MAGAZIN: Membrános ruházat tisztítása és ápolása

Az outdoor sportok szerelmesei tapasztalatból tudják, mennyire sok és nélkülözhetetlen tudású ruhadarabot készítenek ma már valamilyen membrános technológia felhasználásával. Ezek a darabok ízig-vérig teljesítményorientált termékek, így – csakúgy, mint például a különféle versenyautókhoz – nagy odafigyelés és karbantartás szükséges a maximális teljesítmény megtartásához. Ráadásul napjainkban gyakorlatilag mindegyik rétegben lehetséges ilyen membrános technikai textília, gondoljunk csak az általunk is tesztelt Windstopper Active Shell-re, Polartec Windbloc-ra és PowerShield-re, valamint természetesen a Gore-Tex-re. Ráadásul ezeken kívül számtalan technológia létezik még, mely finom otthoni bánásmódot igényel. Lássuk tehát, hogyan kell velük bánni, mire érdemes odafigyelni, mik azok az apró trükkök, melyekkel sokáig élvezhetjük szeretett ruháink tudását.

Az első réteg, a baselayer. Relatíve egyszerű, mert itt még meglehetősen kevés a membrános textília, így nem kell sokféle iránymutatásban gondolkodni. Csakhogy más szempontból azonban nehéz is, mert ez a réteg kapja telibe a felhasználó kemikáliákkal kezelt, magas sótartalmú verejtékét. Emiatt pedig sajnos gyakorta kerül a szennyesbe.

TIPP #1: Minden technikai textília esetén igaz, hogy ne tegyük a családi szennyes közé technikai ruháinkat (még a nem membrános típusú, mondjuk hagyományos Polartec anyagúakat sem), mert családunk mosással foglalkozó tagjai nem minden esetben vannak képben, mit is igényel egy-egy ilyen darab mosása-ápolása.

TIPP #2: Soha ne használjunk öblítőt és hagyományos mosószert!

Szóval a membrános baselayer-ek mosásakor maximum 40°C-os vízben, technikai (kifejezetten ezekhez az anyagokhoz kifejlesztett) mosószerrel dolgozzunk (én a Nikwax TechWash-t használom). Bár a legtöbb gyári tájékoztató engedélyezi a mosógép használatát, én ezt nem javasolnám, csak bizonyos, nagyon fejlett és drága technológiát (például méhsejt-mintás dob) felvonultató gyártók (mint mondjuk a Miele, melynek létezik, kifejezetten technikai textíliákhoz kifejlesztett speciális mosási programcsomagja is) mosógépei esetén. Egyszóval a kézi mosás a megoldás.

TIPP #3: Semmiképpen ne a kádban, vagy mosdóban mossunk, hanem egy saját (kifejezetten csak erre a célra félretett, nem sorjás) műanyag lavórban, mert az előbbiekben lerakodó, láthatatlan kemikáliák, tisztítószerek komoly kárt tehetnek a technikai ruházatban (ezért csak erre szabad ezt a lavórt használni).

Az úgynevezett száraztisztítási eljárások (például gőzölés, kefélés) szigorúan tilosak. Bár a gyártók érthető okokból engedékenyebben állnak a vasaló és a szárítógép használatához (persze, náluk veszed a következőt is, ha tönkremegy) én ezeket is kifejezett a tilos kategóriába sorolnám. Szárítsuk aláöltözetünket egyszerűen a megszokott teregetéses módszerrel, de itt is óvatosan, ne a napon és ne sugárzó hővel (például radiátor, konvektor, hősugárzó, padlófűtés), valamint ne lógatva, inkább fektetve a szárító rácsain. Amikor megszáradtak, lehet, sőt kifejezetten ajánlott őket vállfán (lehetőleg nem sorjás és széleslapú) tárolni, ráadásul ezzel, ha nem is tökéletes hatást elérve, de egyfajta vasalódás is lezajlik (kilógja magát). Az aláöltözetekhez nem szükségesek impregnálók, nem kell tehát a DWR-t felfrissíteni esetükben.

TIPP #4: Mindig, minden otthoni körülmények között (még akkor is, ha van akasztó a ruhán) tároljuk technikai öltözetünk elemeit széleslapú vállfán. Különösen figyeljünk az érzékeny bélésű ruhadarabok (például hálós bélés, két és fél rétegű laminátumok) vállfáit! Ha van cipzárja, húzzuk fel!

A membrános midlayerek sokfélék lehetnek. Leggyakrabban ezek softshellek. Itt a történetbe némi engedmény kerül be elsőként. Ez pedig a száraztisztítások egyes fajtáit megengedi. A softshellek felülete finomsörtés kefével tisztítható (ügyeljünk erre, mert a durvasörtés típus tönkreteszi a felületet). Ez azt jelenti, hogy a porosodás jellegű koszt, könnyed ruhakeféléssel megpróbálhatjuk eltávolítani. Ugyanez igaz a kevés sárra is, melyet ne kenjünk el nedvesen, várjuk meg míg megszárad. Így kisebb az esélye, hogy átpréselődik a külső szövet szálai között a szennyeződés a membránig (melynek következtében eltömődés léphetne fel). Amennyiben makacs a szennyeződés, tiszta, csak erre a feladatra elkülönített vizes szivaccsal töröljük le. Amennyiben ez sem elég, következhet a mosás, mely előbbiekben említett követelmények szerint kerüljön lebonyolításra, tehát maximum 40°C-on, speciális mosószerrel, öblítő használata nélkül. A szárítás szintén a fentebb említett módon történjen.

Ritka, de nem kifelejtendő, a membrános héjú bélelt darabok (például Windstopper&PrimaLoft) a legérzékenyebbek. Még napon sem száríthatók (ez a többi ruhadarab esetén sem igazán ajánlott)! Ellenben szélben, vállfán igen. Itt kellemesen és gyorsan száradnak.

A fleece-jellegű membrános textíliák (például Polartec Windbloc, Gore Windstopper Technical Fleece) hasonlóan kezelendők a softshellekhez, annyi különbséggel, hogy itt érdemes a ruha kikefélését meggondolni (bolyhosodás elkerülése végett). Itt még szigorúbban tilos a direkt szárítás!

Ezeknél már jellemzően szükséges a DWR felfrissítése. Mindig a legjobb minőségű impregnálót keressük. Csakis kizárólag technikai ruházathoz valót válasszunk. Figyelmesen kövessük a csomagoláson leírtakat az impregnálás folyamat során.

TIPP #5: Mivel fentebb említett okokból nem ajánlom a szárítógépet, így én kerülném a csak ezzel aktiválható ruhaimpregnálókat. Javaslatom a közvetlenül a mosás után, a nedves ruházatra permetezendő (direct spray-on) impregnáló használata (például Nikwax TX.Direct Spray On). Tartsuk szem előtt a biodegradábilitás kérdését is!

A legfontosabb csoport következik, az esőhéjak, vagyis a hardshellek. Ezek anyagukból fakadóan nagyon érzékenyek. Itt sem javaslom a fentiektől eltérő kezelést (40°C, klasszikus szárítás, vagy ruhakefe). Bár például a Gore ajánlja a szárítógépet, mint DWR aktiváló módszert, én ezzel óvatosan bánnék, ugyanis csak a legfejlettebb szárítógépek képesek kellően finoman bánni ezekkel a ruhákkal. Ebből kifolyólag itt is a mosás utáni, nedvesen felvitt direct spray-on impregnálókat ajánlom. A DWR kopása ezeknél a keményebb felületű laminátumoknál gyorsabb. Azonban ez ne motiválja mosásra a kedves felhasználót! Minél kevesebbszer kerüljön mosásra a ruha. Ilyen esetekre azt javaslom, hogy amennyiben ez lehetséges, egy komolyabb eső után a nedves kabátra vigyük fel a spray-on impregnálót, de csak a megfelelő (vagyis ahol lekopott a DWR) részekre.

TIPP #6: Semmiféle bemosást igénylő kezelési módszert nem ajánlok!

Végül a kiegészítőkről:

A kesztyűk tisztítása a sok varrat miatt szigorúan csak kézzel történjen. Ugyanolyan feltételek (vagyis 40°C, speciális technikai mosószer, öblítő nélkül) mellett mossuk, szárítására, pedig egy speciális fogást használjunk. Figyeljünk a tenyérrész megerősítéseire használt bőrre, mert gyakran fog! Az ilyen, bőrtenyerű kesztyűket, amíg nem égetően fontos, ne mossuk.

TIPP #7: Az ujjak végétől a csukló felé haladva tiszta törölköző segítségével szorongassuk végig, vagyis itassuk erősen fel a kesztyűben maradt vizet. Semmilyen körülmények között ne csavarjuk ki, mert ekkor szinte biztosan sérülnek a membrán pórusai és a varratok. Ez egyébként minden membrános anyagú technikai ruházatra igaz!

A sapkák sajnos gyakrabban kerülnek mosásra. A kesztyűkre is igaz módszerrel mossuk-szárítsuk, ne csavarjuk ki. Ezt követően a szárító rácsára állítva próbáljuk meg elhelyezni, mely viszonylag könnyen fog menni a membrános anyagok vastagsága és erőssége miatt.

Verdikt: Nem hímes tojások ezek, csak áruk és tudásuk miatt érdemes rájuk kicsit odafigyelni. Amolyan a drága kocsinak garázsban a helye módon… Kis odafigyeléssel nagyon meghosszabbítható e ruhák élettartama, funkcionális tudása.

TESZT: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet

„Ergonómiailag tökéletes, funkcionális, könnyű aláöltözet sport tevékenységekhez. Az izzadságot elvezeti a bőr felszínéről, ugyanakkor jó szigetelést biztosít. Első rétegként viselhető modell”… mondja a nagykönyv, amiből tudjuk, hogy mindig kimarad valami."

Nyilván nem újdonság a réteges öltözködés hangsúlyozása. Erről mi is írtunk már korábban, de nyilván mindenki él vele, akinek valami tapasztalata van outdoor téren. Hogy hová/mikor/mennyi réteget kombinálunk ez szintén tapasztalat és helyzet kérdése, de abban egyetérthetünk, hogy az első réteg, egy jó aláöltözet, egy baselayer mindennél fontosabb. Miért? Mert télen elvezeti az izzadságot, szárazon tartja a testünket, így megvéd a megfázástól és részben a kihűléstől, az átmeneti időszakban szintén szárazon tart, míg nyáron a jó szellőzést és a leégéstől való védelmet biztosítja. 

A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy hideg időre tervezett modell, mely némi kiegészítést is kapott. Mi ez a plusz? Ezt a base layert az elején, valamint a vállain egy szélálló Windstopper réteggel toldották meg, hogy – elsősorban – a mellkasi részt óvja a szél általi kihűléstől és a megfázástól. Ötletes. Az aláöltözet kialakítása megfelelő: testhezálló, rugalmas anyagú (100% poliészter), szabásának köszönhetően nem gyűrődik meg és nyom a táskapántok környékén, hosszított formájának köszönhetően pedig derekunkat is garantáltan melegen tartja. A gyári leírások alapján 0 ºC környékén lazán ácsoroghatunk benne (mindenféle plusz felső öltözet nélkül!), de nyilván inkább mozgáshoz találták ki.  

Korábban is volt már többféle aláöltözetem, de kimondottan télies darabom nem. Ez önmagában csak a rétegek kombinálásán változtatott, pl. szükséges volt plusz egy vékony polár (nem extrém körülményekről beszélek!). Kíváncsi voltam azonban, hogy mennyire képes egy előírás szerű öltözködési kombináció hozni az elvártakat, így beruháztam a CRAFT aláöltözetére.  Jelen állás szerint a teszt felsőruházat felépítése: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet + Columbia Titanium midlayer és héjkabát. Önmagában minimális tömeg és vastagság, maximális kényelem. A tesztelési eredmények nagyjából –10 – 0 ºC környékére értendők. Intenzív mozgásnál elég az aláöltözet, sőt akár soknak is tűnhet. Állja a szelet elől, jól elvezeti az izzadságot és gyorsan szárad. Ha száraz a cucc és a szél sem fúj, tényleg ácsoroghatunk benne 0 ºC-nál. Ha hidegebb van, fel kell rá venni a többi réteget. A fent említett kombináció még akkor is jól szuperált, mikor a hidegben állva az ujjaim rövid idő alatt lilulni kezdtek a kesztyű levétele után. Hogy nem fáztam, az elsősorban annak volt köszönhető, hogy az aláöltözet pillanatok alatt elvezette a mozgás során termelt izzadságot, és megszáradt. Úgy gondolom, a CRAFT ezt az ígéretet teljesítette.

Az élet persze nem fenékig tejfel. Az aláöltözet jó szabású, ergonómikus, elég rugalmas, hosszú fazonú és szélálló. Viszont akadnak észrevételek, gondolkodtató dolgok és bosszantó apróságok is. Szépen sorjában: nagyon jól szuperál a test elejét védő Windstopper réteg, viszont ha kis hátizsákot viszünk magunkkal, a lapockánk közti részt semmi nem védi a széltől. Intenzív mozgás során, emelkedőn felfelé a táska felé nem tudunk rendesen „szellőzni”, így testünk hűtése a szabad részeken erősödik fel. Például pont a gerincünk vonalában, a nyak felé = két lapocka között. Ha ilyenkor hátulról kapjuk a szelet, kellemetlen hűvöset érzünk. Mindezt megoldhatták volna azzal, hogy a vállakat takaró Windstopper réteget hátul egy egyenes, vagy íves vonalban kiterjesztik a szükséges területen. Ugyanígy felmerült, hogy ha csak ezt viseljük, nyakunkat szintén védhetné egy gallér, vagyis jó lenne, ha lehetne magas nyakú, garbó kialakításút kapni (ebből a fajtából nem gyárt a CRAFT).Ahogy fentebb írtam, a háromrétegű kombináció nagyon jól szuperál mozgás közben. De mi történik, ha hosszabb ideig kényszerülünk ácsorgásra, avagy balesetünk van? A válasz egyszerű: viszonylag gyorsan kihűlünk. Ennek elkerülésére nálam mindig volt a táskában – a hőtartó fólián kívül – egy polár vagy softshell felső, melyeket szerencsére nem kellett használnom.

Végül pedig a bosszantó apróságról: ez az aláöltözet nagyon könnyen bolyhosodik! Nem azt mondom, hogy legyen szeder-álló, de erősen furcsának tartom, hogy a fényképezőgép vagy a hátizsák pántvégeitől, műanyag övcsattól, stb. elkezdenek a szálak kijönni. A túrák utáni feladat egy részét az tette ki, hogy óvatosan égettem el ezeket a végeket, hogy ne foszoljon tovább. Mindezt kb. 20 ezer forint normál áron. 

Verdikt: A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy jó kialakítású, a leírásoknak megfelelő teljesítményt nyújtó aláöltözet, melynek vannak hiányosságai. Biztos vagyok benne, hogy kitűnő felszerelés a hidegebb időkben, extrém körülmények között is. A negatívumok nagy része úgy gondolom inkább fejlesztési kérdés, de ez a fránya bolyhosodás elképesztő! Avagy mire is készült ez a darab, fűtetlen fitness termekre?!

MAGAZIN: Softshell anyagok és anyagtechnológiák

Napjaink divatos termékeinek, már-már az outdoor ruházati ipar legújabb üdvöskéjének számítanak az úgynevezett softshell anyagok. Mi is az a softshell? Összességében nincs iparági definíció a kategóriára. Lényegében ez a terminológia minden olyan technikai anyagra illik, melynek felülete textúrájában sima (simább még a finom gyöngyvászonnál is), tapintásra finom és egyenletes, ám rendkívül tartós érzetet ad, tulajdonságaiban elasztikus, bélésében általában fleece rendszerű, valamint felszíne tartósan vízlepergető-lélegző, bizonyos komolyabb anyagoknál teljesen vízálló-lélegző, jó hőtartó képességű, és emelkedett szélállóságú. A legtöbb softshell anyagot gyártó cég marketingszövege ezeken felül még az alábbiakat is tartalmazza: az ilyen anyagok arra hivatottak, hogy bizonyos körülmények között leváltsák a klasszikus fleece és héjkabát kombinációt. Előre le kell szögezzem, hogy a marketingesekkel szinte sosem értek egyet…

Számtalan típusa létezik ezeknek az anyagoknak. Alapjában véve pont az előbb felsorolt tulajdonságokban nyújtott szereplés differenciálja a softshell-anyagok piacát, hiszen nincs olyan egyéb általános szempontsor, mely alkalmas erre a feladatra. Az softshellek tipizálása ezzel szemben viszonylag könnyű.

Vannak az úgynevezett klasszikus, vagyis laminált membrán nélküli anyagok, melyek a fenti tulajdonságok közül általában a vízállóságot, a magasfokú szélállóságot (20 CFM alatt) rendre nélkülözik. Cserébe sokkal tartósabbak, könnyebben tisztíthatóak, nagyobb lélegzőképességűek és könnyebb súlyúak. Például a klasszikus softshell, a svájci Schoeller Dynamic.

A második csoport az úgynevezett perforált membrános típus, melybe egy direkt gyengített (teljes felületén perforált) membránt lamináltak. Ennek értelme a fokozott szél- (5-20 CFM, ami körülbelül 98%-os szélállóság, tapasztalatok szerint 30 km/h felett érezhető a szél fedetlen testtel a softshell alatt) és vízállóságban (5.000-10.000 mm, nem elég egy nagy intenzitású zivatar vagy zápor kivédésére) keresendő, a lélegzőképesség maximális megőrzése végett (tipikus példája a Polartec Power Shield).

A harmadik csoport a teljes-, vagy egész membrános softshelleké. Itt megkülönböztetünk nem tartósan és tartósan vízálló anyagokat (természetesen lélegező anyagokról beszélünk). A nem tartósan vízálló anyagokat sem kell már félteni, hiszen anyagukba vagy valamilyen teljes PU (hidrofillikus-hidrofóbikus elven működő membrán), vagy PTFE (mikroporózus) membránt lamináltak. Ennek eredménye a tökéletes, vagyis 100%-os szélállóság (0 CFM), valamint a fokozott vízállóság (és ez gyakorlatban a kivitelezéstől nagyon függően a legtöbb körülmény közé már vízállónak is minősíthető – 10.000-15.000 mm). Ide tartozik a szerintem a relatíve elérhető áron kínált két legjobb softshell anyag a Gore Windstopper (0 CFM, 6-8 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság) és a Polartec Windbloc (0 CFM, 8-10 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság). A csúcsot azok a softshellek képviselik, melyekben a laminált membrán megegyezik a legkomolyabb hardshellekbe integráltakéval. Ilyen tipikus tartósan vízálló és lélegző a Gore-tex Softshell (0 CFM, 40 PSI vagyis 28.000 mm vízállóság, RET 9-13 lélegzőképesség), melybe egy a korábbi vízálló-lélegező membránokról írt cikkben már említett PU bevont ePTFE membránt lamináltak. Hasonló elvű és közel hasonló tudású (meg kell említeni, hogy ezekkel szemben sokkal olcsóbb) a Mountain Hardwear Conduit Softshell anyaga, mely 20.000 mm vízállóságú, mindamellett hogy RET értékét 8-10 közé becslem (mivel nincs ehhez az anyaghoz feltüntetett RET érték, a hivatalos adat pedig JIS L-1099 B1 metódus alapján 20.000 g/m2/24h). Természetesen a teljes harmadik kategória minőségi alapkövetelménye a varratok hegesztése (igazából csak egy harmadik kategóriás softshell kabátról van tudomásom, mely nincs teljes egészében varrat-hegesztve, ez pedig a MHW G50 Jacket, persze aki komolyabbat akar, megveheti a Synchro-t). Ide tartozik még egy igazi kuriózum is, a világ első bionikus membránjával készített Schoeller C_Change (naná, hogy svájci…). Ezen anyag pórusai a külső hőmérséklet függvényében tágulnak és húzódnak össze, így segítve a melegebb környezetben a jobb lélegzőképességi követelményeket, míg hidegebben a nagyobb hőtartást. Eredményei fantasztikusak (20.000 mm feletti vízállóság, kiváló maximális RET 2-3 érték, mely persze csak a melegebb időben maximális, 0 CFM szélállóság). Természetesen számos softshell anyag tartozik ebbe a csoportba is a fent említetteken kívül.

A tudomány után következzenek a marketingesek. Nem hiszek a softshell shell mivoltában. Miért is? Mert ez véleményem szerint egy új, úgynevezett Advanced Midlayer kategóriát alkotott. Nem tipikus shell, hiszen a legtöbb softshell (kivéve a harmadik csoport felső kategóriáját) nem nyújt kellő védelmet, főleg az eső ellen. A klasszikus réteges öltözködésben a mai napig hiszek, és úgy vélem, hogy a softshellek létjogosultsága a téli sportokon kívül (leginkább téli mászás, freeride, jégmászás), csakis a héjkabát alatt van (persze, amíg nem esik az eső végülis shellnek is minősülhetnek).

Verdikt: Kezeljük a softshelleket a maguk helyén. Kiválóak a könnyedebb időjárási körülmények között, bár a zordabb, szeles helyeken is kiválóan helytállhatnak (10 CFM-től lefelé). Amennyiben a fent felsorolt téli sportokat űzzük, válasszunk hoody-t (kapucnis változatot), ellenben minden egyéb outdoor sport esetében maradjunk a hoddless (klasszikus jacket) szabásnál. Igényeinkhez válasszunk anyagot és ízlésünkhöz gyártót, kivitelezést.

MAGAZIN: Réteges öltözködés

A réteges öltözködés nem új találmány. A korai alpinisták, sőt még hideg környezetben élő őseink is tudták, hogy a réteges öltözködés jól variálható, külső környezethez jól igazítható és elemeiben is frissíthető (fejleszthető) módja a test külső elemektől való védelmének. Az általunk (outdoor sportolók) által használt technológiák java része a katonai fejlesztésekből származik, csakúgy, mint a réteges öltözködés intézményesítése. Ebben a szegmensben gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a katonáknak nagy pénzért fejlesztenek komoly harci ruházatot, melyet a nagy példányszám (például a US Army hatalmas létszáma és legváltozatosabb bevetési környezetei) miatt a nép is elér, megfelelő áron. Gondoljunk csak a korábbi cikkben említett Gore-Tex, vagy Polartec technológiákra. Szintén említést kapott már korábban az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfight Clothing System). Ez lényegében az intézményesített réteges öltözködés. Én nagyon gyakran indulok ki az amerikai gyalogság felszereléseiből, hiszen ezek a srácok a legdurvább körülmények között használják ezeket a ruhákat. Egyrészt a harcmezőn a tartósság mindennél jobban pellengérre állítható, másrészt egy katona szolgálhat Panamától (dzsungel), Irakon (sivatag) át Afganisztánig (magashegyek), szinte bárhol. Korábban írtam az ECWCS generációiról. Most a legújabb, a harmadik generációt (GEN III ECWCS) mutatnám be, hogy lássuk, milyen is az a technológia, mely a legtöbbet bizonyított (ez nem azt jelenti, hogy a legjobb is lenne egyben) a gyakorlatban.

Alapjában véve ez a ruházat hét réteget különít el. Nyílván nem kell egyszerre felhúzni mindet, de ez a rendszer, amennyiben birtokunkban van, képes bárhová biztonságban felöltöztetni minket a sivatagoktól a sarkvidékekig.

A baselayer kategória itt kétféle. Van a vékonyabb (nálunk tényleges baselayernek számító) aláöltözet (LEVEL I), melyet Polartec Power Dry Silkweight anyagból készítenek. Természetesen nadrággal kiegészítve. A vastagabb megoldás (igazából egy nagyon vékony midlayer) aláöltözetként és midlayerként is kényelmesen hordható (LEVEL II). Szintén Polartec Power Dry anyagú, de nagyobb egységtömegű, úgynevezett Grid variánsú. Szintén alsó és felső.

A midlayer (mely itt ténylegesen az alsó midlayer az outdoor ruházatban) egy Polartec Thermal Pro High Loft anyagú full-zip (LEVEL III). A LEVEL IV egy az outdoor sportokban Advanced Midlayer megjelölésű kategória (gyakran hívják windlayernek is). Ez egy Miliken nevű nylon spandex (ellasztikus) anyagból készített darab. Nem találkoztam még ezzel az anyaggal, de az nagyon valószínű, hogy sokkal komolyabb tudású anyagokat is választhatunk az igazi szélálló kategóriából (0 CFM) (Polartec Windbloc, Gore Windstopper Softshell, Gore Windstopper Technical Fleece). Ennek az anyagnak (mármint a Milikennek) az lehet a létjogosultsága, hogy a testpáncél alatt is kell bírnia a strapát…

Van egy általam érdekesnek tartott szint, a LEVEL V. Nem tudom mi is az igazi értelme, talán a csendessége és fokozott időjárás-állósága. Hűvös időre tervezték, valójában ez az igazi softshell. Körülbelül az Arc’teryx Gamma MX Hoody softshellhez hasonlít.

Innentől felfelé már tényleges kabátok vannak. A LEVEL VI extrém nedves és hideg körülmények közé készült (hardshell). Anyaga a jól ismert Gore-Tex Paclite laminátum. Nekem nincsenek a Paclite-tal jól tapasztalataim, így nem igazán értem, hogy miért ezt választotta a hadsereg, talán a kompresszálhatóság és a kis tömeg lehetett a szempont. Ráadásul hangsúlyos, hogy ez a darab hűvös, vagy hideg körülmények közé való, ahol a Paclite kondenzációs problémái kevéssé lehetnek feltűnőek.

A hetes és egyben utolsó szint (LEVEL VII) kifejezetten hideg körülmények közé való. Elsősorban a várakozási időre tervezték. Primaloft Sport béléssel készült, vízlepergető külső anyagú szigetelőréteg. Kiváló választás, hiszen a Primaloft a legjobb szintetikus töltőanyag (ez persze csak az én véleményem). Nedvesen is megőrzi szigetelőképességét, nagyban összenyomható és majdnem olyan könnyű, mind a pehely.

Biztosan sokakban felmerült a gondolat, hogy „Persze US Army, de mit kezdjünk mi itthon ezzel?”. Nos, ez egy meglehetősen jó iránymutatás azoknak, akik egy sokat próbált és bevált, nagy teljesítményű és tartós ruházati együttest szeretnének maguknak. Beszerezhető-e ez itthon? Tökéletesen. Hiszen nem kell a US Army ruháit venni, elég, ha csak az anyagválasztást és a szabásokat követjük le. Vagyis baselayert Polartec Power Dry-ból, mid-layert Polartec Thermal Pro-ból, windlayert javaslatom szerint vagy Gore Windstopper-ből, vagy Polartec Windbloc-ból. Az insulated mindenképpen Primaloft, míg a héj Gore-Tex (de szerintem nem Paclite inkább két rétegű Performance Shell, esetleg Pro Shell), vagy eVent. Meg lehet ezeket más-más cégetől is venni, amolyan „amelyikből a nekünk legjobban tetszőt megtaláljuk” módon. Ezzel szemben én szeretem a garnitúra elvet, vagyis hogy amennyiben lehet egy cégtől beszerezni egy egész ruházati rendszert, akkor azt tegyük is meg. A tervezők az adott cégnél minden bizonnyal (remélhetőleg…) az egyes darabokat egymáshoz alakítják-tervezik.

A The North Face-nél például a teljes lényeges ECWCS GEN III-nak megfelelő felsőruházati rendszer fellelhető (a már minőséginek számító márkák közül ezt lehet a legkönnyebben beszerezni Magyarországon, ráadásul azokénál valamivel olcsóbb árakon):

TNF El Cap Peak (Power Dry) (55$)
TNF Scythe Jacket (Thermal Pro High Loft) (149$)
TNF Pamir Jacket (Gore Windstopper Technical Fleece)(179$)
TNF Redpoint Jacket (Primaloft) (a héjkabátba cipzárazható)(149$)
TNF All Terrain Jacket (Gore-Tex Performance Shell) (Zip-In)(240$)

Összehasonlításképpen az eredeti GEN III ECWCS ugyanilyen elemeinek kiskereskedelmi árai (forrás ADS):

LEVEL II (Power Dry) (68$)
LEVEL III (Thermal Pro High Loft) (149$)
LEVEL IV (Miliken) (137$)
LEVEL VII (Primaloft Sport) (349$)
LEVEL VI (Gore-Tex Paclite) (289$)

Verdikt: Amennyiben a réteges öltözködésben hiszünk, alkalmazhatjuk az ECWCS GEN III iránymutatásait. Használhatjuk az anyagait, de csupán alapul vehetjük az anyagok tulajdonságait is. Mindenki számára fontos tanulság azonban, hogy érdemes a rétegeket alkotó ruházati elemeket jól variálhatóan összeállítani, hogy sokáig funkcionális és extrém körülmények között is biztonságos felszerelésünk legyen.