, sőt akár soknak is tűnhet. Állja a szelet elől, jól elvezeti az izzadságot és gyorsan szárad. Ha száraz a cucc és a szél sem fúj, tényleg ácsoroghatunk benne 0 ºC-nál. Ha hidegebb van, fel kell rá venni a többi réteget. A fent említett kombináció még akkor is jól szuperált, mikor a hidegben állva az ujjaim rövid idő alatt lilulni kezdtek a kesztyű levétele után. Hogy nem fáztam, az elsősorban annak volt köszönhető, hogy az aláöltözet pillanatok alatt elvezette a mozgás során termelt izzadságot, és megszáradt. Úgy gondolom, a CRAFT ezt az ígéretet teljesítette.

Az élet persze nem fenékig tejfel. Az aláöltözet jó szabású, ergonómikus, elég rugalmas, hosszú fazonú és szélálló. Viszont akadnak észrevételek, gondolkodtató dolgok és bosszantó apróságok is. Szépen sorjában: nagyon jól szuperál a test elejét védő Windstopper réteg, viszont ha kis hátizsákot viszünk magunkkal, a lapockánk közti részt semmi nem védi a széltől. Intenzív mozgás során, emelkedőn felfelé a táska felé nem tudunk rendesen „szellőzni”, így testünk hűtése a szabad részeken erősödik fel. Például pont a gerincünk vonalában, a nyak felé = két lapocka között. Ha ilyenkor hátulról kapjuk a szelet, kellemetlen hűvöset érzünk. Mindezt megoldhatták volna azzal, hogy a vállakat takaró Windstopper réteget hátul egy egyenes, vagy íves vonalban kiterjesztik a szükséges területen. Ugyanígy felmerült, hogy ha csak ezt viseljük, nyakunkat szintén védhetné egy gallér, vagyis jó lenne, ha lehetne magas nyakú, garbó kialakításút kapni (ebből a fajtából nem gyárt a CRAFT).Ahogy fentebb írtam, a háromrétegű kombináció nagyon jól szuperál mozgás közben. De mi történik, ha hosszabb ideig kényszerülünk ácsorgásra, avagy balesetünk van? A válasz egyszerű: viszonylag gyorsan kihűlünk. Ennek elkerülésére nálam mindig volt a táskában – a hőtartó fólián kívül – egy polár vagy softshell felső, melyeket szerencsére nem kellett használnom.

Végül pedig a bosszantó apróságról: ez az aláöltözet nagyon könnyen bolyhosodik! Nem azt mondom, hogy legyen szeder-álló, de erősen furcsának tartom, hogy a fényképezőgép vagy a hátizsák pántvégeitől, műanyag övcsattól, stb. elkezdenek a szálak kijönni. A túrák utáni feladat egy részét az tette ki, hogy óvatosan égettem el ezeket a végeket, hogy ne foszoljon tovább. Mindezt kb. 20 ezer forint normál áron. 

Verdikt: A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy jó kialakítású, a leírásoknak megfelelő teljesítményt nyújtó aláöltözet, melynek vannak hiányosságai. Biztos vagyok benne, hogy kitűnő felszerelés a hidegebb időkben, extrém körülmények között is. A negatívumok nagy része úgy gondolom inkább fejlesztési kérdés, de ez a fránya bolyhosodás elképesztő! Avagy mire is készült ez a darab, fűtetlen fitness termekre?!

MAGAZIN: Az aláöltözet - avagy az első réteg...

A hegyi körülmények között – ahol a legextrémebb időjárási események válthatják egymást – végzett komolyabb mozgás melletti izzadság-menedzsment megoldása rendkívül fontos. Ennek oka az izzadság fiziológiás természetéből fakad, mivel természetes szerepe a test hűtése. Csakhogy egy nulla fokos hőmérséklet mellett hulló havas esőben végzett erős megterhelés alatt az ember a legkevésbé sem szeretne azért izzadni, hogy hűljön. Mivel az izzadás meglehetősen elkerülhetetlen folyamat, így annak hatásait kell valahogy megreguláznia a technológiai ruházatnak. Persze léteznek az izzadság hatásainak – mintegy – fokozására tervezett darabok is, melyek az extrém meleg felhasználói környezet követelményeihez alkalmazkodnak. Természetesen meglehetősen sokféle körülmény van, mellyel szembe kell néznie ezeknek az öltözeteknek. Mivel minden cirkumsztanciához találhatunk passzoló baselayert, így az ezek között való eligazodáshoz szeretnék támpontot nyújtani a kedves olvasóknak.

Mielőtt a különféle anyagtechnológiák fejtegetésébe kezdenék, mindenképpen érdemes a szabásokkal foglalkozni. Mondom ezt azért, mert ezzel tudjuk a legjobb hatást éppúgy elérni, mint a legkellemetlenebb érzést, függetlenül az anyag tulajdonságaitól. Alapjában véve megkülönböztetünk felső (top) és alsó (bottom) elemeket.

Az alsók a ritkábban használtak és a kevesebb variánssal rendelkeznek. Ez persze érthető, mert míg felsőt az ember a hétköznapokban is megszokta, a testhez simuló alsó valahogy kevésbé megszokott, főleg a férfitársadalom körében. Az alsók között tehát a természetes alsóneműk szabásain kívül teljes-, háromnegyedes- és short-szabások a legelterjedtebbek. Az alsók természetüknél fogva sok outdoor sportban önálló külső rétegként is funkcionálhatnak (például futás, biciklizés, sífutás).

A felsők között számtalan szabás létezik. Általános igazság azonban az, hogy sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl rövid felsőt választanak maguknak. A probléma elsősorban a nyári mászások sajátja. Ilyenkor az ember nem szívesen hord hosszabb, darabokat, de azt kell mondjam, hogy mégis ez a tanácsos. Elsősorban a hegyvidék magas UV-sugárzási értékei okán, másrészt azért, mert a gyorsan változó körülmények könnyen megcsalhatják hőérzetünket. Tehát hiába kaphatók ujjatlan és póló (SS, mint Short Sleeve) szabású darabok, én mindenképpen a hosszú ujjú (LS, mint Long Sleeve) darabokat preferálom (alapozom ezt számtalan naptej ellenére szerzett napégésre az alkarjaimon). Ezek között is vannak a hagyományos szabású (úgynevezett crew neck, CR) és cipzáras (zip) darabok. Ez utóbbiak előnye a jó termoreguláció, hátrányuk viszont, hogy a nem annyira igényesen kivitelezett daraboknál a cipzár szúrhatja a felhasználó mellkasát.

A felhasználási feladatkörök függvényében számtalan anyag közül válogathatunk. Alapvető tulajdonságaikat itt is a régi séma szerint csoportosíthatjuk, vagyis természetes és szintetikus alapanyagok.

A természetes alapanyagok közül az olcsó pamut és a ritkán fellelhető selyem mellett egyedül a finom (leginkább merinói eredetű) gyapjú jöhet szóba. A pamut a meleg és száraz égövek kivételével nem tekinthető jó aláöltözet-anyagnak. Ami a hegyi körülmények között a legnagyobb hátránya az az előnye például a sivatagokban, mégpedig hogy rendkívül jól lélegzik (amivel önmagában nem is lenne baj) és megtartja a nedvességet, ezzel a hűtve a felhevült testet. Mindemellett nagyon olcsó és ezért könnyen kezelhető különféle UV-sugárzás és rovarok elleni impregnálókkal. A selyem nagyon kellemes viselet és igen könnyűnek is számít, de mindemellett ez is megtartja a vizet. Mára szinte csak a kiegészítő hálózsák-bélések készülnek belőle. A gyapjú mostanság lett újra divatos. Nem is alaptalanul, mert szálai természetes szagtalanítók (mondjuk azért nem 100%-ig), ami valljuk be őszintén egy több napos (esetleg ultralight :D) túrák során nem utolsó szempont. A merinói gyapjú másik fontos tulajdonsága, hogy még nedvesen is megőrzi szigetelő tulajdonságait. Természetesen alapkövetelmény a finom tapintás, hiszen a legtöbb gyapjú szúrós érzetű a bőrön (kivéve a merinóit és a kasmírt). Amint azonban azt a pehelynél is tapasztalhattuk, a jó és természetes alapanyagok (itt csak a merinói gyapjút értem) rendkívül drágák. Egy ugyanolyan vastagságú és szabású baselayer ára legalább a kétszerese a szintetikus anyagokénak.

A szintetikus anyagok tehát olcsóbbak. Bár a jobbak ezek közül sem olcsók. Mára ez a piac viszonylagosan letisztult. Ezt úgy értem, hogy mára az eladott szintetikus aláöltözetek legnagyobb hányada poliészter alapanyagú. Nem véletlenül. A poliészter jól reciklálható, így a gyártásnál felmerülő költségek nagyban csökkenthetők. Szinte bármilyen formában lehet belőle szövetet készíteni. A vékony és aprócska tölcsérszerű pórusokkal jellemezhető felületű könnyű baselayerektől, a legváltozatosabb fleeceken át, egészen a finomabb Gore-Tex kabátok héjanyagáig. Így nem csoda a térhódítás. Mindemellett ki kell emelni, hogy a poliészter gyorsan ás hatékonyan képes elvezetni a test felületéről az izzadságot a szövet külső oldalára. Valamint nagyon gyorsan szárad (kivéve a legvastagabb fleece anyagokat, melyek azonban már közel sem a baselayer kategóriába tartoznak). Az egyéb piacon lévő szintetikus aláöltözet-anyagok közül csupán a polipropilén maradt viszonylag gyakoribb (néhol még a hasonló kvalitású poliamid is fellelhető). Jellemzően a vastagabb baselayerek között találunk ilyeneket, hiszen mindamellett, hogy viszonylag gyorsan szárad és jól vezeti az izzadságot, melegen is tart. Így érthető, hogy nem a nyári időjáráshoz tervezett darabok készülnek belőle. Nagy előnye még, hogy ez is meglehetősen olcsó.

A fejlesztések ma már nem maradnak a saját szintetikus, vagy természetes térfelükön. Mára majdnem minden gyártó készít vegyes szövetű baselayereket. A leggyakrabban a két nagymenőt, a poliésztert és a merinói gyapjút vegyítik a szövetben, szálszinten. Általános keverési aránya ¼ gyapjú, ¾ poliészter. Természetesen ez csak amolyan irányarány…

Valami bűzlik… Hát igen. A legtöbb aláöltözet rövid időn belül az izzadságból származó baktériumok táborhelyévé változik. Ez azonban megelőzhető. Viselhetünk természetesen antibakteriális alapanyagból készült aláöltözetet (gyapjú), vagy olyan szintetikus szövetet, melybe ezüstszálakat szőttek (például Pontetorto X-Static), vagy valamilyen antibakteriális anyaggal szálszinten kezeltek. Környezettudatos ember lévén, ezek közül a természetes eredetű származékokat ajánlom. Ilyen például a Cocona, mely kókuszdióból (a célra legalkalmasabb szálas-porózus szerkezet) készített aktív szén hatóanyaggal eliminálja a kellemetlen szagokat. A kezelési eljárás során nano méretű aktív szén szemcsékkel járatják át az anyag szálait, már a szövés megkezdése előtt. Hasonló biodegradábilis kezelőanyag például az MHW Chitosan technológiája (a melléktermékként amúgy nem felhasznált sósvízi rákpáncélokból vonják ki).

Saját tapasztalatom a piaci arányokat tükrözi. Úgy gondolom, az ezüstszálat tartalmazó poliészter mellett a kezelt 100% poliészter szövetek a legjobbak aláöltözetnek. A merinói nagyon drága, ezért nem éri meg itthon ilyet venni, bár az biztos, hogy nagyon jók és tartósak, de a dupla pénz az dupla pénz… A pamutpólót mindenki ismeri, de nem nagyon való az utcán és a sivatagon kívülre. Nekem a polipropilén csak fenntartásokkal jön be, szerintem a poliészter anyagok sokkal jobban vezetik az izzadságot.

Logikus, hogy a különféle vastagságú anyagok a különféle klimatikus, vagy felhasználói igények kiszolgálására valók. Általános szabály, hogy nem nagyon érdemes egy vastagabb baselayert vinni egy nagyon vékony aláöltözet és egy vékony fleece helyett. A variálhatóság mindig maradjon az egyik legfőbb ruházat összeállítási vezérelv. Inkább az anyagok tulajdonságaival próbáljuk meg a melegebb, vagy hűvösebb érzetet elérni.

Végül az árfekvések (teljes hosszú, crew neck szabású és férfi baselayerek): merinóit nem nagyon lehet húszezer forint alatt kapni, kezeletlen poliészter már három-négyezer, ezüstszálas (általában 3%-ban) nyolc-kilencezer, a kezeltek pedig tízezer forint környékén kaphatók. Jó csemegézést.

TESZT: RP Outdoor Under Heavy Pulli

Kategória: ultralight midlayer, vastag baselayer

Tevékenység: mindenféle aktív outdoor sport
Anyag: Polartec Classic 100 (100% poliészter)

Tömeg (M): 245 gramm

Régen vettem egy pulóvert, de akkor még nem volt jelentősége, hogy milyen anyagból készült, és hogy mire tudom használni. Persze már akkoriban is elég sokat teljesítménytúráztam, futottam és hegyeket is ilyentájt kezdtem járni. A későbbiek során azonban bizonyított! Anyaga Polartec Classic 100, ami nem tartozik éppen a legvastagabb pulóverek közé (100g/m2). Nem kellett vastagot venni, ebben is megsülök néha. Persze vannak fázósabb egyének, akiknek vastagabb kellene, de jelenleg ebben a formában lehet csak kapni.

Hol is használtam eddig? Társ volt a Grossglockner-en, Mont Blanc-on, Grintovec téli mászáson, téli teljesítménytúrákon. De a tavasszal rendezendő Mátrabércen is jól jött párszor. A Magas-Tátráról nem is beszélve. Szóval elmondhatom, hogy sok helyen, és sok módon nyúztam.
Nézzük meg kicsit közelebbről!

Javaslatom az, hogy mindenképpen olyan méretet vegyünk, hogy szorosan simuljon testhez. Így éri el a legjobb hatást. Persze akinek ez kényelmetlen, vehet egy kicsit nagyobbat, de akkor egy aláöltözetet is vegyen hozzá.

Amennyiben valahol azt írják a termékről, hogy gyorsan szárad, akkor azt higgyük csak el bátran. Egyszer eláztam a Mont Blanc-on és kellett volna valami száraz, azonban éppen akkor nem volt nálam más. Tehát egy erőteljes csavarás és szinte minden víz kicsorgott belőle. Persze, ha valaki nem bírja az ilyesfajta megpróbáltatást, akkor bátran vegyen fel egy másikat, vagy alá egy aláöltözetet nem mindenki szereti még a kicsit nedves darabokat sem (ami teljesen normális, csak én nem vagyok az néha). Nekem nem lett tőle bajom, hogy rajtam száradt meg. Persze mondom a száradás azt jelenti, hogy alig volt vizes egy csavarás után. Mivel a gyártó nem ajánlja a centrifugázást, ezért ha lehet ez a csavarás ne abból álljon, hogy a hegyen a fejünk fölött kezdünk el hadonászni vele :D. Nehogy a hegyimentők valakit miattam levigyenek, és küldjön valaki egy csekket, hogy akkor pótoljam a cucc árát előre 10 évre…

Hosszított derék: Nagyon hasznos, nekem mindig az van kint először, és én nagyon kényes is vagyok rá. Ezt még anyukámtól tanultam :), de ne kalandozzunk el ennyire… Szükséges lehet a hálózsákban egy extrém alvásnál, az egy centiméter vastag polifoamon fekve, a mínuszokban. Vannak, akik derékmelegítőt visznek magukkal, de ha ilyen van valakin, akkor ezt már ki is váltottuk a felszerelésből, és rögtön nyertünk egy kis helyet, meg tömeget a táskában.

Akkor térjünk is rá a tömegére, ha már a helyről volt szó. Nagyon könnyű (245 gramm), ezt az anyagának köszönheti (Polartec Classic 100). Ha megszívja magát teljesen vízzel, akkor is gyorsan könnyíthető, a fent említett módszerrel.

Varratok: Okos ötlet nem a vállon vinni a varrást. Ráadásul, ahol van, ott is lapos varratokkal oldották meg a kérdést. Több szempontból is jó. Az első, hogy ha táskát viszünk, akkor nem töri a vállunkat a gombóc, amit a varrógép hozott össze. A másik, hogy az anyagot sokkal esztétikusabban illesztik össze ezzel a módszerrel. DE a fent említett két dolog kéz a kézben jár. Hiszen a „normális” varrásnál a ruhadarab belsejében mindenképpen lesz egy lifegő anyagdarab, ami törné az ember vállát. Ez itt nincs.

Nyak: Tipikus garbó, de nem az a visszahajtós fajta. Egyszerű, ötletes, praktikus. Ha valakinek fázik a nyaka, akkor már úgyis olyan hideg van, hogy melegebben kell öltözni.

Raglán ujj miatt nagyon kényelmes a hordása, és kinézete sem utolsó. Jómagam szoktam hordani divatossága miatt is. :)

Verdikt: Ötletes (egyedi a garbó design a Classic 100-as piacon), egyszerű, könnyű és tömegéhez képest meglepően meleg felső. Igazából az RP Outdoor szerint next-to-skin darab, de simán befér a thermo rétegek közé is, mondjuk egy aláöltözettel. Sok mászás, sok nagyzsák, sok mosás és sok év után is funkcionál és szép. Jó befektetés, bár annyira nem olcsó (ma 8.990 forint), azonban ezek a cuccok jóval tízezer felett kezdődnek.