A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Classic 100. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Classic 100. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 20., hétfő

TESZT: RP Outdoor Under Heavy Boy nadrág


Hmmm... Az ellentmondás heavy baselayer alsója. RP Outdoor, viszont Polartec Classic 100. Jó-e? Kiderül...

Tudjátok megintcsak a Polartec iránti szerelmemmel akartam kezdeni, de az már annyira lerágott csont. A Polartec bármihez nyúl, az egyszerűen király és kész. Az anyagból tervezés, a kivitelezés, az ötlet, az innováció az egészen más. Ettől lesz más egy Black Diamond Stormweight, mint egy RP Pittards/Windbloc, ettől Arc’teryx az Arc’teryx (na és méginkább a Westcomb, Westcomb), és ettől nem az nagyon-nagyon sok más outdoor gyártó. És bizony ettől lesz ez a nadrág más, mint a Milo Peli.

Az RP ebben az esetben mindennél jobban megragadta azt a szálat, amire baselayer bottom-ok esetén igazán képes a Classic 100. A sallangmentességet (250 gramm). Merthogy ez a 100% poliészter klasszikus fleece az egyik legegyszerűbb, de mégis valahogy másolhatatlan szövetszerkezet a világon. Nem kell hozzá zseb, mert a felsőkön sincs, nem kell hozzá derékállító, csak egy egyszerű széles gumírozás. Csak maradjon fent, nem kell más. Nem kell hogy cipzár legyen a szárán, csak az a kis szűkítés, amitől nem lesz buggyos az alsó lábszáron és kész. Nincs hímzés, nem kell a hímzőgép (és erről még a címke sem rohad le, mint az más RP baselayerek esetén a vasalt (vicces, de később még erről is esik szó) logók). Mondjuk le is rohadhatna, az sem érdekelne. Mert ez a gatya tökéletes heavy baselayer. A színskála fedi az amúgy is elég, zöld (tesztpéldány), fekete és sötétkék színeket. Itt tudták áRPiék, hogy úgyis lesz rajta valamilyen külső nadrág, amikkel egyébként nagyon jól együtt is dolgozik (hagyományos túranadrággal sem kooperál statikusan, de a Paclite-ot is munkára tudja bírni, exhalációs téren). Könnyű héjnadrággal fagypontig simán tuti, alatta meg Primaloft. Feladat teljesítve.

Verdikt: Nem sokat lehet többet mondani az RP Outdoor Under Heavy Boy baselayeréről. Így a cikk is velős lett, mint a nadrág... Meg kell venni és kész (7.990,-). Még egy Polartec MUST HAVE!

2010. január 5., kedd

TESZT: RP Outdoor Under Heavy Pulli


RP Outdoor Under Heavy Pulli
Kategória: ultralight midlayer, vastag baselayer
Tevékenység: mindenféle aktív outdoor sport
Anyag: Polartec Classic 100 (100% poliészter)
Tömeg (M): 245 gramm

Régen vettem egy pulóvert, de akkor még nem volt jelentősége, hogy milyen anyagból készült, és hogy mire tudom használni. Persze már akkoriban is elég sokat teljesítménytúráztam, futottam és hegyeket is ilyentájt kezdtem járni. A későbbiek során azonban bizonyított! Anyaga Polartec Classic 100, ami nem tartozik éppen a legvastagabb pulóverek közé (100g/m2). Nem kellett vastagot venni, ebben is megsülök néha. Persze vannak fázósabb egyének, akiknek vastagabb kellene, de jelenleg ebben a formában lehet csak kapni.

Hol is használtam eddig? Társ volt a Grossglockner-en, Mont Blanc-on, Grintovec téli mászáson, téli teljesítménytúrákon. De a tavasszal rendezendő Mátrabércen is jól jött párszor. A Magas-Tátráról nem is beszélve. Szóval elmondhatom, hogy sok helyen, és sok módon nyúztam.
Nézzük meg kicsit közelebbről!

Javaslatom az, hogy mindenképpen olyan méretet vegyünk, hogy szorosan simuljon testhez. Így éri el a legjobb hatást. Persze akinek ez kényelmetlen, vehet egy kicsit nagyobbat, de akkor egy aláöltözetet is vegyen hozzá.

Amennyiben valahol azt írják a termékről, hogy gyorsan szárad, akkor azt higgyük csak el bátran. Egyszer eláztam a Mont Blanc-on és kellett volna valami száraz, azonban éppen akkor nem volt nálam más. Tehát egy erőteljes csavarás és szinte minden víz kicsorgott belőle. Persze, ha valaki nem bírja az ilyesfajta megpróbáltatást, akkor bátran vegyen fel egy másikat, vagy alá egy aláöltözetet nem mindenki szereti még a kicsit nedves darabokat sem (ami teljesen normális, csak én nem vagyok az néha). Nekem nem lett tőle bajom, hogy rajtam száradt meg. Persze mondom a száradás azt jelenti, hogy alig volt vizes egy csavarás után. Mivel a gyártó nem ajánlja a centrifugázást, ezért ha lehet ez a csavarás ne abból álljon, hogy a hegyen a fejünk fölött kezdünk el hadonászni vele :D. Nehogy a hegyimentők valakit miattam levigyenek, és küldjön valaki egy csekket, hogy akkor pótoljam a cucc árát előre 10 évre…

Hosszított derék: Nagyon hasznos, nekem mindig az van kint először, és én nagyon kényes is vagyok rá. Ezt még anyukámtól tanultam :), de ne kalandozzunk el ennyire… Szükséges lehet a hálózsákban egy extrém alvásnál, az egy centiméter vastag polifoamon fekve, a mínuszokban. Vannak, akik derékmelegítőt visznek magukkal, de ha ilyen van valakin, akkor ezt már ki is váltottuk a felszerelésből, és rögtön nyertünk egy kis helyet, meg tömeget a táskában.

Akkor térjünk is rá a tömegére, ha már a helyről volt szó. Nagyon könnyű (245 gramm), ezt az anyagának köszönheti (Polartec Classic 100). Ha megszívja magát teljesen vízzel, akkor is gyorsan könnyíthető, a fent említett módszerrel.

Varratok: Okos ötlet nem a vállon vinni a varrást. Ráadásul, ahol van, ott is lapos varratokkal oldották meg a kérdést. Több szempontból is jó. Az első, hogy ha táskát viszünk, akkor nem töri a vállunkat a gombóc, amit a varrógép hozott össze. A másik, hogy az anyagot sokkal esztétikusabban illesztik össze ezzel a módszerrel. DE a fent említett két dolog kéz a kézben jár. Hiszen a „normális” varrásnál a ruhadarab belsejében mindenképpen lesz egy lifegő anyagdarab, ami törné az ember vállát. Ez itt nincs.

Nyak: Tipikus garbó, de nem az a visszahajtós fajta. Egyszerű, ötletes, praktikus. Ha valakinek fázik a nyaka, akkor már úgyis olyan hideg van, hogy melegebben kell öltözni.

Raglán ujj miatt nagyon kényelmes a hordása, és kinézete sem utolsó. Jómagam szoktam hordani divatossága miatt is. :)

Verdikt: Ötletes (egyedi a garbó design a Classic 100-as piacon), egyszerű, könnyű és tömegéhez képest meglepően meleg felső. Igazából az RP Outdoor szerint next-to-skin darab, de simán befér a thermo rétegek közé is, mondjuk egy aláöltözettel. Sok mászás, sok nagyzsák, sok mosás és sok év után is funkcionál és szép. Jó befektetés, bár annyira nem olcsó (ma 8.990 forint), azonban ezek a cuccok jóval tízezer felett kezdődnek.

2009. december 15., kedd

TESZT: Milo Peli polárnadrág


Milo Peli polárnadrág

A lengyel Milo cég sokat tud a magashegyekről. Azonban vannak, akik sokkal többet tudnak… Kezdjük mindjárt a Malden Mills-el, ami a Polartec anyagokat gyártja. Na ők, igazán sokat tudnak a különféle magashegyi körülményekről, no meg az ember biológiai adottságairól és annak változásairól a különféle körülmények függvényében (a US Army katonái végtére is mind a Malden Mills tesztelői – ECWCS GEN III). Vagyis azon cégeknek, akik a Polartec különféle anyagaiból dolgoznak, azoknak valójában már csak egy kis körítést (kidolgozás, dizájn, funkcionalizmus, minőség) kell az anyagok köré tenniük, bár az is igaz, hogy ezek akár fényévnyi különbséget is kialakíthatnak két ugyanolyan anyagból lévő termék között.

A Milo ezt a feladatot sajnos mindössze közepesen abszolválta. Miért is? Mert ők a valósággal szemben azt gondolták, hogy a Polartec Classic 100 a túranadrágok megszokott anyaga. Hát nem (könnyen koszolódik, nem elég tartós, vékony, és nem szélálló, a vízről nem is beszélve). A Polartec Classic 100 egy midlayer anyag, mely fenntartásokkal a relatíve kis vastagsága miatt akár baselayer gyanánt is használható (bár erre sokkal alkalmasabbnak tartom a Power Dry szériát). Vagyis egy Polartec Classic 100-ból készített nadrág legyen baselayer, vagy midlayer, de ez nem az. Legalábbis a szabása biztosan nem. Kezdjük ott, hogy a legtöbb gyártó megszokott gondolatmenetével szöges ellentétben (csak nem azért, mert a legtöbb gyártónál mérnökök és designerek tervezik a darabokat, nem pedig hétköznap is hegyekben járó-kelő praktikus emberek) logikus, hogy a héjnadrágokon kellene zseb (hiszen ezek vannak legfelül, főleg nagyobb magasságokban), a midlayereken meg nem, hiszen azért midlayer-nadrágok, mert van rajtuk valami úgyis, így viszont a zseb felesleges tömeg és ráadásul kényelmetlen is. Ezt az unpraktikus dolgot a Milo még megfejelte, amúgy „ha már nem átgondolt, akkor nehogy már kényelmes is legyen” elven, zsebzipzárral. Ami a túranadrágok kivételével az összes shellt idővel ki fogja nyírni (ha hálós a bélése, azért, ha Paclite akkor azért, ha meg háromrétegű, akkor azért, bár ez utóbbi bírja majd feltehetőleg a legjobban). Miloék marhára bírják ezt a zipzár dolgot, mert rápakoltak még egy pár teljesen felesleges darabot a lábszárra is. Ahhoz rövidek, hogy így fel lehessen venni a nadrágot bakanccsal is, amúgy meg feleslegesek, mert (legalábbis az én szokásaim szerint) így nem lehet a bakancs szárába behúzni a nadrágot. Ez azért rossz, mert még kamáslival is hamar felázik alulról, a koszról nem is beszélve… Nem tudom milyen filozófiát követ a Milo, de ez nem az utolsó hiba a gatyán. A legjobb még csak most jön. A derékállító elképesztően gnóm konstrukció. Az állító csúszka kiáll előre, így nem lehet ráhúzni semmit, főleg nem olyat, amin középen csat van, vagy övvel kell felhúzni, esetleg gumis (vagyis egyszerűen semmit nem lehet rávenni igazán kényelmesen). Az a kis izé folyton nyom valamennyire. Amikor magában hordanánk (mondjuk sátorba, aludni) akkor is útban van, mert ráfekszik az ember. A hálózsák bélése sem kedveli az ilyen kis agresszív csatocskákat… Azt hiszem, a hibákból csak ennyi van.

Igazából az anyagválasztáson kívül az egyetlen pozitívum ebben a nadrágban a térdek megerősített anyaga. Logikus, hogy minden lépésnél a térd ér hozzá az azt fedő anyaghoz, így ott hamar kibolyhosodna és kikopna a használattól, ha nem lenne megerősítve. Ez jó, de ha már eszükbe jutott, miért nincs a fenékrészen is? Üléskor is adjunk egy kis extra meleget…

Az ára, nem tudom, hogy milyen indokból, durván 60€ (16.000 forint). Nagyon drága, főleg annak tudatában, hogy milyen. Ennek ellenére a Polartec Classic 100 és a megerősítések miatt sokat érne, de nem ennyit...

Verdikt: Az igazság az, hogy annyira sok konstrukciós hiba van ebben a nadrágban (gyakorlatilag semmi nincs rajta jó helyen), hogy szerintem inkább az anyagválasztás az. Ez szerintem nem egy midlayer, mint ahogyan az anyagválasztás indokolja. Ez inkább egy hűvösebb időre tervezett boulder-nadrág (bár a szabása egyáltalán nem erre utal). Remélem, mert ez így nem értékelhető túl jól…

2009. november 18., szerda

MAGAZIN: Polartec


Szerintem nagyon sokan jól ismerik és használják a Polartec anyagcsalád tagjait. Azonban, ha megengeditek, kicsit részletesebben is belenéznék e család tagjainak tulajdonságaiba, kicsit másképp, mint mások. Egyszóval térjünk el a „Polartec a polárpulcsi anyaga és kész” szemlélettől. Ássuk be ide is egy kissé magunkat…

A Polartec anyagcsalád gyártója a massachusettsi Lawrence-ben székelő Malden Mills textilipari óriáscég. A Polartec anyagok nagy ívű karrierjét, a Gore-Tex sikersztorihoz hasonlatosan az Amerikai Hadsereg megrendelései alapozták meg az 1980-as években. Az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfighting Clothing System) katonai ruházati felszerelés-rendszer második generációjának kifejlesztésekor az Amerikai Hadsereg Natick Katonai Kutatóintézete, Fejlesztési- és Mérnökközpontja (United States Army Natick Soldier Research, Development and Engineering Center, Natick, Massachusetts) számos külső protektív elem (például korai (fedetlen) Gore-Tex membránnal készített parka és nadrág) mellett a Malden Mills szintetikus fleece-anyagait válogatta be. Nagyjából ekkorra tehetjük ennek a mára minden layer-csoportban fellelhető Polartec márkanévnek a születését is. Az eredetileg midlayer kategóriába tartozó, klasszikus polár anyaga 100% poliészterből készül a mai napig. Kivitelezésében és változataiban, valamint vastagságában és funkciójában azonban rengeteg fejlesztés történt az elmúlt három évtizedben.

Polartec Thermal Pro Sweater Knit külső (Millet Fjord)

A Polartec elsősorban még mindig leginkább midlayereket készít. Ezek között megtalálhatóak az eredeti 1980-as évekbeli klasszikus, 100% poliészter fleece anyagok is három vastagságban. A Polartec Classic 100 nagyjából (±15%) 100 g/m2 tömegű, a Classic 200 logikusan 200 g/m2, míg a Classic 300 pedig 300 g/m2. Ezek az anyagok nagyon tömött és finom tapintásúak, lélegzőképességük és hőtartásuk egyaránt kiváló. DWR-el kezelve mérsékelten vízlepergetők (nagyjából szitálás-állók). A többségében újabb generációs 300-asok közé sorolhatóak az úgynevezett Thermal Pro anyagok. Ezek sűrűsége többnyire megegyezik a Classic 300-assal (vagy meghaladja azt), azonban szerkezetük, szövésük és küllemük nagyban eltér azokétól. Az ECWCS harmadik generációjában már ezt a csoportot használják a Classic-széria helyett. A Thermal Pro legfontosabb jellemzője, hogy külső felülete nem finom, hanem szálas jellegű (ennek finomságát, mértékét jelzik valamilyen mértékben a Sweater Knit, Nailhead, Low Loft, High Loft és a Monkey Phur jelzők, természetesen a jelentéshez hasonló felületjelleggel). Belseje megőrizte a klasszikus, úgynevezett „brushed” jelleget. Ennek neve is utal, a kikefélt jellegű felületre. A polár küllemű anyagok utolsó csoportja, az úgynevezett „windfleece”. A Polartec Wind Pro anyagok külseje sűrű szövetű (400 g/m2), belsejük szintén finomszálas (mint a Thermal Pro esetében). Négyszer szélállóbb, mint a hagyományos polár anyag. Mindemellett azok lélegzőképességének 85%-át tudja magáénak (CFM értéke 60 alatti). Általában a Thermal Pro anyagokhoz hasonlóan DWR-el kezelik, a vízlepergetés érdekében.

A Polartec anyagok között vannak baselayer csoportba tartozók is. A Polartec Power Dry anyagok sűrűsége alacsony. Vagyis e textíliák hőtartása alacsonyabb, ellenben sokkal magasabb a lélegzőképességük. Így válnak alkalmassá az első réteg funkcióinak. Igazából a baselayerek leggyakoribb szintetikus anyaga a poliészter, csakúgy mint a Power Dry-nak. Ritka, de létező dolog a Power Dry anyagok merinói gyapjúval (általában 85% nerinói gyapjú, 15% poliészter) ötvözött változata, a Polartec Wool Power Dry. Nagyon sok helyen alkalmazzák a Polartec Power Stretch anyagot is baselayer gyanánt. Ennek a Lycra biztosítja az elasztikusságot, poliészter fleece a bélése, és nylon (ritkábban poliészter) a külseje. Az úgynevezett Hard Face technológia egy a Power Stretch anyag felszínébe mikroszinten fecskendezett polimer segítségével növeli a anyag tartósságát és vízlepergető képességét (plusz DWR kezelés). Kiváló anyag a raid sportokhoz.

Gondolom a Malden Mills sem akart kimaradni abból az új szegmensből, amit a softshellek piaca jelent. Erre a célra kétféle teljesítménylépcsőjű softshell anyagokat fejlesztettek ki. Az elemek ellen kevesebb védelmet nyújtó, de magasabb lélegzőképességű Polartec Power Shield, a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz készített ruházatok anyaga. Erős DWR (Durable Water Repellent) bevonata teszi tartósan víz- és szennyeződéslepergetővé (nem vízállóvá). A softshell anyagok között vékonynak számító laminált anyag 98%-ig szélálló (CFM értéke 8-16 közötti). A finom softshell külső felülethez egy „brushed” jellegű polárbélés tartozik. Relatíve nagy levegő permeábilitása miatt valamelyest gyengébb hőtartó, mint az azonos vastagságú Polartec Classic anyagok. A komolyabb teljesítménylépcsőt jelentő Polartec Windbloc softshell egy PU membránt tartalmazó laminátum, melynek külső anyaga a Power Shield-hez hasonló elasztikus softshell, míg bélése polár. Mindhárom réteget egymásba laminálják, így érik el az egyik legjobb teljesítményű softshell anyagot a piacon. Számokban kifejezve 20 PSI (14.100 mm) vízállóság (ez gyakorlatban szinte teljesen vízállóvá teszi, de nem tartósan és nem extrém módon, persze ez a kivitelezéstől is függ), RET 8-10 lélegzőképesség, valamint tökéletes szélállóság (CFM 0). Természetesen ennek is létezik az úgynvezett technical fleece válfaja, mely egy két Classic 200 réteg közé laminált (a külsőhöz laminált) PU membránt tartalmaz. Szintén 0 CFM, RET 8 lélegzőképesség. Sajnos természetükből fakadóan ezek azonban csak erősen vízlepergetők, nem 100%-ig vízállóak. Cserébe viszont elképesztően melegek.

A Polartec anyagok közül mi is találkoztunk már néhánnyal. A Classic 100-al kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok. Hőtartása meglepő, mindemellett nagyon könnyű. Kényelmes és finom viselet.

A Thermal Pro szintén kiváló, bár számomra kissé nehéz a teljesítményéhez képest (Millet Fjord dzsekivel kapcsolatos tapasztalatok). A szélállóságával kapcsolatban is vannak kétségeim.

A lehető legszebben kidolgozva, Arc’teryx minőségben próbálhattuk ki a Power Shield-et. Finom és jól lélegző anyag, nagyon jó mozgásszabadsággal, relatíve jó védelemmel. Téli sportokhoz kiváló.
A Windbloc technical fleece változata pedig igazán komoly ellenfele lehet a PrimaLoft béléseknek, hiszen elképesztően jó hőtartó. Nekem az egyik kedvencem...

Verdikt: Ha midlayer, akkor Polartec. Kevés kivétellel (MHW Conduit Softshell, Gore Windstopper Fleece, Gore Windstopper Softshell) minden szegmensben ezeket választanám.

2009. november 17., kedd

TESZT: Arc'teryx Gamma MX Hoody


Arc'teryx Gamma MX Hoody

Kategória: SOFTSHELL
Tevékenység: NAGY MOZGÁSSZABADSÁGOT IGÉNYLŐ SPORTOK
Külső anyag: POLARTEC POWER SHIELD, SCHOELLER DYNAMIC
Tömeg (XL): 595 gramm
Vízállóság: diszkréten csak ennyit (every weather but the worst)

Magyarországon jelenleg nem lehet hozzájutni (főleg nem megbízható forrásból) az outdoor piac legfinomabb márkáihoz (az MHW és a TNF kivételével). Sajnos nálunk a piaci szemlélet ott maradt valahol régen… Nyílván érthető, hogy Magyarországon nincsenek magas hegyek, de könyörgöm, aki mondjuk akar, és megteheti, az simán eljuthat néhány óra alatt komolyabb hegyek közé is. Másrészt mondjuk az ország nyugati feléből hamarabb ott van az ember a Rax-on, mint székesfővárosunkban. Ezenkívül miért ne férhetne hozzá az ember mindenhez, amit tőlünk nyugatra is megvehetnek a népek, arról nem is beszélve, hogy Potsdamtől messzebb van az Alpok, mint Záhonytól, mégis lehet ott komoly márkákat kapni. Nem vagyok telhetetlen, de legalább rendelni lehessen…

Amikor síelni indul a nép, a java betér az outdoor áruházláncokhoz (ahol azért be kell vallani, vannak meglepően jó cuccok is), a föle meg elmegy és Columbiát, Sherpát és kompániáját veszi meg, és hát be kell vallani a Columbia termékek nem említhetők egy lapon az outdoor sportok Lamborghinijével, a kanadai high-end gyártóval, az Arc’teryx-el, természetesen az árcédulát kivéve. Szóval a magyar sítársadalom föle bemegy a boltba, sokat tejel és keveset kap (arányaiban). Én meg azért vagyok itt, hogy aki elolvas, ne eshessen ebbe a hibába.

A softshellek általában a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz (mászás, jégmászás, komolyabb síelés) kialakított öltözékek, hiszen anyaguk elasztikus. A sokféle softshell közül a trónuson egyértelműen a Gore-Tex Softshell ül, de mellette számos komoly anyag bír nagyon durva képességekkel (például Conduit Softshell, Gore Windstopper Softshell és Schoeller C-Change). Az ennél kicsit kevesebbet tudó softshell matériák közül többedmagával a Polartec Power Shield érdemel említést, mely hétköznapibb dolgokhoz lett kialakítva (elvileg). A hétköznapi dolgok alatt az aktivitási idő 90%-át értem. Ugyanis abban a kilenctizedben nincs benne a zivatar, a hóvihar, a szélvihar és az extrém hirtelen leeső hőmérséklet sem. A légáteresztő perforált membrán erősen szélálló (de nem tökéletesen), hiszen CFM értéke 8. A CFM 0 a tökéletes szélállóság, melyet például a Polartec Windbloc tud. Gyakorlatban ez olyan 98%-ig szélálló és 2%-ban légáteresztő anyagot jelent. Szóval erre alapoznak a madarasok, amikor ebből az anyagból állítanak össze egy allrounder dzsekit. Nem fáj kimondanom, hogy nagyon meg van csinálva a cucc. Az igényesség az Arc’teryx-nél filozófia, nem ritkaság. Oké, persze az outdoor gyártók egyik leginnovatívabbika is egyben a cég, hiszen a laminálástól kezdve a varrathegesztésig, számos fejlesztés származik tőlük. A többi gyártó nem titkoltan az ő standjukhoz lép oda először, amikor a jövő évi kollekcióját fejleszti.



Arc'teryx Gamma MX Hoody

Mivel ez a dzseki elsősorban átmeneti időjárásra tervezett darab, úgy gondolom a design is ennek a szolgálatában áll. A hatalmas kapucni alkalmas a sisak viselésére, de buszmegállónyi védelmet nyújt minden más esetben is. Jól állítható, de nem összecsomagolható és nem levehető. Amennyiben tehát hátizsákot húzunk, akkor érdemes arra odafigyelni, hogy a kapucni kissé útban lesz, főleg a nagyobb zsákoknál. Ez utóbbi két dologból lehet következtetni, hogy ez inkább egy mászás orientált kabát.

A zsebei hatalmasak. Elrendezésük szerint két mellső és két normál, úgynevezett handwarmer zsebe is van. A bal felkaron egy kicsi, elméletileg walkie-talkie zseb is található, mely kiváló amúgy a felvonójegy tárolására is. A nagyobb zsebekben jól szervezhetjük tehát a térképet, sapkát, kesztyűt, miegymást. Gyorsan járó cipzárak mik lehetnének mások, mint YKK-k. Minden zsebet záró cipzár garázsba fut, a Napóleon-zsebeket pedig anyag fedi, így szinte vízhatlanok. Belsejük erős hálós anyag. Nem árt odafigyelni a kulcsokra és egyéb hasonló hegyes-éles dolgokra, mert azért kárt tehetnek a hálóban (tapasztalat).

A derékrész szintén jól összehúzható. A szabása úgy lett kialakítva, hogy elől a mozgásszabadságot megőrzően éppen elég magasan és éppen elég mélyen is van egyszerre, hátul ellenben jóval mélyebbre van engedve a fenék melegítése végett (ezt hívják odaát full seat coverage-nek).

Nálunk fekete és kékesszürke színkombinációban járt, de van még pirosban és világosabb acélszínben is. Természetesen az ízlés mellett a színválasztásban a felhasználói terület láthatósági követelményei is kapjanak hangsúlyt, ha kérhetem a tudatos kollégákat.

Térjünk a lényegre. A tesztelése hónapok, óta folyik. Ma is ez volt rajtam, holnap is ez lesz. Valószínűleg a hétvégén is ebben megyek a Mecsekre, meg a jövő héten a Raxra. Egyszóval mindig tudnám hordani (a nyarat amúgy is utálom és ha tehetem inkább elhúzok a hegyekbe). Van azonban szépséghibája. Több is. Egyrészt a „protect you against every weather but the worst”. Szabadfordításban: „A legrosszabb idő? Nem, az ellen nem véd!” Nem mondom, hogy lépten-nyomon beázna, de azért ha nagyobb csapadékintenzitású esőzések várhatók, ne hagyatkozzunk rá, mert ráfázhatunk. Szó szerint. Példa: normális magyar zivatar, a hátizsákpántnál mintegy tíz perc elteltével az anyag menekülőre fogta, ezt érezvén persze én is. Ráadásul mivel leginkább a DWR dolgozik a kabát alá, ezért ez idővel és főleg a mosásokkal mindenképpen frissítésre szorul. Másrészt amire a Polartec a Power Shieldet kitalálta, pont annak nem felel meg teljes mértékben. A hivatalos állítás szerint a Power Shield anyagok arra lettek tervezve, hogy leváltsák a klasszikus héj és fleece (polár) kombinációt, csökkentve ezzel a tömeget és a védelemhez és melegen tartáshoz szükséges rétegek számát. Rendben. Csakhogy, ha megnézzük, hogy az anyag magában kábé egy Polartec Classic 100 thermo-erejével (leszámítva a szélállóságot, ami példás) és egy középkategóriás héj védelmi szintjével bír (saccra 8-10 ezer milliméter), akkor rájövünk, hogy az 595 grammos (XL) tömeg már nem csökkentés. Vegyük alapul a korábban emlegetett fleece anyagból készült Arc’teryx Delta LT pulóvert (226 gramm – 63 euró) és egy bármilyen GTX Paclite héjat, mondjuk a rend kedvéért az Arc’teryx Alpha SL Jacket-t (342 gramm – 212 euró). Adjuk össze az értékeket: 568 gramm és 275 euró. Csakhogy a Gamma MX Hoody 595 grammos és ugyanígy 275 euróba kerül. Vagyis egy a Paclite-nál (28.000 mm) gyengébb védelmet nyújtó és összességében 5%-al nehezebb kabátra ne mondják már, hogy egyesíti a tulajdonságokat. Azon felül nem értem, hogy miért jó, ha a kabát egyesíti a fleece és a héj sajátosságait. Ez csökkenti a variálhatóság lehetőségét, hiszen, ha nem esik vagy fúj akkor maga a fleece is elég, ha extrém lesz az idő a táskában meglapuló minimális csomagméretű Paclite sokkal jobb védelmet nyújt ennél a softshellnél. A duma nem kéne, mert a Gamma MX Hoody amúgy kiváló kabát, nagyszerű részletekkel és kidolgozással (ami még kimaradt: hegesztett varratok, nyakat nem piszkáló gallér, fényvisszaverős logó, gumis mandzsetta, menő külső). Mindig hordanám, mert nem piszkolódik (fekete) és nem nyúlik. Finom a tapintása és egyszerűen nagyszerű érzés benne lenni. Amennyiben megfelelő az aláöltözet, a lélegző-képesség a legmagasabb igényeket is kielégíti. Egyszerűen csoda, amit tud az Arc’teryx kivitelezés-technológiában. Ez tény. Ráadásul létezik hoodless (kapucni nélküli) változatban is (szűk 10 dekával könnyebben), mely kategóriában az igazi értelmét látom a softshelleknek (advanced midlayer), hiszen ezek alapjában véve nem vízálló, csak vízlepergető darabok (tudom, mindig vannak kivételek). Nagy párost alkotnának egy eVent, vagy Gore-Tex héjjal. Az előnyei tehát összegezve: design, szélállóság, lélegző-képesség, kidolgozási minőség, sokrétűség, nagy mozgásszabadság és halk külső anyag. Hátrányai: marketing humbug (Polartec), igen magas ár, nem, tökéletes esővédelem, létezik kisebb tömegű megoldás is.

Verdikt: Baromira szeretem, mert nem én fizettem ki! Mivel leginkább a jégmászás és a freeride jut róla eszembe, ezért meg nem mondom hová hordjátok. Mondjuk MINDENHOVÁ!