MAGAZIN: A PrimaLoft

A pehelyről szóló cikk után, amennyiben páran megnézegettétek a különféle boltok és webshopok árait, bizony felmerülhetett bennetek a kérdés: Minek is a pehely? Hiszen finnyás a nedvességre és a tisztításra, a legtöbb kikészítési eljárása nem elég alapos, így a benne maradó por sokaknak allergén lehet, ráadásul hazánkban csak kevesek tudják megfizetni az ebből készült cókmókokat. Azt kell mondjam, teljesen igazatok van. Magyarországon és a hozzá hasonló relatíve nedves klímakörülmények között egyszerűen nem éri meg pehelytöltetű dolgokkal foglalkozni. Mindemellett persze még mindig a pehely a legkönnyebb és a hideg-száraz körülmények között a legjobb (legfinomabb, legmelegebb) is egyben…

A szintetikus töltetek között a legprímább a PrimaLoft :D. Nem véletlenül. Természetesen nem hagyjunk üresen a miért hasábot most sem.

A PrimaLoft márkanév az 1895-ben alapított Albany International cég tulajdona. Mint szinte minden professzionális outdoor technológiát (gondoljunk csak a Gore-Tex-re, vagy a Polartec-re), bizony ezt is a US Army megrendelésére fejlesztették ki a az 1980-as évek elején. A cél az volt, hogy találjanak ki egy megoldást, amely a pehely tulajdonságai (kis tömeg, jó kompresszálhatóság) mellett megőrzi inszulatív képességeit még nedvesen is. Mit ne mondjak, ez sikerült.

A szigetelőanyag az úgynevezett rövidszálas szintetikus típusba tartozik. Egyedi szabadalommal védett (US Patent 4,588,635) szintetikus pelyhet mintázó poliészter szálak, melyeket DWR-el kezelnek. Ezek a rövid és kezelt szálak teszik a PrimaLoft szigeteléseket rendkívül jól összenyomhatóvá, nagyon meleggé és mégis kis tömegűvé, még nedvesen is, hiszen nem szívják azt magukba és így nem váltanak tulajdonságot. Működési elve a pehely logikáját követi, azzal a különbséggel, hogy ezt nem szaru alkotja, hanem poliészter, mely már természetéből fakadóan is valamelyest hidrofóbikus képességű. A nagy felület sok levegőt képes megtartani, melyet a test hője felmelegít. Mivel hatalmas az összfelület, a szigetelés nem engedi a levegőt a test körül kihűlni, tulajdonképpen konzerválja a test hőenergiáját. A kiváló tulajdonságait számokban érdemes kifejezni: a PrimaLoft háromszor kevesebb vizet szív fel és az átlagos szintetikus szigetelőanyagoknál, 14%-al melegebb szárazon és 24%-al nedvesen. A valóságban ez hatalmas különbségérzetet ad. Ráadásul, a töltet mennyiségétől (egységnyi vastagságától) függően a külső anyagon esetleg átkerülő szélnek is először a hatalmas felületen kéne átjutnia, de nem nagyon tud. Szélállósága általában jócskán 10 CFM alatti, de vannak teljesen szélálló darabok is (0 CFM). Ez általában a külső anyag függvénye.

Mivel a PrimaLoft szálakon nincs a pelyhekhez hasonló, calamusnak (magyarul cséve) nevezett hegyes tollszár, ezért nem szükséges hozzájuk pehelyálló besorolású külső héjanyag. Ez azt jelenti, hogy nem kell hozzá a nagy szövetsűrűségű és szálerősségű (minimum 30-40 denieres és 120-150-es textilszámú, vagyis 40-50 grammos négyzetméter-tömegű) külső, mert a hegyes csévécskék átszúródása ellen nem kell védekezni. Általánosan elmondható, hogy a PrimaLoft felszerelések természetüknél fogva ésszerűen sokoldalú ultralight darabok, így külső anyaguk finom és vékony, legtöbbször 15-20 denieres, 80-140-es textilszámmal (27-47 gramm per négyzetméter). Mindezek mellé elképesztően jól összenyomhatók. Gyakorlatilag zsömlényire összepréselhető a legtöbb PL dzseki.

A PrimaLoft-nak több változata létezik. Az INFINITY elsősorban 20%-al jobb összenyomhatósága miatt kedvelt szigetelőanyaga a hálózsákoknak. A ONE a legjobb, legtisztább struktúrájú töltet. A SPORT szálai között vastagabb szálak is vannak, ezzel őrizve meg a töltet tartását (elsősorban télisportokhoz). Valamint a szerintem legjobb, az ECO, melybe 50%-nyi újrafelhasznált poliészter is belekerül, a korábban említett tulajdonságok maximális megőrzése mellett.

Sajnos a jó dolgoknak a fogyasztói társadalomban megkérik az árát. Ugyan nem kerül annyiba a PrimaLoft, mint a különféle (főleg a nagyobb Fill Power értékű) pehellyel töltött termékek, azért még mindig elég sokat kérnek érte. Összességében a legdrágább szintetikus töltőanyag, de persze a legjobb is…

Jellegéből fakadóan – mint azt már korábban említettem – a PrimaLoft-tal bélelt termékek ultralight szigetelőrétegként, elsősorban hálózsákok és bélelt ruházat formájában fordulnak elő (persze vannak más termékek is, mint például hótaposók, bélelt kesztyűk). Szerintem a három évszakos hálózsákok mellett, egyértelműen a midlayer kategóriában érdemes keresni. Miért? Mert egy PrimaLoft-tal bélelt jacket szabású midlayer általában egy 100-as fleece tömege mellett egy 200-as, olykor 300-as fleece thermo-erejével is bír. Kiváló szélállósága szinte nullára csökkenti a konvekció testhűtő hatását. Mindemellett nedvesen is kiválóan szigetel. Az igazság az, hogy PrimaLoft annyira jó, hogy még a vizes héjkabátra húzva is melegen tart, bár így kevesebb hő jut el a szigetelésig, tehát kevesebbet képes konzerválni.

A piac mai, szintetikus high-end midlayer alpinista cuccai szinte kivétel nélkül PrimaLoft töltettel készülnek. A legjobbak a teljesség igénye nélkül:

Marmot Baffin Jacket (a legkönnyebb és legkisebbre összepréselhető – 300 gramm alatti tömeggel)

The North Face Reversible Mercurial Jacket (a legpraktikusabb, persze nagy pénzért; kifordítható, egyik fele fekete a melegítésért, a másik ezüst, ha nagyon sütne a hegyen a nap, utolérhetetlen ötlet)

TNF Redpoint Jacket (a kedvencem és a legzöldebb, PrimaLoft ECO-val, főleg Taupe Green színben :D, zip-in kompatbilitással)

Mountain Hardwear Compressor PL Jacket (a fleece gyilkos, kis tömeggel és környzetbarát ECO-val)

Arc’teryx Kappa AR Jacket (a legjobb, a legdurvább, a legelérhetetlenebb, egy csipetnyi WINDSTOPPER-rel, a legnehezebb napokra)

Verdikt: Persze drága. Az átlagos PrimaLoft dzsekik negyvenezer forint körül futnak. Amennyiben egy másik bevált technológiával ötvözzük, mondjuk egy Gore-Tex, vagy eVent, kabáttal, tökéletesen elhagyhatók a fleece-ek és a windlayer-ek. 400 gramm körüli tömeggel kapunk egy Polartec Windbloc (550-650 gramm) dzseki képességeivel vetekedő, de annál lényegesen melegebb ruházati elemet, melyben mivel nincs membrán, annál jóval jobban is lélegzik… Annyira jó nedvesen, hogy egy kondenzálódó ultralight Paclite kabáttal is ötvözhetjük. Gyakorlatilag a rajtunk lévő ruházat tömegét felére csökkenthetjük (PrimaLoft+Paclite a jobb fajtából nincs egész 600 gramm, például Marmot Nano Jacket (227 gramm) és Marmot Baffin Jacket (283 gramm) ugyanabban a méretben (férfi XL) pont ennyi), mely minden egyes lépésnél többször annyi tömeget jelent, mintha a hátizsákunkban lenne… Akinek megéri Gore-Tex kabátot venni, az vegyen alá egy PrimaLoft midlayert. Nem fogja megbánni…

PrimaLoft-ot mindenkinek, INGYEN! Mert megérdemeljük!

MAGAZIN: A pehely

A libapehelyről (Goose Down) a korábbi, hálózsákokról szóló első cikkben már tettem említést. Azonban ez a természetes szigetelőanyag az outdoor ipar hidegebb éghajlatokra tervezett ruházatainak is napjainkig meghatározó eleme. Érdemes róla többet is megtudni, hiszen egészen mostanáig nincs komoly ellenfele a hasonló anyagok között. Bár a legújabb technológiák (PrimaLoft, Thermic Micro) már sok szegmensben lepipálják (például a nedvességtűrésben), még mindig nincs egy összességében ennyit tudó szintetikus töltet, legalábbis hideg és száraz körülmények közé.

Az expedíciós csapatok még nem álltak át az ECWCS GEN III iránymutatásaira (PrimaLoft és általában szintetikus töltetek), ahogyan mi outdoor emberek már a statisztikák szerint, tudtunkon kívül is megtettük. Nem gondolom, hogy régimódiak lennének. Inkább tudják, mit is tud a pehely a gyakorlatban. Szerencsére nem ennyire speciális dolog ez, hiszen könnyen beszerezhető, bár relatíve drága, de egy, még az ősei által is alkalmazott anyagért (melynél jobb bizonyíték nincs is a tartósságra) nem feltétlen sajnálja az ember annyira a pénzt, mint egy csak mások által kipróbált szintetikus dologra, US Army ide, vagy oda. Tehát az expedíciós csapatok, akik azért a nyolcezresektől a sarkokig alkalmazzák sportra és munkára ezeket a mellényeket, kabátokat, nadrágokat, overálokat, kesztyűket és hálózsákokat, nem beszélve a különféle sátor-lábbelikről, tudhatnak valamit.

Arról már volt szó, hogy mit jelent a viszonyszám, vagyis a Fill Power (a Fill Power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely, vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség). Arról is volt már szó, hogy minél magasabb ez a szám, annál jobb minőségű a pehely. Ezek a dolgok azonban nem feltétlenül adnak iránymutatást mindenkinek, aki pehelycucc vásárlására készül. Tekintsünk be most egy kicsit a kulisszák mögé. A gyártók ugyanis a most következő információkkal nem szokták teletömni katalógusaikat.

A bennfentesek tudják, hogy legjobb pelyhet pont itt, Kelet-közép- és Kelet-Európában termelik. Az állattartási körülmények szemmel tartása kötelező egy természetbarát embernek, így érdemes tudnotok néhány dolgot. Sajnos, vagy nem mára ide is betört a kelet. A legsilányabb minőségű (ám nagyon igénytelen és olcsó) 550-es vagy az alatti Fill Powerrel rendelkező pelyhet Kínából importálják a cégek (ezek nem ajánlhatóak nyugodt szívvel komolyabb felhasználásra, azonban olcsó cuccokhoz, vagy jó minőségű lábtájéki szigetelésre kiváló). Ezeket a pelyheket legtöbbször mindössze tizenkét hét után újrafosztják a vegyes libaállományból. Nyílván ez az állatoknak sem tesz jót, sőt a nem minőségre törekvés gondolom a tartási körülmények között is megnyilvánul… Kiegészítésként: a 600-as FP-hez már kénytelenek némi kelet-európai pelyhet vegyíteni, mert a kínai pehely és toll önmagában nem képes megütni még a 600-as sűrűséget sem.

A 625 és 650 Fill Powerrel rendelkező töltetek már többségében Kelet-Európában fosztatnak. Bár a 12-16 hetes tollnevelési időszak még mindig rövid, azonban a például Lengyelországban tartott madaraknak biztosan jobb sora van, mint a kínaiaknak (az EU előnyei). Ezeket többnyire a kiegészítőkhöz használják (például kétujjas kesztyűk).

A klasszikus közepes szintet (mely egyébként az extrém használat kivételével a legésszerűbb megoldás még az Alpokba is) a 700-as és a 750-es Fill Power jelenti. Ezeket 16-20 hét elteltével fosztják újra, szintén kelet-európai libákból.

A csúcskategória a 800-as és afeletti Fill Power. Hálózsákok, extrém kabátok, nadrágok és overálok töltetei. Azonos szigetelőképesség mellett a legkönnyebb töltőanyag. A 800-as pelyhet jórészt (merthogy azért ezt még keverik 700-assal, 750-essel) az úgynevezett anyalibákból fosztják 24-48 hónap (!) elteltével. Ezek a madarak a termelők saját élelmi tojói, így ezek jócskán idősebb madarak, mint a korábbiakban említettek. Miért is fontos ez? Mert minél öregebb egy liba és minél kevesebbszer lett tollfosztva, annál jobb minőségű és dúsabb, valamint tartósabb a pehely. Kizárólag ebből az anyaliba-pehelyből készítik (gondosan válogatva és kezelve) a 850+ Fill Power pelyhet. Ez rendkívül drága, ám nagyon hatékony szigetelőanyag. Extrém expedíciós hálózsákok és felszerelések töltőanyaga. Nyolcezer méter fölött és a sarkvidékeken is bizonyította, hogy a modern technológia nem mindenhol jelenti a legjobbat is egyben.

A korábbi cikkhez kiegészítésként: Sokan gondolják, hogy a pehely allergén. Igazából a pehely szálai között megülő por és más anyagok okoznak allergiás reakciót, mely a különleges válogatási és tisztítási (800-850+) eljárással gyakorlatilag teljesen megelőzhető.

Verdikt: Amennyiben futja rá, vegyünk pehely töltetű szigetelőréteget, nagyon hideg és száraz útjainkhoz, mert nagyon könnyű és jól kompresszálható. Használható itt is, ott is, de akkor kell fölé egy masszív vízálló-lélegző kabát.

MAGAZIN: Réteges öltözködés

A réteges öltözködés nem új találmány. A korai alpinisták, sőt még hideg környezetben élő őseink is tudták, hogy a réteges öltözködés jól variálható, külső környezethez jól igazítható és elemeiben is frissíthető (fejleszthető) módja a test külső elemektől való védelmének. Az általunk (outdoor sportolók) által használt technológiák java része a katonai fejlesztésekből származik, csakúgy, mint a réteges öltözködés intézményesítése. Ebben a szegmensben gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a katonáknak nagy pénzért fejlesztenek komoly harci ruházatot, melyet a nagy példányszám (például a US Army hatalmas létszáma és legváltozatosabb bevetési környezetei) miatt a nép is elér, megfelelő áron. Gondoljunk csak a korábbi cikkben említett Gore-Tex, vagy Polartec technológiákra. Szintén említést kapott már korábban az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfight Clothing System). Ez lényegében az intézményesített réteges öltözködés. Én nagyon gyakran indulok ki az amerikai gyalogság felszereléseiből, hiszen ezek a srácok a legdurvább körülmények között használják ezeket a ruhákat. Egyrészt a harcmezőn a tartósság mindennél jobban pellengérre állítható, másrészt egy katona szolgálhat Panamától (dzsungel), Irakon (sivatag) át Afganisztánig (magashegyek), szinte bárhol. Korábban írtam az ECWCS generációiról. Most a legújabb, a harmadik generációt (GEN III ECWCS) mutatnám be, hogy lássuk, milyen is az a technológia, mely a legtöbbet bizonyított (ez nem azt jelenti, hogy a legjobb is lenne egyben) a gyakorlatban.

Alapjában véve ez a ruházat hét réteget különít el. Nyílván nem kell egyszerre felhúzni mindet, de ez a rendszer, amennyiben birtokunkban van, képes bárhová biztonságban felöltöztetni minket a sivatagoktól a sarkvidékekig.

A baselayer kategória itt kétféle. Van a vékonyabb (nálunk tényleges baselayernek számító) aláöltözet (LEVEL I), melyet Polartec Power Dry Silkweight anyagból készítenek. Természetesen nadrággal kiegészítve. A vastagabb megoldás (igazából egy nagyon vékony midlayer) aláöltözetként és midlayerként is kényelmesen hordható (LEVEL II). Szintén Polartec Power Dry anyagú, de nagyobb egységtömegű, úgynevezett Grid variánsú. Szintén alsó és felső.

A midlayer (mely itt ténylegesen az alsó midlayer az outdoor ruházatban) egy Polartec Thermal Pro High Loft anyagú full-zip (LEVEL III). A LEVEL IV egy az outdoor sportokban Advanced Midlayer megjelölésű kategória (gyakran hívják windlayernek is). Ez egy Miliken nevű nylon spandex (ellasztikus) anyagból készített darab. Nem találkoztam még ezzel az anyaggal, de az nagyon valószínű, hogy sokkal komolyabb tudású anyagokat is választhatunk az igazi szélálló kategóriából (0 CFM) (Polartec Windbloc, Gore Windstopper Softshell, Gore Windstopper Technical Fleece). Ennek az anyagnak (mármint a Milikennek) az lehet a létjogosultsága, hogy a testpáncél alatt is kell bírnia a strapát…

Van egy általam érdekesnek tartott szint, a LEVEL V. Nem tudom mi is az igazi értelme, talán a csendessége és fokozott időjárás-állósága. Hűvös időre tervezték, valójában ez az igazi softshell. Körülbelül az Arc’teryx Gamma MX Hoody softshellhez hasonlít.

Innentől felfelé már tényleges kabátok vannak. A LEVEL VI extrém nedves és hideg körülmények közé készült (hardshell). Anyaga a jól ismert Gore-Tex Paclite laminátum. Nekem nincsenek a Paclite-tal jól tapasztalataim, így nem igazán értem, hogy miért ezt választotta a hadsereg, talán a kompresszálhatóság és a kis tömeg lehetett a szempont. Ráadásul hangsúlyos, hogy ez a darab hűvös, vagy hideg körülmények közé való, ahol a Paclite kondenzációs problémái kevéssé lehetnek feltűnőek.

A hetes és egyben utolsó szint (LEVEL VII) kifejezetten hideg körülmények közé való. Elsősorban a várakozási időre tervezték. Primaloft Sport béléssel készült, vízlepergető külső anyagú szigetelőréteg. Kiváló választás, hiszen a Primaloft a legjobb szintetikus töltőanyag (ez persze csak az én véleményem). Nedvesen is megőrzi szigetelőképességét, nagyban összenyomható és majdnem olyan könnyű, mind a pehely.

Biztosan sokakban felmerült a gondolat, hogy „Persze US Army, de mit kezdjünk mi itthon ezzel?”. Nos, ez egy meglehetősen jó iránymutatás azoknak, akik egy sokat próbált és bevált, nagy teljesítményű és tartós ruházati együttest szeretnének maguknak. Beszerezhető-e ez itthon? Tökéletesen. Hiszen nem kell a US Army ruháit venni, elég, ha csak az anyagválasztást és a szabásokat követjük le. Vagyis baselayert Polartec Power Dry-ból, mid-layert Polartec Thermal Pro-ból, windlayert javaslatom szerint vagy Gore Windstopper-ből, vagy Polartec Windbloc-ból. Az insulated mindenképpen Primaloft, míg a héj Gore-Tex (de szerintem nem Paclite inkább két rétegű Performance Shell, esetleg Pro Shell), vagy eVent. Meg lehet ezeket más-más cégetől is venni, amolyan „amelyikből a nekünk legjobban tetszőt megtaláljuk” módon. Ezzel szemben én szeretem a garnitúra elvet, vagyis hogy amennyiben lehet egy cégtől beszerezni egy egész ruházati rendszert, akkor azt tegyük is meg. A tervezők az adott cégnél minden bizonnyal (remélhetőleg…) az egyes darabokat egymáshoz alakítják-tervezik.

A The North Face-nél például a teljes lényeges ECWCS GEN III-nak megfelelő felsőruházati rendszer fellelhető (a már minőséginek számító márkák közül ezt lehet a legkönnyebben beszerezni Magyarországon, ráadásul azokénál valamivel olcsóbb árakon):

TNF El Cap Peak (Power Dry) (55$)
TNF Scythe Jacket (Thermal Pro High Loft) (149$)
TNF Pamir Jacket (Gore Windstopper Technical Fleece)(179$)
TNF Redpoint Jacket (Primaloft) (a héjkabátba cipzárazható)(149$)
TNF All Terrain Jacket (Gore-Tex Performance Shell) (Zip-In)(240$)

Összehasonlításképpen az eredeti GEN III ECWCS ugyanilyen elemeinek kiskereskedelmi árai (forrás ADS):

LEVEL II (Power Dry) (68$)
LEVEL III (Thermal Pro High Loft) (149$)
LEVEL IV (Miliken) (137$)
LEVEL VII (Primaloft Sport) (349$)
LEVEL VI (Gore-Tex Paclite) (289$)

Verdikt: Amennyiben a réteges öltözködésben hiszünk, alkalmazhatjuk az ECWCS GEN III iránymutatásait. Használhatjuk az anyagait, de csupán alapul vehetjük az anyagok tulajdonságait is. Mindenki számára fontos tanulság azonban, hogy érdemes a rétegeket alkotó ruházati elemeket jól variálhatóan összeállítani, hogy sokáig funkcionális és extrém körülmények között is biztonságos felszerelésünk legyen.