MAGAZIN: Membrános ruházat tisztítása és ápolása

Az outdoor sportok szerelmesei tapasztalatból tudják, mennyire sok és nélkülözhetetlen tudású ruhadarabot készítenek ma már valamilyen membrános technológia felhasználásával. Ezek a darabok ízig-vérig teljesítményorientált termékek, így – csakúgy, mint például a különféle versenyautókhoz – nagy odafigyelés és karbantartás szükséges a maximális teljesítmény megtartásához. Ráadásul napjainkban gyakorlatilag mindegyik rétegben lehetséges ilyen membrános technikai textília, gondoljunk csak az általunk is tesztelt Windstopper Active Shell-re, Polartec Windbloc-ra és PowerShield-re, valamint természetesen a Gore-Tex-re. Ráadásul ezeken kívül számtalan technológia létezik még, mely finom otthoni bánásmódot igényel. Lássuk tehát, hogyan kell velük bánni, mire érdemes odafigyelni, mik azok az apró trükkök, melyekkel sokáig élvezhetjük szeretett ruháink tudását.

Az első réteg, a baselayer. Relatíve egyszerű, mert itt még meglehetősen kevés a membrános textília, így nem kell sokféle iránymutatásban gondolkodni. Csakhogy más szempontból azonban nehéz is, mert ez a réteg kapja telibe a felhasználó kemikáliákkal kezelt, magas sótartalmú verejtékét. Emiatt pedig sajnos gyakorta kerül a szennyesbe.

TIPP #1: Minden technikai textília esetén igaz, hogy ne tegyük a családi szennyes közé technikai ruháinkat (még a nem membrános típusú, mondjuk hagyományos Polartec anyagúakat sem), mert családunk mosással foglalkozó tagjai nem minden esetben vannak képben, mit is igényel egy-egy ilyen darab mosása-ápolása.

TIPP #2: Soha ne használjunk öblítőt és hagyományos mosószert!

Szóval a membrános baselayer-ek mosásakor maximum 40°C-os vízben, technikai (kifejezetten ezekhez az anyagokhoz kifejlesztett) mosószerrel dolgozzunk (én a Nikwax TechWash-t használom). Bár a legtöbb gyári tájékoztató engedélyezi a mosógép használatát, én ezt nem javasolnám, csak bizonyos, nagyon fejlett és drága technológiát (például méhsejt-mintás dob) felvonultató gyártók (mint mondjuk a Miele, melynek létezik, kifejezetten technikai textíliákhoz kifejlesztett speciális mosási programcsomagja is) mosógépei esetén. Egyszóval a kézi mosás a megoldás.

TIPP #3: Semmiképpen ne a kádban, vagy mosdóban mossunk, hanem egy saját (kifejezetten csak erre a célra félretett, nem sorjás) műanyag lavórban, mert az előbbiekben lerakodó, láthatatlan kemikáliák, tisztítószerek komoly kárt tehetnek a technikai ruházatban (ezért csak erre szabad ezt a lavórt használni).

Az úgynevezett száraztisztítási eljárások (például gőzölés, kefélés) szigorúan tilosak. Bár a gyártók érthető okokból engedékenyebben állnak a vasaló és a szárítógép használatához (persze, náluk veszed a következőt is, ha tönkremegy) én ezeket is kifejezett a tilos kategóriába sorolnám. Szárítsuk aláöltözetünket egyszerűen a megszokott teregetéses módszerrel, de itt is óvatosan, ne a napon és ne sugárzó hővel (például radiátor, konvektor, hősugárzó, padlófűtés), valamint ne lógatva, inkább fektetve a szárító rácsain. Amikor megszáradtak, lehet, sőt kifejezetten ajánlott őket vállfán (lehetőleg nem sorjás és széleslapú) tárolni, ráadásul ezzel, ha nem is tökéletes hatást elérve, de egyfajta vasalódás is lezajlik (kilógja magát). Az aláöltözetekhez nem szükségesek impregnálók, nem kell tehát a DWR-t felfrissíteni esetükben.

TIPP #4: Mindig, minden otthoni körülmények között (még akkor is, ha van akasztó a ruhán) tároljuk technikai öltözetünk elemeit széleslapú vállfán. Különösen figyeljünk az érzékeny bélésű ruhadarabok (például hálós bélés, két és fél rétegű laminátumok) vállfáit! Ha van cipzárja, húzzuk fel!

A membrános midlayerek sokfélék lehetnek. Leggyakrabban ezek softshellek. Itt a történetbe némi engedmény kerül be elsőként. Ez pedig a száraztisztítások egyes fajtáit megengedi. A softshellek felülete finomsörtés kefével tisztítható (ügyeljünk erre, mert a durvasörtés típus tönkreteszi a felületet). Ez azt jelenti, hogy a porosodás jellegű koszt, könnyed ruhakeféléssel megpróbálhatjuk eltávolítani. Ugyanez igaz a kevés sárra is, melyet ne kenjünk el nedvesen, várjuk meg míg megszárad. Így kisebb az esélye, hogy átpréselődik a külső szövet szálai között a szennyeződés a membránig (melynek következtében eltömődés léphetne fel). Amennyiben makacs a szennyeződés, tiszta, csak erre a feladatra elkülönített vizes szivaccsal töröljük le. Amennyiben ez sem elég, következhet a mosás, mely előbbiekben említett követelmények szerint kerüljön lebonyolításra, tehát maximum 40°C-on, speciális mosószerrel, öblítő használata nélkül. A szárítás szintén a fentebb említett módon történjen.

Ritka, de nem kifelejtendő, a membrános héjú bélelt darabok (például Windstopper&PrimaLoft) a legérzékenyebbek. Még napon sem száríthatók (ez a többi ruhadarab esetén sem igazán ajánlott)! Ellenben szélben, vállfán igen. Itt kellemesen és gyorsan száradnak.

A fleece-jellegű membrános textíliák (például Polartec Windbloc, Gore Windstopper Technical Fleece) hasonlóan kezelendők a softshellekhez, annyi különbséggel, hogy itt érdemes a ruha kikefélését meggondolni (bolyhosodás elkerülése végett). Itt még szigorúbban tilos a direkt szárítás!

Ezeknél már jellemzően szükséges a DWR felfrissítése. Mindig a legjobb minőségű impregnálót keressük. Csakis kizárólag technikai ruházathoz valót válasszunk. Figyelmesen kövessük a csomagoláson leírtakat az impregnálás folyamat során.

TIPP #5: Mivel fentebb említett okokból nem ajánlom a szárítógépet, így én kerülném a csak ezzel aktiválható ruhaimpregnálókat. Javaslatom a közvetlenül a mosás után, a nedves ruházatra permetezendő (direct spray-on) impregnáló használata (például Nikwax TX.Direct Spray On). Tartsuk szem előtt a biodegradábilitás kérdését is!

A legfontosabb csoport következik, az esőhéjak, vagyis a hardshellek. Ezek anyagukból fakadóan nagyon érzékenyek. Itt sem javaslom a fentiektől eltérő kezelést (40°C, klasszikus szárítás, vagy ruhakefe). Bár például a Gore ajánlja a szárítógépet, mint DWR aktiváló módszert, én ezzel óvatosan bánnék, ugyanis csak a legfejlettebb szárítógépek képesek kellően finoman bánni ezekkel a ruhákkal. Ebből kifolyólag itt is a mosás utáni, nedvesen felvitt direct spray-on impregnálókat ajánlom. A DWR kopása ezeknél a keményebb felületű laminátumoknál gyorsabb. Azonban ez ne motiválja mosásra a kedves felhasználót! Minél kevesebbszer kerüljön mosásra a ruha. Ilyen esetekre azt javaslom, hogy amennyiben ez lehetséges, egy komolyabb eső után a nedves kabátra vigyük fel a spray-on impregnálót, de csak a megfelelő (vagyis ahol lekopott a DWR) részekre.

TIPP #6: Semmiféle bemosást igénylő kezelési módszert nem ajánlok!

Végül a kiegészítőkről:

A kesztyűk tisztítása a sok varrat miatt szigorúan csak kézzel történjen. Ugyanolyan feltételek (vagyis 40°C, speciális technikai mosószer, öblítő nélkül) mellett mossuk, szárítására, pedig egy speciális fogást használjunk. Figyeljünk a tenyérrész megerősítéseire használt bőrre, mert gyakran fog! Az ilyen, bőrtenyerű kesztyűket, amíg nem égetően fontos, ne mossuk.

TIPP #7: Az ujjak végétől a csukló felé haladva tiszta törölköző segítségével szorongassuk végig, vagyis itassuk erősen fel a kesztyűben maradt vizet. Semmilyen körülmények között ne csavarjuk ki, mert ekkor szinte biztosan sérülnek a membrán pórusai és a varratok. Ez egyébként minden membrános anyagú technikai ruházatra igaz!

A sapkák sajnos gyakrabban kerülnek mosásra. A kesztyűkre is igaz módszerrel mossuk-szárítsuk, ne csavarjuk ki. Ezt követően a szárító rácsára állítva próbáljuk meg elhelyezni, mely viszonylag könnyen fog menni a membrános anyagok vastagsága és erőssége miatt.

Verdikt: Nem hímes tojások ezek, csak áruk és tudásuk miatt érdemes rájuk kicsit odafigyelni. Amolyan a drága kocsinak garázsban a helye módon… Kis odafigyeléssel nagyon meghosszabbítható e ruhák élettartama, funkcionális tudása.

MAGAZIN: Polartec

Szerintem nagyon sokan jól ismerik és használják a Polartec anyagcsalád tagjait. Azonban, ha megengeditek, kicsit részletesebben is belenéznék e család tagjainak tulajdonságaiba, kicsit másképp, mint mások. Egyszóval térjünk el a „Polartec a polárpulcsi anyaga és kész” szemlélettől. Ássuk be ide is egy kissé magunkat…

A Polartec anyagcsalád gyártója a massachusettsi Lawrence-ben székelő Malden Mills textilipari óriáscég. A Polartec anyagok nagy ívű karrierjét, a Gore-Tex sikersztorihoz hasonlatosan az Amerikai Hadsereg megrendelései alapozták meg az 1980-as években. Az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfighting Clothing System) katonai ruházati felszerelés-rendszer második generációjának kifejlesztésekor az Amerikai Hadsereg Natick Katonai Kutatóintézete, Fejlesztési- és Mérnökközpontja (United States Army Natick Soldier Research, Development and Engineering Center, Natick, Massachusetts) számos külső protektív elem (például korai (fedetlen) Gore-Tex membránnal készített parka és nadrág) mellett a Malden Mills szintetikus fleece-anyagait válogatta be. Nagyjából ekkorra tehetjük ennek a mára minden layer-csoportban fellelhető Polartec márkanévnek a születését is. Az eredetileg midlayer kategóriába tartozó, klasszikus polár anyaga 100% poliészterből készül a mai napig. Kivitelezésében és változataiban, valamint vastagságában és funkciójában azonban rengeteg fejlesztés történt az elmúlt három évtizedben.

Polartec Thermal Pro Sweater Knit külső (Millet Fjord)

A Polartec elsősorban még mindig leginkább midlayereket készít. Ezek között megtalálhatóak az eredeti 1980-as évekbeli klasszikus, 100% poliészter fleece anyagok is három vastagságban. A Polartec Classic 100 nagyjából (±15%) 100 g/m2 tömegű, a Classic 200 logikusan 200 g/m2, míg a Classic 300 pedig 300 g/m2. Ezek az anyagok nagyon tömött és finom tapintásúak, lélegzőképességük és hőtartásuk egyaránt kiváló. DWR-el kezelve mérsékelten vízlepergetők (nagyjából szitálás-állók). A többségében újabb generációs 300-asok közé sorolhatóak az úgynevezett Thermal Pro anyagok. Ezek sűrűsége többnyire megegyezik a Classic 300-assal (vagy meghaladja azt), azonban szerkezetük, szövésük és küllemük nagyban eltér azokétól. Az ECWCS harmadik generációjában már ezt a csoportot használják a Classic-széria helyett. A Thermal Pro legfontosabb jellemzője, hogy külső felülete nem finom, hanem szálas jellegű (ennek finomságát, mértékét jelzik valamilyen mértékben a Sweater Knit, Nailhead, Low Loft, High Loft és a Monkey Phur jelzők, természetesen a jelentéshez hasonló felületjelleggel). Belseje megőrizte a klasszikus, úgynevezett „brushed” jelleget. Ennek neve is utal, a kikefélt jellegű felületre. A polár küllemű anyagok utolsó csoportja, az úgynevezett „windfleece”. A Polartec Wind Pro anyagok külseje sűrű szövetű (400 g/m2), belsejük szintén finomszálas (mint a Thermal Pro esetében). Négyszer szélállóbb, mint a hagyományos polár anyag. Mindemellett azok lélegzőképességének 85%-át tudja magáénak (CFM értéke 60 alatti). Általában a Thermal Pro anyagokhoz hasonlóan DWR-el kezelik, a vízlepergetés érdekében.

A Polartec anyagok között vannak baselayer csoportba tartozók is. A Polartec Power Dry anyagok sűrűsége alacsony. Vagyis e textíliák hőtartása alacsonyabb, ellenben sokkal magasabb a lélegzőképességük. Így válnak alkalmassá az első réteg funkcióinak. Igazából a baselayerek leggyakoribb szintetikus anyaga a poliészter, csakúgy mint a Power Dry-nak. Ritka, de létező dolog a Power Dry anyagok merinói gyapjúval (általában 85% nerinói gyapjú, 15% poliészter) ötvözött változata, a Polartec Wool Power Dry. Nagyon sok helyen alkalmazzák a Polartec Power Stretch anyagot is baselayer gyanánt. Ennek a Lycra biztosítja az elasztikusságot, poliészter fleece a bélése, és nylon (ritkábban poliészter) a külseje. Az úgynevezett Hard Face technológia egy a Power Stretch anyag felszínébe mikroszinten fecskendezett polimer segítségével növeli a anyag tartósságát és vízlepergető képességét (plusz DWR kezelés). Kiváló anyag a raid sportokhoz.

Gondolom a Malden Mills sem akart kimaradni abból az új szegmensből, amit a softshellek piaca jelent. Erre a célra kétféle teljesítménylépcsőjű softshell anyagokat fejlesztettek ki. Az elemek ellen kevesebb védelmet nyújtó, de magasabb lélegzőképességű Polartec Power Shield, a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz készített ruházatok anyaga. Erős DWR (Durable Water Repellent) bevonata teszi tartósan víz- és szennyeződéslepergetővé (nem vízállóvá). A softshell anyagok között vékonynak számító laminált anyag 98%-ig szélálló (CFM értéke 8-16 közötti). A finom softshell külső felülethez egy „brushed” jellegű polárbélés tartozik. Relatíve nagy levegő permeábilitása miatt valamelyest gyengébb hőtartó, mint az azonos vastagságú Polartec Classic anyagok. A komolyabb teljesítménylépcsőt jelentő Polartec Windbloc softshell egy PU membránt tartalmazó laminátum, melynek külső anyaga a Power Shield-hez hasonló elasztikus softshell, míg bélése polár. Mindhárom réteget egymásba laminálják, így érik el az egyik legjobb teljesítményű softshell anyagot a piacon. Számokban kifejezve 20 PSI (14.100 mm) vízállóság (ez gyakorlatban szinte teljesen vízállóvá teszi, de nem tartósan és nem extrém módon, persze ez a kivitelezéstől is függ), RET 8-10 lélegzőképesség, valamint tökéletes szélállóság (CFM 0). Természetesen ennek is létezik az úgynvezett technical fleece válfaja, mely egy két Classic 200 réteg közé laminált (a külsőhöz laminált) PU membránt tartalmaz. Szintén 0 CFM, RET 8 lélegzőképesség. Sajnos természetükből fakadóan ezek azonban csak erősen vízlepergetők, nem 100%-ig vízállóak. Cserébe viszont elképesztően melegek.

A Polartec anyagok közül mi is találkoztunk már néhánnyal. A Classic 100-al kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok. Hőtartása meglepő, mindemellett nagyon könnyű. Kényelmes és finom viselet.

A Thermal Pro szintén kiváló, bár számomra kissé nehéz a teljesítményéhez képest (Millet Fjord dzsekivel kapcsolatos tapasztalatok). A szélállóságával kapcsolatban is vannak kétségeim.

A lehető legszebben kidolgozva, Arc’teryx minőségben próbálhattuk ki a Power Shield-et. Finom és jól lélegző anyag, nagyon jó mozgásszabadsággal, relatíve jó védelemmel. Téli sportokhoz kiváló.

A Windbloc technical fleece változata pedig igazán komoly ellenfele lehet a PrimaLoft béléseknek, hiszen elképesztően jó hőtartó. Nekem az egyik kedvencem...

Verdikt: Ha midlayer, akkor Polartec. Kevés kivétellel (MHW Conduit Softshell, Gore Windstopper Fleece, Gore Windstopper Softshell) minden szegmensben ezeket választanám.

TESZT: Arc'teryx Gamma MX Hoody

Kategória: SOFTSHELL
Tevékenység: NAGY MOZGÁSSZABADSÁGOT IGÉNYLŐ SPORTOK
Külső anyag: POLARTEC POWER SHIELD, SCHOELLER DYNAMIC
Tömeg (XL): 595 gramm
Vízállóság: diszkréten csak ennyit (every weather but the worst)

Magyarországon jelenleg nem lehet hozzájutni (főleg nem megbízható forrásból) az outdoor piac legfinomabb márkáihoz (az MHW és a TNF kivételével). Sajnos nálunk a piaci szemlélet ott maradt valahol régen… Nyílván érthető, hogy Magyarországon nincsenek magas hegyek, de könyörgöm, aki mondjuk akar, és megteheti, az simán eljuthat néhány óra alatt komolyabb hegyek közé is. Másrészt mondjuk az ország nyugati feléből hamarabb ott van az ember a Rax-on, mint székesfővárosunkban. Ezenkívül miért ne férhetne hozzá az ember mindenhez, amit tőlünk nyugatra is megvehetnek a népek, arról nem is beszélve, hogy Potsdamtől messzebb van az Alpok, mint Záhonytól, mégis lehet ott komoly márkákat kapni. Nem vagyok telhetetlen, de legalább rendelni lehessen…

Amikor síelni indul a nép, a java betér az outdoor áruházláncokhoz (ahol azért be kell vallani, vannak meglepően jó cuccok is), a föle meg elmegy és Columbiát, Sherpát és kompániáját veszi meg, és hát be kell vallani a Columbia termékek nem említhetők egy lapon az outdoor sportok Lamborghinijével, a kanadai high-end gyártóval, az Arc’teryx-el, természetesen az árcédulát kivéve. Szóval a magyar sítársadalom föle bemegy a boltba, sokat tejel és keveset kap (arányaiban). Én meg azért vagyok itt, hogy aki elolvas, ne eshessen ebbe a hibába.

A softshellek általában a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz (mászás, jégmászás, komolyabb síelés) kialakított öltözékek, hiszen anyaguk elasztikus. A sokféle softshell közül a trónuson egyértelműen a Gore-Tex Softshell ül, de mellette számos komoly anyag bír nagyon durva képességekkel (például Conduit Softshell, Gore Windstopper Softshell és Schoeller C-Change). Az ennél kicsit kevesebbet tudó softshell matériák közül többedmagával a Polartec Power Shield érdemel említést, mely hétköznapibb dolgokhoz lett kialakítva (elvileg). A hétköznapi dolgok alatt az aktivitási idő 90%-át értem. Ugyanis abban a kilenctizedben nincs benne a zivatar, a hóvihar, a szélvihar és az extrém hirtelen leeső hőmérséklet sem. A légáteresztő perforált membrán erősen szélálló (de nem tökéletesen), hiszen CFM értéke 8. A CFM 0 a tökéletes szélállóság, melyet például a Polartec Windbloc tud. Gyakorlatban ez olyan 98%-ig szélálló és 2%-ban légáteresztő anyagot jelent. Szóval erre alapoznak a madarasok, amikor ebből az anyagból állítanak össze egy allrounder dzsekit. Nem fáj kimondanom, hogy nagyon meg van csinálva a cucc. Az igényesség az Arc’teryx-nél filozófia, nem ritkaság. Oké, persze az outdoor gyártók egyik leginnovatívabbika is egyben a cég, hiszen a laminálástól kezdve a varrathegesztésig, számos fejlesztés származik tőlük. A többi gyártó nem titkoltan az ő standjukhoz lép oda először, amikor a jövő évi kollekcióját fejleszti.

Mivel ez a dzseki elsősorban átmeneti időjárásra tervezett darab, úgy gondolom a design is ennek a szolgálatában áll. A hatalmas kapucni alkalmas a sisak viselésére, de buszmegállónyi védelmet nyújt minden más esetben is. Jól állítható, de nem összecsomagolható és nem levehető. Amennyiben tehát hátizsákot húzunk, akkor érdemes arra odafigyelni, hogy a kapucni kissé útban lesz, főleg a nagyobb zsákoknál. Ez utóbbi két dologból lehet következtetni, hogy ez inkább egy mászás orientált kabát.

A zsebei hatalmasak. Elrendezésük szerint két mellső és két normál, úgynevezett handwarmer zsebe is van. A bal felkaron egy kicsi, elméletileg walkie-talkie zseb is található, mely kiváló amúgy a felvonójegy tárolására is. A nagyobb zsebekben jól szervezhetjük tehát a térképet, sapkát, kesztyűt, miegymást. Gyorsan járó cipzárak mik lehetnének mások, mint YKK-k. Minden zsebet záró cipzár garázsba fut, a Napóleon-zsebeket pedig anyag fedi, így szinte vízhatlanok. Belsejük erős hálós anyag. Nem árt odafigyelni a kulcsokra és egyéb hasonló hegyes-éles dolgokra, mert azért kárt tehetnek a hálóban (tapasztalat).

A derékrész szintén jól összehúzható. A szabása úgy lett kialakítva, hogy elől a mozgásszabadságot megőrzően éppen elég magasan és éppen elég mélyen is van egyszerre, hátul ellenben jóval mélyebbre van engedve a fenék melegítése végett (ezt hívják odaát full seat coverage-nek).

Nálunk fekete és kékesszürke színkombinációban járt, de van még pirosban és világosabb acélszínben is. Természetesen az ízlés mellett a színválasztásban a felhasználói terület láthatósági követelményei is kapjanak hangsúlyt, ha kérhetem a tudatos kollégákat.

Térjünk a lényegre. A tesztelése hónapok, óta folyik. Ma is ez volt rajtam, holnap is ez lesz. Valószínűleg a hétvégén is ebben megyek a Mecsekre, meg a jövő héten a Raxra. Egyszóval mindig tudnám hordani (a nyarat amúgy is utálom és ha tehetem inkább elhúzok a hegyekbe). Van azonban szépséghibája. Több is. Egyrészt a „protect you against every weather but the worst”. Szabadfordításban: „A legrosszabb idő? Nem, az ellen nem véd!” Nem mondom, hogy lépten-nyomon beázna, de azért ha nagyobb csapadékintenzitású esőzések várhatók, ne hagyatkozzunk rá, mert ráfázhatunk. Szó szerint. Példa: normális magyar zivatar, a hátizsákpántnál mintegy tíz perc elteltével az anyag menekülőre fogta, ezt érezvén persze én is. Ráadásul mivel leginkább a DWR dolgozik a kabát alá, ezért ez idővel és főleg a mosásokkal mindenképpen frissítésre szorul. Másrészt amire a Polartec a Power Shieldet kitalálta, pont annak nem felel meg teljes mértékben. A hivatalos állítás szerint a Power Shield anyagok arra lettek tervezve, hogy leváltsák a klasszikus héj és fleece (polár) kombinációt, csökkentve ezzel a tömeget és a védelemhez és melegen tartáshoz szükséges rétegek számát. Rendben. Csakhogy, ha megnézzük, hogy az anyag magában kábé egy Polartec Classic 100 thermo-erejével (leszámítva a szélállóságot, ami példás) és egy középkategóriás héj védelmi szintjével bír (saccra 8-10 ezer milliméter), akkor rájövünk, hogy az 595 grammos (XL) tömeg már nem csökkentés. Vegyük alapul a korábban emlegetett fleece anyagból készült Arc’teryx Delta LT pulóvert (226 gramm – 63 euró) és egy bármilyen GTX Paclite héjat, mondjuk a rend kedvéért az Arc’teryx Alpha SL Jacket-t (342 gramm – 212 euró). Adjuk össze az értékeket: 568 gramm és 275 euró. Csakhogy a Gamma MX Hoody 595 grammos és ugyanígy 275 euróba kerül. Vagyis egy a Paclite-nál (28.000 mm) gyengébb védelmet nyújtó és összességében 5%-al nehezebb kabátra ne mondják már, hogy egyesíti a tulajdonságokat. Azon felül nem értem, hogy miért jó, ha a kabát egyesíti a fleece és a héj sajátosságait. Ez csökkenti a variálhatóság lehetőségét, hiszen, ha nem esik vagy fúj akkor maga a fleece is elég, ha extrém lesz az idő a táskában meglapuló minimális csomagméretű Paclite sokkal jobb védelmet nyújt ennél a softshellnél. A duma nem kéne, mert a Gamma MX Hoody amúgy kiváló kabát, nagyszerű részletekkel és kidolgozással (ami még kimaradt: hegesztett varratok, nyakat nem piszkáló gallér, fényvisszaverős logó, gumis mandzsetta, menő külső). Mindig hordanám, mert nem piszkolódik (fekete) és nem nyúlik. Finom a tapintása és egyszerűen nagyszerű érzés benne lenni. Amennyiben megfelelő az aláöltözet, a lélegző-képesség a legmagasabb igényeket is kielégíti. Egyszerűen csoda, amit tud az Arc’teryx kivitelezés-technológiában. Ez tény. Ráadásul létezik hoodless (kapucni nélküli) változatban is (szűk 10 dekával könnyebben), mely kategóriában az igazi értelmét látom a softshelleknek (advanced midlayer), hiszen ezek alapjában véve nem vízálló, csak vízlepergető darabok (tudom, mindig vannak kivételek). Nagy párost alkotnának egy eVent, vagy Gore-Tex héjjal. Az előnyei tehát összegezve: design, szélállóság, lélegző-képesség, kidolgozási minőség, sokrétűség, nagy mozgásszabadság és halk külső anyag. Hátrányai: marketing humbug (Polartec), igen magas ár, nem, tökéletes esővédelem, létezik kisebb tömegű megoldás is.

Verdikt: Baromira szeretem, mert nem én fizettem ki! Mivel leginkább a jégmászás és a freeride jut róla eszembe, ezért meg nem mondom hová hordjátok. Mondjuk MINDENHOVÁ!