VAKUPAPUCS: The North Face NSE Camo Tent Mule

Háromféle férfitípus létezik. A papucs, a papucs és persze végül, de nem utolsó sorban a papucs. Tehát abban kiegyezhetünk, hogy vannak papucsférjek is. Sőt, olyan papucsférjek is vannak, akik sokat vannak bakancsban, meg hüttében, meg fázósabb a lábuk és még padlófűtésük sincs. Na ők azok a szegény papucsok, akiknek egy nagyon komoly mamusz hozhat csak vigaszt. Persze az outdoor iparnak rendszerint mindenre van válasza. Ez is az.

Alapfilozófia: amikor tolod a hegymenetet egy kemény bakancsban, bizony utálatos dolog a lábadnak, hiába a legmodernebb memóriahabos bélésrendszer, akkor is szétszívva húzod ki abból a lábbeliből, nincs mese. Ilyenkor aztán vagy egy sátorban nyomorogsz (ahová nem viszed be a bakit és zokniban fagyasztod agyon szegény elgyötört testvégződéseidet), vagy egy vadidegen hüttepapucsba kényszerülsz bele, melybe még Svájcban is zoknit húzol az előtted járó kétezer delikvens tudatában. Vagy, és itt jó ez az újítás (bár ez sokkal olcsóbban is megoldható, de adjunk már a pompának is egy kicsit…), kapsz egy ilyet. Nem veszel, mert azért sok az a nyolcezer pénz egy mamuszért, de akkor is. Amint meglátod, a lábad elkezd cseszegetni a legváratlanabb pillanatokban, hogy kell neki egy ilyen. A sors is kipróbálná, mert pont ekkor szakad el régi lengyelpiacos pacskered. Ezek után már szinte teljesen meggyőzted magad, hogy kell ez neked és akkor megkapod, mert aki szeret tudat alatt legszívesebben papucsot vesz neked ( a kedves mama kivételével persze)…

A létjogosultsága a kempingzuhanyzókéhoz fogható. Igazi tábori luxuscikk. Viszont otthon, meg mondjuk egy kandallós hétvégi házban, vagy síhüttékben, esetleg csillagtúrázós hütteheteken igazán jól fog jönni. Mivel a síelés, meg a sícuccok (hogy a sznobbordozásról már ne is beszéljek) egyfajta divat buli is, így ez különösképpen kelléke egy igazi sítábor felszerelésnek. Mindezekhez persze hozzáfűzném, hogy én is szeretem a téli sportokat. Csak nem azt a tömeges formáját, na sebaj, ugye elnézitek nekem…

Maga a papucs 450-es pehellyel van töltve, melyet egy ripstop polietilén-tereftalát (magyarul PET) héj borít. Sajnos nem pehelyálló az anyag, így olykor-olykor kikandikál belőle egy-két pelyhecske, de nem gáz. Így legalább látszik, hogy nem vatelinnel van töltve, mivel ráírva nincs az inszulésön anyaga. A talpa csúszásgátlós gumimintázattal lett ellátva (anyaga amúgy tartós nylon), a sikamlósabb esetekre. Ami nem árt a kopottabb és a suvickoltabb kunyhólépcsőkhöz. Tök jó, hogy körbe kopásnak ellenálló anyaggal varrták le, hogy a küszöbök ne vághassák el a felsőrészét. Nagyon tuti, hogy a felsőrész egyébként 100%-ig újrafelhasznált anyagokból készült. Beleértem ebbe a plüss bélést is. A kis fül a végén a felhúzást és a rögzítést is elősegíti. Kell, mert adja magát a sarok letaposása, mely nem illendő egy ilyen luxuspapucson ugyebár…

Verdikt: 270 grammos páronkénti tömege, hőtartó-képessége tudatában (mert bizony baromi meleg) nem sok. Én grammhuszár vagyok, úgyhogy a hátizsákos utakra nem vinném el, de az összes bőröndös buliba bekerül. Jó pénzt kérnek érte, de azt megteszik nem jó cuccokért is, ez meg jó, nagyon jó. Nincs is ennél jobb mamusz a világon…

MAGAZIN: A pehely

A libapehelyről (Goose Down) a korábbi, hálózsákokról szóló első cikkben már tettem említést. Azonban ez a természetes szigetelőanyag az outdoor ipar hidegebb éghajlatokra tervezett ruházatainak is napjainkig meghatározó eleme. Érdemes róla többet is megtudni, hiszen egészen mostanáig nincs komoly ellenfele a hasonló anyagok között. Bár a legújabb technológiák (PrimaLoft, Thermic Micro) már sok szegmensben lepipálják (például a nedvességtűrésben), még mindig nincs egy összességében ennyit tudó szintetikus töltet, legalábbis hideg és száraz körülmények közé.

Az expedíciós csapatok még nem álltak át az ECWCS GEN III iránymutatásaira (PrimaLoft és általában szintetikus töltetek), ahogyan mi outdoor emberek már a statisztikák szerint, tudtunkon kívül is megtettük. Nem gondolom, hogy régimódiak lennének. Inkább tudják, mit is tud a pehely a gyakorlatban. Szerencsére nem ennyire speciális dolog ez, hiszen könnyen beszerezhető, bár relatíve drága, de egy, még az ősei által is alkalmazott anyagért (melynél jobb bizonyíték nincs is a tartósságra) nem feltétlen sajnálja az ember annyira a pénzt, mint egy csak mások által kipróbált szintetikus dologra, US Army ide, vagy oda. Tehát az expedíciós csapatok, akik azért a nyolcezresektől a sarkokig alkalmazzák sportra és munkára ezeket a mellényeket, kabátokat, nadrágokat, overálokat, kesztyűket és hálózsákokat, nem beszélve a különféle sátor-lábbelikről, tudhatnak valamit.

Arról már volt szó, hogy mit jelent a viszonyszám, vagyis a Fill Power (a Fill Power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely, vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség). Arról is volt már szó, hogy minél magasabb ez a szám, annál jobb minőségű a pehely. Ezek a dolgok azonban nem feltétlenül adnak iránymutatást mindenkinek, aki pehelycucc vásárlására készül. Tekintsünk be most egy kicsit a kulisszák mögé. A gyártók ugyanis a most következő információkkal nem szokták teletömni katalógusaikat.

A bennfentesek tudják, hogy legjobb pelyhet pont itt, Kelet-közép- és Kelet-Európában termelik. Az állattartási körülmények szemmel tartása kötelező egy természetbarát embernek, így érdemes tudnotok néhány dolgot. Sajnos, vagy nem mára ide is betört a kelet. A legsilányabb minőségű (ám nagyon igénytelen és olcsó) 550-es vagy az alatti Fill Powerrel rendelkező pelyhet Kínából importálják a cégek (ezek nem ajánlhatóak nyugodt szívvel komolyabb felhasználásra, azonban olcsó cuccokhoz, vagy jó minőségű lábtájéki szigetelésre kiváló). Ezeket a pelyheket legtöbbször mindössze tizenkét hét után újrafosztják a vegyes libaállományból. Nyílván ez az állatoknak sem tesz jót, sőt a nem minőségre törekvés gondolom a tartási körülmények között is megnyilvánul… Kiegészítésként: a 600-as FP-hez már kénytelenek némi kelet-európai pelyhet vegyíteni, mert a kínai pehely és toll önmagában nem képes megütni még a 600-as sűrűséget sem.

A 625 és 650 Fill Powerrel rendelkező töltetek már többségében Kelet-Európában fosztatnak. Bár a 12-16 hetes tollnevelési időszak még mindig rövid, azonban a például Lengyelországban tartott madaraknak biztosan jobb sora van, mint a kínaiaknak (az EU előnyei). Ezeket többnyire a kiegészítőkhöz használják (például kétujjas kesztyűk).

A klasszikus közepes szintet (mely egyébként az extrém használat kivételével a legésszerűbb megoldás még az Alpokba is) a 700-as és a 750-es Fill Power jelenti. Ezeket 16-20 hét elteltével fosztják újra, szintén kelet-európai libákból.

A csúcskategória a 800-as és afeletti Fill Power. Hálózsákok, extrém kabátok, nadrágok és overálok töltetei. Azonos szigetelőképesség mellett a legkönnyebb töltőanyag. A 800-as pelyhet jórészt (merthogy azért ezt még keverik 700-assal, 750-essel) az úgynevezett anyalibákból fosztják 24-48 hónap (!) elteltével. Ezek a madarak a termelők saját élelmi tojói, így ezek jócskán idősebb madarak, mint a korábbiakban említettek. Miért is fontos ez? Mert minél öregebb egy liba és minél kevesebbszer lett tollfosztva, annál jobb minőségű és dúsabb, valamint tartósabb a pehely. Kizárólag ebből az anyaliba-pehelyből készítik (gondosan válogatva és kezelve) a 850+ Fill Power pelyhet. Ez rendkívül drága, ám nagyon hatékony szigetelőanyag. Extrém expedíciós hálózsákok és felszerelések töltőanyaga. Nyolcezer méter fölött és a sarkvidékeken is bizonyította, hogy a modern technológia nem mindenhol jelenti a legjobbat is egyben.

A korábbi cikkhez kiegészítésként: Sokan gondolják, hogy a pehely allergén. Igazából a pehely szálai között megülő por és más anyagok okoznak allergiás reakciót, mely a különleges válogatási és tisztítási (800-850+) eljárással gyakorlatilag teljesen megelőzhető.

Verdikt: Amennyiben futja rá, vegyünk pehely töltetű szigetelőréteget, nagyon hideg és száraz útjainkhoz, mert nagyon könnyű és jól kompresszálható. Használható itt is, ott is, de akkor kell fölé egy masszív vízálló-lélegző kabát.

MAGAZIN: Komolyabb hálózsákok I.

Kezdem ott, hogy mi is az a komolyabb. Én ez alatt a hátizsákosoknak készített technikai hálózsákokat értem, melyek 99,9%-ban a „múmiának” nevezett formát követik. Ezeket két alapvető csoportra lehet bontani, aszerint, hogy milyen töltettel készítik őket. Ez a két csoport a szintetikus (modern) és a pehely (klasszikus). Mindkettőnek megvan a maga előnye és hátránya. Általánosságok vannak, de ezeket (főleg a szintetikus töltetek sokfélesége miatt) nehéz felállítani. Alapvetően igaz, hogy a pehely nem szigetel, ha nedves, viszont cserébe rendkívül könnyű és a szintetikus töltetek 90%-nál jobban kompresszálható. A szintetikus töltetű hálózsákok nagy előnye pedig az, hogy nedvesen is megtartják szigetelőképességüket, valamint töredékébe kerülnek a pehely-töltetű zsákoknak. Mivel ez meglehetősen kevés így, ezért megpróbálom jól összefoglalva leírni az egyes termékeken megtalálható információk értelmezéséhez szükséges dolgokat.

Ami minden hálózsáknál az első és legfontosabb adat, az a hőmérsékleti tartomány. Rendkívül sok tévhit van ezzel kapcsolatban. Alapvetően ezért is hozták létre az Európai Unió szabványokkal foglalkozó szervei az úgynevezett EN 13537 tesztmetódus-rendszert. A hálózsák bemérése szabványosított körülmények között zajlik, a következőképpen. Egy technikai hosszú aláöltözetbe bújtatott Dummy-t (szenzorokkal teleaggatott próbababa) behelyeznek a mérendő hálózsákba, majd egy klíma-kamrába helyezik, alá, pedig egy önfelfújó-matracot tesznek. Hűtenek és számolnak, majd kikalkulálnak egy hármas értéket. Melyben sok más mellett a nemek közötti különbségek is le vannak fektetve. Így tökéletesen alkalmas általános etalonnak. Ez azért fontos, mert nők sokkal érzékenyebbek bizonyos biológiai tulajdonságok okán a hidegre, vagyis hamarabb kezdenek el fázni. Az EN 13537 metódus végeredménye tehát három hőmérsékleti adat (metrikus országokban Celsius-fokban, angolszász államokban Fahrenheit-fokban). Ebből a legmelegebb érték az úgynevezett EN Comfort szám. Ez a leghidegebb hőmérséklet, melyben még egy átlagos nő kényelmesen tud aludni. A középső szám az úgynevezett limit érték (hivatalosan EN Lower Limit Rating), mely egy átlagos férfi kényelmes alvásának alsó hőmérsékleti határa. A harmadik értéke (a legalacsonyabb) az extrém (EN Extrem Rating), mely az a legalacsonyabb külső levegőhőmérséklet, mely egy átlagos nő számára a túlélési helyzet (Hypothermia kialakulásának határa) alsó értéke. Könnyű belátni tehát, hogy az extrém értéket csak egy amatőr figyeli, akinek fontos az egészsége, sőt az élete, az nemétől függően a komfort- (nő), vagy a limit-értéket (férfi) nézi. Komolyabb átgondolással sok szenvedést és álmatlan éjszakát lehet megspórolni, az egészségkárosodásról nem is beszélve. Általánosságban leírható, hogy a nyári szezonra 5°C (nőknek komfort, férfiaknak limit) feletti zsákot, három évszakos használatra (ilyennek minősül a hüttézés is, mert ott nem nagyon szoktak fűteni) 5°C-tól -12°C-ig jó zsákot (nőknek komfort, férfiaknak limit), télire -12°C-tól -25°C-ig (nőknek komfort, férfiaknak limit) ajánlott beszerezni. Extrém magashegyi körülmények, vagy sarki expedíciók (értelemszerűen téli tajgai természetfilmezés és hasonló hőmérsékletű területek meglátogatása is) ennél hidegebb időre tervezett hálózsákok is léteznek (akár -40°C alatt is).

A következő és rendkívül sok dolgot meghatározó tulajdonság a töltet. Hatással van olyan dolgokra, mint az azonos hőmérsékleti képesség melletti tömeg, a tartósság, a nedvesség-tűrés, a csomagméret és nem utolsó sorban az árcédula. Amint azt a bevezetőben is említettem, alapvetően két fajta töltőanyag van: pehely és szintetikus.

A fentebb említett sztereotípiák mellett a pehelyről illik tudni még néhány hasznos dolgot. Pehely zsákot csak az válasszon magának, akinek nincsen libatoll-allergiája. Használjunk hozzá kiegészítő bélést a mosások számának redukálása érdekében, mert a pelyhet (főleg az első osztályú kelet-európai libapelyhet) nagyon megviseli a mosás. A libapehely (goose-down) melletti viszonyszám (800- 750- 600-), a fill power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely. Minél magasabb ez a szám (vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség), annál jobb minőségű a pehely-zsák és persze annál drágább (igaz ez persze az összes pehely töltetű ruhára is), mert azonos teljesítményt kisebb tömeg mellett ad le.

A szintetikus töltőanyagok sokkal nagyobb szórást mutatnak. Az igazi csúcs szintetikus töltetek (Thermic Micro, MTI 8) majdnem olyan jók, mint a pehely, csak a nedvességet sokkal jobban bírják. Sokféleségük közül két alapvető változat emelkedik ki, az egyik a rövidszálas típus (kisebb tartósság magasabb összenyomhatóság), a másik a hosszú (folyamatos) szálakkal operáló változat (tartósság, nagyobb csomagméret). Az elsőre jó példa a Thermic Micro, vagy a PrimaLoft, míg hosszúszálas például a Climashield.

A következő részben a szabásokkal és konstrukciókkal folytatjuk…