MAGAZIN: A pehely

A libapehelyről (Goose Down) a korábbi, hálózsákokról szóló első cikkben már tettem említést. Azonban ez a természetes szigetelőanyag az outdoor ipar hidegebb éghajlatokra tervezett ruházatainak is napjainkig meghatározó eleme. Érdemes róla többet is megtudni, hiszen egészen mostanáig nincs komoly ellenfele a hasonló anyagok között. Bár a legújabb technológiák (PrimaLoft, Thermic Micro) már sok szegmensben lepipálják (például a nedvességtűrésben), még mindig nincs egy összességében ennyit tudó szintetikus töltet, legalábbis hideg és száraz körülmények közé.

Az expedíciós csapatok még nem álltak át az ECWCS GEN III iránymutatásaira (PrimaLoft és általában szintetikus töltetek), ahogyan mi outdoor emberek már a statisztikák szerint, tudtunkon kívül is megtettük. Nem gondolom, hogy régimódiak lennének. Inkább tudják, mit is tud a pehely a gyakorlatban. Szerencsére nem ennyire speciális dolog ez, hiszen könnyen beszerezhető, bár relatíve drága, de egy, még az ősei által is alkalmazott anyagért (melynél jobb bizonyíték nincs is a tartósságra) nem feltétlen sajnálja az ember annyira a pénzt, mint egy csak mások által kipróbált szintetikus dologra, US Army ide, vagy oda. Tehát az expedíciós csapatok, akik azért a nyolcezresektől a sarkokig alkalmazzák sportra és munkára ezeket a mellényeket, kabátokat, nadrágokat, overálokat, kesztyűket és hálózsákokat, nem beszélve a különféle sátor-lábbelikről, tudhatnak valamit.

Arról már volt szó, hogy mit jelent a viszonyszám, vagyis a Fill Power (a Fill Power azt jelenti, hogy hány köbhüvelyk (1 köbhüvelyk = 16,38 köbcentiméter) térfogatú egy uncia (28,35 gramm) betöltendő pehely, vagyis azonos tömeg mellett nagyobb a térfogat, tehát nagyobb az egységnyi tömegre eső szigetelőképesség). Arról is volt már szó, hogy minél magasabb ez a szám, annál jobb minőségű a pehely. Ezek a dolgok azonban nem feltétlenül adnak iránymutatást mindenkinek, aki pehelycucc vásárlására készül. Tekintsünk be most egy kicsit a kulisszák mögé. A gyártók ugyanis a most következő információkkal nem szokták teletömni katalógusaikat.

A bennfentesek tudják, hogy legjobb pelyhet pont itt, Kelet-közép- és Kelet-Európában termelik. Az állattartási körülmények szemmel tartása kötelező egy természetbarát embernek, így érdemes tudnotok néhány dolgot. Sajnos, vagy nem mára ide is betört a kelet. A legsilányabb minőségű (ám nagyon igénytelen és olcsó) 550-es vagy az alatti Fill Powerrel rendelkező pelyhet Kínából importálják a cégek (ezek nem ajánlhatóak nyugodt szívvel komolyabb felhasználásra, azonban olcsó cuccokhoz, vagy jó minőségű lábtájéki szigetelésre kiváló). Ezeket a pelyheket legtöbbször mindössze tizenkét hét után újrafosztják a vegyes libaállományból. Nyílván ez az állatoknak sem tesz jót, sőt a nem minőségre törekvés gondolom a tartási körülmények között is megnyilvánul… Kiegészítésként: a 600-as FP-hez már kénytelenek némi kelet-európai pelyhet vegyíteni, mert a kínai pehely és toll önmagában nem képes megütni még a 600-as sűrűséget sem.

A 625 és 650 Fill Powerrel rendelkező töltetek már többségében Kelet-Európában fosztatnak. Bár a 12-16 hetes tollnevelési időszak még mindig rövid, azonban a például Lengyelországban tartott madaraknak biztosan jobb sora van, mint a kínaiaknak (az EU előnyei). Ezeket többnyire a kiegészítőkhöz használják (például kétujjas kesztyűk).

A klasszikus közepes szintet (mely egyébként az extrém használat kivételével a legésszerűbb megoldás még az Alpokba is) a 700-as és a 750-es Fill Power jelenti. Ezeket 16-20 hét elteltével fosztják újra, szintén kelet-európai libákból.

A csúcskategória a 800-as és afeletti Fill Power. Hálózsákok, extrém kabátok, nadrágok és overálok töltetei. Azonos szigetelőképesség mellett a legkönnyebb töltőanyag. A 800-as pelyhet jórészt (merthogy azért ezt még keverik 700-assal, 750-essel) az úgynevezett anyalibákból fosztják 24-48 hónap (!) elteltével. Ezek a madarak a termelők saját élelmi tojói, így ezek jócskán idősebb madarak, mint a korábbiakban említettek. Miért is fontos ez? Mert minél öregebb egy liba és minél kevesebbszer lett tollfosztva, annál jobb minőségű és dúsabb, valamint tartósabb a pehely. Kizárólag ebből az anyaliba-pehelyből készítik (gondosan válogatva és kezelve) a 850+ Fill Power pelyhet. Ez rendkívül drága, ám nagyon hatékony szigetelőanyag. Extrém expedíciós hálózsákok és felszerelések töltőanyaga. Nyolcezer méter fölött és a sarkvidékeken is bizonyította, hogy a modern technológia nem mindenhol jelenti a legjobbat is egyben.

A korábbi cikkhez kiegészítésként: Sokan gondolják, hogy a pehely allergén. Igazából a pehely szálai között megülő por és más anyagok okoznak allergiás reakciót, mely a különleges válogatási és tisztítási (800-850+) eljárással gyakorlatilag teljesen megelőzhető.

Verdikt: Amennyiben futja rá, vegyünk pehely töltetű szigetelőréteget, nagyon hideg és száraz útjainkhoz, mert nagyon könnyű és jól kompresszálható. Használható itt is, ott is, de akkor kell fölé egy masszív vízálló-lélegző kabát.

MAGAZIN: Réteges öltözködés

A réteges öltözködés nem új találmány. A korai alpinisták, sőt még hideg környezetben élő őseink is tudták, hogy a réteges öltözködés jól variálható, külső környezethez jól igazítható és elemeiben is frissíthető (fejleszthető) módja a test külső elemektől való védelmének. Az általunk (outdoor sportolók) által használt technológiák java része a katonai fejlesztésekből származik, csakúgy, mint a réteges öltözködés intézményesítése. Ebben a szegmensben gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a katonáknak nagy pénzért fejlesztenek komoly harci ruházatot, melyet a nagy példányszám (például a US Army hatalmas létszáma és legváltozatosabb bevetési környezetei) miatt a nép is elér, megfelelő áron. Gondoljunk csak a korábbi cikkben említett Gore-Tex, vagy Polartec technológiákra. Szintén említést kapott már korábban az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfight Clothing System). Ez lényegében az intézményesített réteges öltözködés. Én nagyon gyakran indulok ki az amerikai gyalogság felszereléseiből, hiszen ezek a srácok a legdurvább körülmények között használják ezeket a ruhákat. Egyrészt a harcmezőn a tartósság mindennél jobban pellengérre állítható, másrészt egy katona szolgálhat Panamától (dzsungel), Irakon (sivatag) át Afganisztánig (magashegyek), szinte bárhol. Korábban írtam az ECWCS generációiról. Most a legújabb, a harmadik generációt (GEN III ECWCS) mutatnám be, hogy lássuk, milyen is az a technológia, mely a legtöbbet bizonyított (ez nem azt jelenti, hogy a legjobb is lenne egyben) a gyakorlatban.

Alapjában véve ez a ruházat hét réteget különít el. Nyílván nem kell egyszerre felhúzni mindet, de ez a rendszer, amennyiben birtokunkban van, képes bárhová biztonságban felöltöztetni minket a sivatagoktól a sarkvidékekig.

A baselayer kategória itt kétféle. Van a vékonyabb (nálunk tényleges baselayernek számító) aláöltözet (LEVEL I), melyet Polartec Power Dry Silkweight anyagból készítenek. Természetesen nadrággal kiegészítve. A vastagabb megoldás (igazából egy nagyon vékony midlayer) aláöltözetként és midlayerként is kényelmesen hordható (LEVEL II). Szintén Polartec Power Dry anyagú, de nagyobb egységtömegű, úgynevezett Grid variánsú. Szintén alsó és felső.

A midlayer (mely itt ténylegesen az alsó midlayer az outdoor ruházatban) egy Polartec Thermal Pro High Loft anyagú full-zip (LEVEL III). A LEVEL IV egy az outdoor sportokban Advanced Midlayer megjelölésű kategória (gyakran hívják windlayernek is). Ez egy Miliken nevű nylon spandex (ellasztikus) anyagból készített darab. Nem találkoztam még ezzel az anyaggal, de az nagyon valószínű, hogy sokkal komolyabb tudású anyagokat is választhatunk az igazi szélálló kategóriából (0 CFM) (Polartec Windbloc, Gore Windstopper Softshell, Gore Windstopper Technical Fleece). Ennek az anyagnak (mármint a Milikennek) az lehet a létjogosultsága, hogy a testpáncél alatt is kell bírnia a strapát…

Van egy általam érdekesnek tartott szint, a LEVEL V. Nem tudom mi is az igazi értelme, talán a csendessége és fokozott időjárás-állósága. Hűvös időre tervezték, valójában ez az igazi softshell. Körülbelül az Arc’teryx Gamma MX Hoody softshellhez hasonlít.

Innentől felfelé már tényleges kabátok vannak. A LEVEL VI extrém nedves és hideg körülmények közé készült (hardshell). Anyaga a jól ismert Gore-Tex Paclite laminátum. Nekem nincsenek a Paclite-tal jól tapasztalataim, így nem igazán értem, hogy miért ezt választotta a hadsereg, talán a kompresszálhatóság és a kis tömeg lehetett a szempont. Ráadásul hangsúlyos, hogy ez a darab hűvös, vagy hideg körülmények közé való, ahol a Paclite kondenzációs problémái kevéssé lehetnek feltűnőek.

A hetes és egyben utolsó szint (LEVEL VII) kifejezetten hideg körülmények közé való. Elsősorban a várakozási időre tervezték. Primaloft Sport béléssel készült, vízlepergető külső anyagú szigetelőréteg. Kiváló választás, hiszen a Primaloft a legjobb szintetikus töltőanyag (ez persze csak az én véleményem). Nedvesen is megőrzi szigetelőképességét, nagyban összenyomható és majdnem olyan könnyű, mind a pehely.

Biztosan sokakban felmerült a gondolat, hogy „Persze US Army, de mit kezdjünk mi itthon ezzel?”. Nos, ez egy meglehetősen jó iránymutatás azoknak, akik egy sokat próbált és bevált, nagy teljesítményű és tartós ruházati együttest szeretnének maguknak. Beszerezhető-e ez itthon? Tökéletesen. Hiszen nem kell a US Army ruháit venni, elég, ha csak az anyagválasztást és a szabásokat követjük le. Vagyis baselayert Polartec Power Dry-ból, mid-layert Polartec Thermal Pro-ból, windlayert javaslatom szerint vagy Gore Windstopper-ből, vagy Polartec Windbloc-ból. Az insulated mindenképpen Primaloft, míg a héj Gore-Tex (de szerintem nem Paclite inkább két rétegű Performance Shell, esetleg Pro Shell), vagy eVent. Meg lehet ezeket más-más cégetől is venni, amolyan „amelyikből a nekünk legjobban tetszőt megtaláljuk” módon. Ezzel szemben én szeretem a garnitúra elvet, vagyis hogy amennyiben lehet egy cégtől beszerezni egy egész ruházati rendszert, akkor azt tegyük is meg. A tervezők az adott cégnél minden bizonnyal (remélhetőleg…) az egyes darabokat egymáshoz alakítják-tervezik.

A The North Face-nél például a teljes lényeges ECWCS GEN III-nak megfelelő felsőruházati rendszer fellelhető (a már minőséginek számító márkák közül ezt lehet a legkönnyebben beszerezni Magyarországon, ráadásul azokénál valamivel olcsóbb árakon):

TNF El Cap Peak (Power Dry) (55$)
TNF Scythe Jacket (Thermal Pro High Loft) (149$)
TNF Pamir Jacket (Gore Windstopper Technical Fleece)(179$)
TNF Redpoint Jacket (Primaloft) (a héjkabátba cipzárazható)(149$)
TNF All Terrain Jacket (Gore-Tex Performance Shell) (Zip-In)(240$)

Összehasonlításképpen az eredeti GEN III ECWCS ugyanilyen elemeinek kiskereskedelmi árai (forrás ADS):

LEVEL II (Power Dry) (68$)
LEVEL III (Thermal Pro High Loft) (149$)
LEVEL IV (Miliken) (137$)
LEVEL VII (Primaloft Sport) (349$)
LEVEL VI (Gore-Tex Paclite) (289$)

Verdikt: Amennyiben a réteges öltözködésben hiszünk, alkalmazhatjuk az ECWCS GEN III iránymutatásait. Használhatjuk az anyagait, de csupán alapul vehetjük az anyagok tulajdonságait is. Mindenki számára fontos tanulság azonban, hogy érdemes a rétegeket alkotó ruházati elemeket jól variálhatóan összeállítani, hogy sokáig funkcionális és extrém körülmények között is biztonságos felszerelésünk legyen.

MAGAZIN: Polartec

Szerintem nagyon sokan jól ismerik és használják a Polartec anyagcsalád tagjait. Azonban, ha megengeditek, kicsit részletesebben is belenéznék e család tagjainak tulajdonságaiba, kicsit másképp, mint mások. Egyszóval térjünk el a „Polartec a polárpulcsi anyaga és kész” szemlélettől. Ássuk be ide is egy kissé magunkat…

A Polartec anyagcsalád gyártója a massachusettsi Lawrence-ben székelő Malden Mills textilipari óriáscég. A Polartec anyagok nagy ívű karrierjét, a Gore-Tex sikersztorihoz hasonlatosan az Amerikai Hadsereg megrendelései alapozták meg az 1980-as években. Az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfighting Clothing System) katonai ruházati felszerelés-rendszer második generációjának kifejlesztésekor az Amerikai Hadsereg Natick Katonai Kutatóintézete, Fejlesztési- és Mérnökközpontja (United States Army Natick Soldier Research, Development and Engineering Center, Natick, Massachusetts) számos külső protektív elem (például korai (fedetlen) Gore-Tex membránnal készített parka és nadrág) mellett a Malden Mills szintetikus fleece-anyagait válogatta be. Nagyjából ekkorra tehetjük ennek a mára minden layer-csoportban fellelhető Polartec márkanévnek a születését is. Az eredetileg midlayer kategóriába tartozó, klasszikus polár anyaga 100% poliészterből készül a mai napig. Kivitelezésében és változataiban, valamint vastagságában és funkciójában azonban rengeteg fejlesztés történt az elmúlt három évtizedben.

Polartec Thermal Pro Sweater Knit külső (Millet Fjord)

A Polartec elsősorban még mindig leginkább midlayereket készít. Ezek között megtalálhatóak az eredeti 1980-as évekbeli klasszikus, 100% poliészter fleece anyagok is három vastagságban. A Polartec Classic 100 nagyjából (±15%) 100 g/m2 tömegű, a Classic 200 logikusan 200 g/m2, míg a Classic 300 pedig 300 g/m2. Ezek az anyagok nagyon tömött és finom tapintásúak, lélegzőképességük és hőtartásuk egyaránt kiváló. DWR-el kezelve mérsékelten vízlepergetők (nagyjából szitálás-állók). A többségében újabb generációs 300-asok közé sorolhatóak az úgynevezett Thermal Pro anyagok. Ezek sűrűsége többnyire megegyezik a Classic 300-assal (vagy meghaladja azt), azonban szerkezetük, szövésük és küllemük nagyban eltér azokétól. Az ECWCS harmadik generációjában már ezt a csoportot használják a Classic-széria helyett. A Thermal Pro legfontosabb jellemzője, hogy külső felülete nem finom, hanem szálas jellegű (ennek finomságát, mértékét jelzik valamilyen mértékben a Sweater Knit, Nailhead, Low Loft, High Loft és a Monkey Phur jelzők, természetesen a jelentéshez hasonló felületjelleggel). Belseje megőrizte a klasszikus, úgynevezett „brushed” jelleget. Ennek neve is utal, a kikefélt jellegű felületre. A polár küllemű anyagok utolsó csoportja, az úgynevezett „windfleece”. A Polartec Wind Pro anyagok külseje sűrű szövetű (400 g/m2), belsejük szintén finomszálas (mint a Thermal Pro esetében). Négyszer szélállóbb, mint a hagyományos polár anyag. Mindemellett azok lélegzőképességének 85%-át tudja magáénak (CFM értéke 60 alatti). Általában a Thermal Pro anyagokhoz hasonlóan DWR-el kezelik, a vízlepergetés érdekében.

A Polartec anyagok között vannak baselayer csoportba tartozók is. A Polartec Power Dry anyagok sűrűsége alacsony. Vagyis e textíliák hőtartása alacsonyabb, ellenben sokkal magasabb a lélegzőképességük. Így válnak alkalmassá az első réteg funkcióinak. Igazából a baselayerek leggyakoribb szintetikus anyaga a poliészter, csakúgy mint a Power Dry-nak. Ritka, de létező dolog a Power Dry anyagok merinói gyapjúval (általában 85% nerinói gyapjú, 15% poliészter) ötvözött változata, a Polartec Wool Power Dry. Nagyon sok helyen alkalmazzák a Polartec Power Stretch anyagot is baselayer gyanánt. Ennek a Lycra biztosítja az elasztikusságot, poliészter fleece a bélése, és nylon (ritkábban poliészter) a külseje. Az úgynevezett Hard Face technológia egy a Power Stretch anyag felszínébe mikroszinten fecskendezett polimer segítségével növeli a anyag tartósságát és vízlepergető képességét (plusz DWR kezelés). Kiváló anyag a raid sportokhoz.

Gondolom a Malden Mills sem akart kimaradni abból az új szegmensből, amit a softshellek piaca jelent. Erre a célra kétféle teljesítménylépcsőjű softshell anyagokat fejlesztettek ki. Az elemek ellen kevesebb védelmet nyújtó, de magasabb lélegzőképességű Polartec Power Shield, a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz készített ruházatok anyaga. Erős DWR (Durable Water Repellent) bevonata teszi tartósan víz- és szennyeződéslepergetővé (nem vízállóvá). A softshell anyagok között vékonynak számító laminált anyag 98%-ig szélálló (CFM értéke 8-16 közötti). A finom softshell külső felülethez egy „brushed” jellegű polárbélés tartozik. Relatíve nagy levegő permeábilitása miatt valamelyest gyengébb hőtartó, mint az azonos vastagságú Polartec Classic anyagok. A komolyabb teljesítménylépcsőt jelentő Polartec Windbloc softshell egy PU membránt tartalmazó laminátum, melynek külső anyaga a Power Shield-hez hasonló elasztikus softshell, míg bélése polár. Mindhárom réteget egymásba laminálják, így érik el az egyik legjobb teljesítményű softshell anyagot a piacon. Számokban kifejezve 20 PSI (14.100 mm) vízállóság (ez gyakorlatban szinte teljesen vízállóvá teszi, de nem tartósan és nem extrém módon, persze ez a kivitelezéstől is függ), RET 8-10 lélegzőképesség, valamint tökéletes szélállóság (CFM 0). Természetesen ennek is létezik az úgynvezett technical fleece válfaja, mely egy két Classic 200 réteg közé laminált (a külsőhöz laminált) PU membránt tartalmaz. Szintén 0 CFM, RET 8 lélegzőképesség. Sajnos természetükből fakadóan ezek azonban csak erősen vízlepergetők, nem 100%-ig vízállóak. Cserébe viszont elképesztően melegek.

A Polartec anyagok közül mi is találkoztunk már néhánnyal. A Classic 100-al kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok. Hőtartása meglepő, mindemellett nagyon könnyű. Kényelmes és finom viselet.

A Thermal Pro szintén kiváló, bár számomra kissé nehéz a teljesítményéhez képest (Millet Fjord dzsekivel kapcsolatos tapasztalatok). A szélállóságával kapcsolatban is vannak kétségeim.

A lehető legszebben kidolgozva, Arc’teryx minőségben próbálhattuk ki a Power Shield-et. Finom és jól lélegző anyag, nagyon jó mozgásszabadsággal, relatíve jó védelemmel. Téli sportokhoz kiváló.

A Windbloc technical fleece változata pedig igazán komoly ellenfele lehet a PrimaLoft béléseknek, hiszen elképesztően jó hőtartó. Nekem az egyik kedvencem...

Verdikt: Ha midlayer, akkor Polartec. Kevés kivétellel (MHW Conduit Softshell, Gore Windstopper Fleece, Gore Windstopper Softshell) minden szegmensben ezeket választanám.