TESZT: RP OUTDOOR Mello Windbloc dzseki

Kategória: windlayer, advanced midlayer

Tevékenység: túrázás, hegymászás, vadászat

Külső anyag: Polartec Windbloc technical fleece

Laminátum: három rétegű, PU membránnal ellátott poliészter fleece

Tömeg (XL): 647 gramm (saját mérés)

Vízállóság: kiváló

Szélállóság: tökéletes (0 CFM)

Lélegzőképesség: jó

RPék hivatalos verziója: extrém körülmények közé tervezett csúcsmodell, raglán ujj, hosszított hát, cipzárkocsikon hosszabbítók, egykezes csípőösszehúzó, magas nyak, gyorsan szárad. Hogy mi az igazság szerintünk?

A Polartec cég termékei személyes kedvenceim. Nincs olyan cuccuk, ami ne lenne a csúcskategóriában. Anyagai egyszerűek, átgondoltak, sallangoktól mentesen teszik a dolgukat. Amint azt már sokszor mondtam, ennyi azonban nem elég. A Milo Peli és az RP Pittards/Windbloc kesztyű után már nem merek az anyagválasztás alapján ítélni. Apropó anyagválasztás, ez a dzseki Windbloc-ból van, mely elméletileg 0 CFM (tökéletes szélállóság akár 60 km/h szél felett is) szélállósággal, és 20 PSI (14.100 mm) vízállósággal (a softshell változat esetén) bír. Hogy mit tud a gyakorlatban?

Nagyon brutális! Egy órát „hájkoltam” benne nagyon intenzív esőben és semmi. Egyszerűen nem ázott be. Pedig ez nem egy softshell, vagy hardshell, hanem egy polár! A szélállósága persze ezek után nem meglepően kiváló. Azért nem esőkabát, de elég mellé egy vízálló fejfedő, mondjuk kalap, ha nem extrém durván nedves a környezet. Az egyetlen baja, mint ahogyan azt a sapka esetében is tapasztaltuk, hogy nagyon megszívja magát vízzel és elég lassan szárad (mondjuk talán nem annyira lassan mint a sapka…), egy óra eső elteltével már szabályosan nehéz a kabát, érezni a benne felgyülemlett víz súlyát. Kicsavarni membrános mivolta okán tilos, így inkább csak felitathatjuk valami szárazzal a külső polárrétegből a vizet és várunk pár órát, mire kívül is teljesen megszárad. Mindezek mellett, ha nem is eVent módjára, de azért elég jól lélegzik. Nem szabad elkövetni használata során azt a bizonyos túlöltözéses hibát, mert nagyon meleg és ezt fülledtséggel fogja megbosszulni. Négy-öt Celsius fokig egy hosszú ujjú aláöltözettel is simán kényelmes. Egy Classic 100-as polárral pedig akár fagypont alatti aktivitáshoz is elég, azért lesen nem üldögélnék benne egy csípős őszi hajnalon…

Mindezek mellett a szabása kicsit bő. Én konfekció XL méret vagyok, de ebben ez bő, viszont az ujja így passzol, a kisebb L-es ujja már rövid (nagyon), viszont nem bő, szóval kicsit érdekes a szabása, de így legalább jobban aláöltözhető (bár nem tudom, hogy ez egy midlayernél mennyire szempont). A raglánujj teszi a dolgát, semmi extra, viszont a mélyebbre engedett hátrész kellemes extra ücsörgés esetére. Összességében a szabására a „buggyos, de jó” minősítést akasztanám. Ebből következően nem ez a kabát legerősebb pontja. A zsebkiosztás szokásos, két handwarmer és egy napóleon. Belül mindkét oldalon hálós kulacszseb, mely a fast-and-light szerelmeseinek jó hír. Minden zseb nagy, így könnyen szervezhető benne a cucc (mondjuk egy pár órás csúcstámadáshoz egy liter víz, a térkép, az izofólia, a túlélődoboz, néhány energiaszelet, egy pár kesztyű és egy esőkalap, vagy vízálló sapka, mondjuk az RP North Windbloc). Persze maga a dzseki meglehetősen nehéz. Hatszáz gramm feletti tömege nem épp fast-and-light, de képességei azok, mondjuk ennél sokkal könnyebb az Arc’teryx Gamma MX, vagy annak Hoody változata, de ez nem az a kategória. Mondjuk zsebileg igen jól el van eresztve, így viszont megspórolható a táska, övtáska tömege. Gallérja tömött, meleg és magas. Jól zár, így nemcsak kalappal, de sapkával is jól véd az eső és a szél ellen. Cipzárjai YKK Coil-ok, gyorsan járnak, hosszított húzókákkal, melyek jól funkcionálnak. A nem értem miért rovatba már örökre beírta magát az RP hímzésfilozófiája. Mivel ezen is túl nagy a hímzés (pontosan ugyanakkora, mint a kesztyűn, csak ez egy kicsivel azért nagyobb ruhadarab) és még véletlenül sincs másképp megoldva, mint azon, így emellett azért bizony be-beszivárog a víz. Persze a kabát mellkasi részén a függőleges felület okán csak szembeszéllel jövő eső okoz gondot a kesztyűvel ellentétben. Itt ez a hiba tehát nem olyan vészes a gyakorlatban.

Verdikt: RP-ék szerint extrém körülmények közé tervezett csúcsmodell, szerintem is (bár az extrém szerintem a téli Ben-en (Ben Nevis) kezdődik). A raglán ujj, a hosszított hát, a cipzárkocsikon lévő hosszabbítók és a magas nyak mind csupa jó és működő extra, de szerintünk azért annyira nem szárad gyorsan. Kicsit sokallom még az akciós 27.000-et is érte. De amúgy bejön.

TESZT: RP Outdoor Pittards/Windbloc kesztyű

Mivel törekszünk arra, hogy ne csak a nagy külföldi márkák kínálatát állítsuk csatasorba tesztjeink és útjaink során, így most hazai termék tesztsorozatunk következő elemeként ez a mindig szezonális termék került górcső alá. Amint az a nevében is benne van, ez a kesztyű a méltán híres Polartec márka Windbloc technical fleece anyagából van, a szintén világhírű Pittards cég bőr megerősítéseivel a tenyérrészen. Ez eddig jó ómen, csakhogy…

Amint az a Milo Peli nadrágjánál is tudatosult bennünk, bizony nem elég a jó alapanyag és a jó helyen elhelyezett megerősítés, mert a kivitelezési és befejezési hibák tökéletesen képesek tönkretenni egy felszerelés funkcióját, ami pedig elvileg a lényege mindennek. Itt is ez van. Sajnos. Persze tudom én, hogy nincs nagy költségvetés, de józanész azért lehetne. A zárkózott fejlesztési stratégia nem való az outdoor ipar mély versenyszellemmel átitatott világába. Annyira kicsin múlt az, hogy ez legyen életem kesztyűje, hogy az már nem mérhető forintban, de mégis. Miért is? Most elmesélem…

A kézméretemre stimmelő kesztyű szabása egyszerűen hibátlan. Úgy van a kezemen, mint Chubakkán a bunda. Bármilyen mozdulat nevetségesen könnyen végezhető el benne. Nincs puffancs-érzés, nincs elrontott tenyérméret-ujjhossz-arány. Szóval elvileg tökéletes. Az anyaga nagyon meleg, hiszen Polartec Windbloc technical (poliészter) fleece, melyben egy PU membrán biztosítja (20 PSI, 0 CFM) a tökéletes szélállóságot és a megnövekedett vízállóságot (elvileg). Az erősítések (tenyér, a hüvelyk, mutató- és középsőujj teljesen, a kis- és gyűrűsujj a második ujjpercig, valamint a csuklót összehúzó tépőzáras szűkítőig) a világhírű, Yeoville-ben székelő brit bőripari konszern, a Pittards cég gyakorlatban felülmúlhatatlanul tapadó perforált, papírvékony anyagából készülnek. Mivel az ilyen windlayer jellegű anyagokat csak a komolyabb márkák hegesztik le (Arc’teryx), így nem elvárás, hogy a varrások mentén vízálló legyen az anyag. Ott nem az, viszont ahol nincs szükséges varrás, ott ennek bírnia kéne a szelet és az esőt. Egészen pontosan a kézfejen és a tenyéren. Csakhogy az RP Outdoor valamilyen exhibicionista alap-beállítottság (?!) okán telehímeztette a kézfejet, de olyan ócskán, hogy az már nevetséges. Mivel két pár ilyen kesztyűt is teszteltem, így nem mondhatnám, hogy ez egy hibás darab miatt van (egyszerűen igénytelen). Egyrészt, ki az, aki egésznap abban gyönyörködik, hogy neki egy RP Windbloc hímzés van a kezén. Másrészt, mint azt a mellékelt fotók is mutatják (bár csak az egyik pár kesztyűre jutott belőle, ami nálam külön igényességi aggályokat is felvet, hiszen legközelebb majd a membrán marad ki, mert elfogyott a Windbloc…), kis címkékkel is meglehetett volna oldani, mint ahogyan azt a sokkal komolyabb szintet képviselő Millet vagy Arc’teryx elegánsan meg is teszi. Harmadrészt pedig, ez elvileg egy Gore Windstopper kategóriájú technikai kesztyű, mely szegmensben a vásárlónak lehet némi elvárása. Főleg kilencezer pénzért… Na mármost, ezt a hímzést valószínűleg nem olyan ember kérte erre a kesztyűre, aki életében is hallott a membránokkal ellátott anyagokról (nemhogy azok szerkezetéről). Ugyanis az ilyeneken esetlegesen előforduló hímzéseket vagy lehegesztik, amiről RP-ék csak egyes héjkabátjaik esetében hallottak, vagy címkézik (softshellek esetén maximum szitázzák), de semmiképpen nem lyuggatják szúnyoghálóvá azt a szerencsétlen anyagot. Ebből kifolyólag megbukott az esőteszten, gyakorlatilag semmivel sem vízállóbb, mint egy vastag fleece, ami az RP North Windbloc sapkából kiindulva konkrétan az RP hibája (ott csak kicsi a hímzés, nem is ázik be). Ennél nagyobb baj, hogy a széltesztet is elbukta emiatt, vagyis ez a kesztyű nem a Polartec hibájából nem valódi Windbloc…

Verdikt: Szóval ez itt a tökéletes példája a meggondolatlan fejlesztésnek. Ugyanis, ha ezt a hatalmas, az egész kesztyűt funkcionálisan tönkretevő szarvashibát nem követték volna el, akkor ez lenne életem kesztyűje, de így nem az, nagyon nem… A funkcionálisan pozitív tulajdonságait pedig a Pittards-nak (tapadás) és a Polartec-nek (hőtartás és lélegzőképesség) köszönheti…

MAGAZIN: Softshell anyagok és anyagtechnológiák

Napjaink divatos termékeinek, már-már az outdoor ruházati ipar legújabb üdvöskéjének számítanak az úgynevezett softshell anyagok. Mi is az a softshell? Összességében nincs iparági definíció a kategóriára. Lényegében ez a terminológia minden olyan technikai anyagra illik, melynek felülete textúrájában sima (simább még a finom gyöngyvászonnál is), tapintásra finom és egyenletes, ám rendkívül tartós érzetet ad, tulajdonságaiban elasztikus, bélésében általában fleece rendszerű, valamint felszíne tartósan vízlepergető-lélegző, bizonyos komolyabb anyagoknál teljesen vízálló-lélegző, jó hőtartó képességű, és emelkedett szélállóságú. A legtöbb softshell anyagot gyártó cég marketingszövege ezeken felül még az alábbiakat is tartalmazza: az ilyen anyagok arra hivatottak, hogy bizonyos körülmények között leváltsák a klasszikus fleece és héjkabát kombinációt. Előre le kell szögezzem, hogy a marketingesekkel szinte sosem értek egyet…

Számtalan típusa létezik ezeknek az anyagoknak. Alapjában véve pont az előbb felsorolt tulajdonságokban nyújtott szereplés differenciálja a softshell-anyagok piacát, hiszen nincs olyan egyéb általános szempontsor, mely alkalmas erre a feladatra. Az softshellek tipizálása ezzel szemben viszonylag könnyű.

Vannak az úgynevezett klasszikus, vagyis laminált membrán nélküli anyagok, melyek a fenti tulajdonságok közül általában a vízállóságot, a magasfokú szélállóságot (20 CFM alatt) rendre nélkülözik. Cserébe sokkal tartósabbak, könnyebben tisztíthatóak, nagyobb lélegzőképességűek és könnyebb súlyúak. Például a klasszikus softshell, a svájci Schoeller Dynamic.

A második csoport az úgynevezett perforált membrános típus, melybe egy direkt gyengített (teljes felületén perforált) membránt lamináltak. Ennek értelme a fokozott szél- (5-20 CFM, ami körülbelül 98%-os szélállóság, tapasztalatok szerint 30 km/h felett érezhető a szél fedetlen testtel a softshell alatt) és vízállóságban (5.000-10.000 mm, nem elég egy nagy intenzitású zivatar vagy zápor kivédésére) keresendő, a lélegzőképesség maximális megőrzése végett (tipikus példája a Polartec Power Shield).

A harmadik csoport a teljes-, vagy egész membrános softshelleké. Itt megkülönböztetünk nem tartósan és tartósan vízálló anyagokat (természetesen lélegező anyagokról beszélünk). A nem tartósan vízálló anyagokat sem kell már félteni, hiszen anyagukba vagy valamilyen teljes PU (hidrofillikus-hidrofóbikus elven működő membrán), vagy PTFE (mikroporózus) membránt lamináltak. Ennek eredménye a tökéletes, vagyis 100%-os szélállóság (0 CFM), valamint a fokozott vízállóság (és ez gyakorlatban a kivitelezéstől nagyon függően a legtöbb körülmény közé már vízállónak is minősíthető – 10.000-15.000 mm). Ide tartozik a szerintem a relatíve elérhető áron kínált két legjobb softshell anyag a Gore Windstopper (0 CFM, 6-8 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság) és a Polartec Windbloc (0 CFM, 8-10 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság). A csúcsot azok a softshellek képviselik, melyekben a laminált membrán megegyezik a legkomolyabb hardshellekbe integráltakéval. Ilyen tipikus tartósan vízálló és lélegző a Gore-tex Softshell (0 CFM, 40 PSI vagyis 28.000 mm vízállóság, RET 9-13 lélegzőképesség), melybe egy a korábbi vízálló-lélegező membránokról írt cikkben már említett PU bevont ePTFE membránt lamináltak. Hasonló elvű és közel hasonló tudású (meg kell említeni, hogy ezekkel szemben sokkal olcsóbb) a Mountain Hardwear Conduit Softshell anyaga, mely 20.000 mm vízállóságú, mindamellett hogy RET értékét 8-10 közé becslem (mivel nincs ehhez az anyaghoz feltüntetett RET érték, a hivatalos adat pedig JIS L-1099 B1 metódus alapján 20.000 g/m2/24h). Természetesen a teljes harmadik kategória minőségi alapkövetelménye a varratok hegesztése (igazából csak egy harmadik kategóriás softshell kabátról van tudomásom, mely nincs teljes egészében varrat-hegesztve, ez pedig a MHW G50 Jacket, persze aki komolyabbat akar, megveheti a Synchro-t). Ide tartozik még egy igazi kuriózum is, a világ első bionikus membránjával készített Schoeller C_Change (naná, hogy svájci…). Ezen anyag pórusai a külső hőmérséklet függvényében tágulnak és húzódnak össze, így segítve a melegebb környezetben a jobb lélegzőképességi követelményeket, míg hidegebben a nagyobb hőtartást. Eredményei fantasztikusak (20.000 mm feletti vízállóság, kiváló maximális RET 2-3 érték, mely persze csak a melegebb időben maximális, 0 CFM szélállóság). Természetesen számos softshell anyag tartozik ebbe a csoportba is a fent említetteken kívül.

A tudomány után következzenek a marketingesek. Nem hiszek a softshell shell mivoltában. Miért is? Mert ez véleményem szerint egy új, úgynevezett Advanced Midlayer kategóriát alkotott. Nem tipikus shell, hiszen a legtöbb softshell (kivéve a harmadik csoport felső kategóriáját) nem nyújt kellő védelmet, főleg az eső ellen. A klasszikus réteges öltözködésben a mai napig hiszek, és úgy vélem, hogy a softshellek létjogosultsága a téli sportokon kívül (leginkább téli mászás, freeride, jégmászás), csakis a héjkabát alatt van (persze, amíg nem esik az eső végülis shellnek is minősülhetnek).

Verdikt: Kezeljük a softshelleket a maguk helyén. Kiválóak a könnyedebb időjárási körülmények között, bár a zordabb, szeles helyeken is kiválóan helytállhatnak (10 CFM-től lefelé). Amennyiben a fent felsorolt téli sportokat űzzük, válasszunk hoody-t (kapucnis változatot), ellenben minden egyéb outdoor sport esetében maradjunk a hoddless (klasszikus jacket) szabásnál. Igényeinkhez válasszunk anyagot és ízlésünkhöz gyártót, kivitelezést.

MAGAZIN: Réteges öltözködés

A réteges öltözködés nem új találmány. A korai alpinisták, sőt még hideg környezetben élő őseink is tudták, hogy a réteges öltözködés jól variálható, külső környezethez jól igazítható és elemeiben is frissíthető (fejleszthető) módja a test külső elemektől való védelmének. Az általunk (outdoor sportolók) által használt technológiák java része a katonai fejlesztésekből származik, csakúgy, mint a réteges öltözködés intézményesítése. Ebben a szegmensben gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a katonáknak nagy pénzért fejlesztenek komoly harci ruházatot, melyet a nagy példányszám (például a US Army hatalmas létszáma és legváltozatosabb bevetési környezetei) miatt a nép is elér, megfelelő áron. Gondoljunk csak a korábbi cikkben említett Gore-Tex, vagy Polartec technológiákra. Szintén említést kapott már korábban az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfight Clothing System). Ez lényegében az intézményesített réteges öltözködés. Én nagyon gyakran indulok ki az amerikai gyalogság felszereléseiből, hiszen ezek a srácok a legdurvább körülmények között használják ezeket a ruhákat. Egyrészt a harcmezőn a tartósság mindennél jobban pellengérre állítható, másrészt egy katona szolgálhat Panamától (dzsungel), Irakon (sivatag) át Afganisztánig (magashegyek), szinte bárhol. Korábban írtam az ECWCS generációiról. Most a legújabb, a harmadik generációt (GEN III ECWCS) mutatnám be, hogy lássuk, milyen is az a technológia, mely a legtöbbet bizonyított (ez nem azt jelenti, hogy a legjobb is lenne egyben) a gyakorlatban.

Alapjában véve ez a ruházat hét réteget különít el. Nyílván nem kell egyszerre felhúzni mindet, de ez a rendszer, amennyiben birtokunkban van, képes bárhová biztonságban felöltöztetni minket a sivatagoktól a sarkvidékekig.

A baselayer kategória itt kétféle. Van a vékonyabb (nálunk tényleges baselayernek számító) aláöltözet (LEVEL I), melyet Polartec Power Dry Silkweight anyagból készítenek. Természetesen nadrággal kiegészítve. A vastagabb megoldás (igazából egy nagyon vékony midlayer) aláöltözetként és midlayerként is kényelmesen hordható (LEVEL II). Szintén Polartec Power Dry anyagú, de nagyobb egységtömegű, úgynevezett Grid variánsú. Szintén alsó és felső.

A midlayer (mely itt ténylegesen az alsó midlayer az outdoor ruházatban) egy Polartec Thermal Pro High Loft anyagú full-zip (LEVEL III). A LEVEL IV egy az outdoor sportokban Advanced Midlayer megjelölésű kategória (gyakran hívják windlayernek is). Ez egy Miliken nevű nylon spandex (ellasztikus) anyagból készített darab. Nem találkoztam még ezzel az anyaggal, de az nagyon valószínű, hogy sokkal komolyabb tudású anyagokat is választhatunk az igazi szélálló kategóriából (0 CFM) (Polartec Windbloc, Gore Windstopper Softshell, Gore Windstopper Technical Fleece). Ennek az anyagnak (mármint a Milikennek) az lehet a létjogosultsága, hogy a testpáncél alatt is kell bírnia a strapát…

Van egy általam érdekesnek tartott szint, a LEVEL V. Nem tudom mi is az igazi értelme, talán a csendessége és fokozott időjárás-állósága. Hűvös időre tervezték, valójában ez az igazi softshell. Körülbelül az Arc’teryx Gamma MX Hoody softshellhez hasonlít.

Innentől felfelé már tényleges kabátok vannak. A LEVEL VI extrém nedves és hideg körülmények közé készült (hardshell). Anyaga a jól ismert Gore-Tex Paclite laminátum. Nekem nincsenek a Paclite-tal jól tapasztalataim, így nem igazán értem, hogy miért ezt választotta a hadsereg, talán a kompresszálhatóság és a kis tömeg lehetett a szempont. Ráadásul hangsúlyos, hogy ez a darab hűvös, vagy hideg körülmények közé való, ahol a Paclite kondenzációs problémái kevéssé lehetnek feltűnőek.

A hetes és egyben utolsó szint (LEVEL VII) kifejezetten hideg körülmények közé való. Elsősorban a várakozási időre tervezték. Primaloft Sport béléssel készült, vízlepergető külső anyagú szigetelőréteg. Kiváló választás, hiszen a Primaloft a legjobb szintetikus töltőanyag (ez persze csak az én véleményem). Nedvesen is megőrzi szigetelőképességét, nagyban összenyomható és majdnem olyan könnyű, mind a pehely.

Biztosan sokakban felmerült a gondolat, hogy „Persze US Army, de mit kezdjünk mi itthon ezzel?”. Nos, ez egy meglehetősen jó iránymutatás azoknak, akik egy sokat próbált és bevált, nagy teljesítményű és tartós ruházati együttest szeretnének maguknak. Beszerezhető-e ez itthon? Tökéletesen. Hiszen nem kell a US Army ruháit venni, elég, ha csak az anyagválasztást és a szabásokat követjük le. Vagyis baselayert Polartec Power Dry-ból, mid-layert Polartec Thermal Pro-ból, windlayert javaslatom szerint vagy Gore Windstopper-ből, vagy Polartec Windbloc-ból. Az insulated mindenképpen Primaloft, míg a héj Gore-Tex (de szerintem nem Paclite inkább két rétegű Performance Shell, esetleg Pro Shell), vagy eVent. Meg lehet ezeket más-más cégetől is venni, amolyan „amelyikből a nekünk legjobban tetszőt megtaláljuk” módon. Ezzel szemben én szeretem a garnitúra elvet, vagyis hogy amennyiben lehet egy cégtől beszerezni egy egész ruházati rendszert, akkor azt tegyük is meg. A tervezők az adott cégnél minden bizonnyal (remélhetőleg…) az egyes darabokat egymáshoz alakítják-tervezik.

A The North Face-nél például a teljes lényeges ECWCS GEN III-nak megfelelő felsőruházati rendszer fellelhető (a már minőséginek számító márkák közül ezt lehet a legkönnyebben beszerezni Magyarországon, ráadásul azokénál valamivel olcsóbb árakon):

TNF El Cap Peak (Power Dry) (55$)
TNF Scythe Jacket (Thermal Pro High Loft) (149$)
TNF Pamir Jacket (Gore Windstopper Technical Fleece)(179$)
TNF Redpoint Jacket (Primaloft) (a héjkabátba cipzárazható)(149$)
TNF All Terrain Jacket (Gore-Tex Performance Shell) (Zip-In)(240$)

Összehasonlításképpen az eredeti GEN III ECWCS ugyanilyen elemeinek kiskereskedelmi árai (forrás ADS):

LEVEL II (Power Dry) (68$)
LEVEL III (Thermal Pro High Loft) (149$)
LEVEL IV (Miliken) (137$)
LEVEL VII (Primaloft Sport) (349$)
LEVEL VI (Gore-Tex Paclite) (289$)

Verdikt: Amennyiben a réteges öltözködésben hiszünk, alkalmazhatjuk az ECWCS GEN III iránymutatásait. Használhatjuk az anyagait, de csupán alapul vehetjük az anyagok tulajdonságait is. Mindenki számára fontos tanulság azonban, hogy érdemes a rétegeket alkotó ruházati elemeket jól variálhatóan összeállítani, hogy sokáig funkcionális és extrém körülmények között is biztonságos felszerelésünk legyen.

MAGAZIN: Polartec

Szerintem nagyon sokan jól ismerik és használják a Polartec anyagcsalád tagjait. Azonban, ha megengeditek, kicsit részletesebben is belenéznék e család tagjainak tulajdonságaiba, kicsit másképp, mint mások. Egyszóval térjünk el a „Polartec a polárpulcsi anyaga és kész” szemlélettől. Ássuk be ide is egy kissé magunkat…

A Polartec anyagcsalád gyártója a massachusettsi Lawrence-ben székelő Malden Mills textilipari óriáscég. A Polartec anyagok nagy ívű karrierjét, a Gore-Tex sikersztorihoz hasonlatosan az Amerikai Hadsereg megrendelései alapozták meg az 1980-as években. Az ECWCS (vagyis Extended Climate Warfighting Clothing System) katonai ruházati felszerelés-rendszer második generációjának kifejlesztésekor az Amerikai Hadsereg Natick Katonai Kutatóintézete, Fejlesztési- és Mérnökközpontja (United States Army Natick Soldier Research, Development and Engineering Center, Natick, Massachusetts) számos külső protektív elem (például korai (fedetlen) Gore-Tex membránnal készített parka és nadrág) mellett a Malden Mills szintetikus fleece-anyagait válogatta be. Nagyjából ekkorra tehetjük ennek a mára minden layer-csoportban fellelhető Polartec márkanévnek a születését is. Az eredetileg midlayer kategóriába tartozó, klasszikus polár anyaga 100% poliészterből készül a mai napig. Kivitelezésében és változataiban, valamint vastagságában és funkciójában azonban rengeteg fejlesztés történt az elmúlt három évtizedben.

Polartec Thermal Pro Sweater Knit külső (Millet Fjord)

A Polartec elsősorban még mindig leginkább midlayereket készít. Ezek között megtalálhatóak az eredeti 1980-as évekbeli klasszikus, 100% poliészter fleece anyagok is három vastagságban. A Polartec Classic 100 nagyjából (±15%) 100 g/m2 tömegű, a Classic 200 logikusan 200 g/m2, míg a Classic 300 pedig 300 g/m2. Ezek az anyagok nagyon tömött és finom tapintásúak, lélegzőképességük és hőtartásuk egyaránt kiváló. DWR-el kezelve mérsékelten vízlepergetők (nagyjából szitálás-állók). A többségében újabb generációs 300-asok közé sorolhatóak az úgynevezett Thermal Pro anyagok. Ezek sűrűsége többnyire megegyezik a Classic 300-assal (vagy meghaladja azt), azonban szerkezetük, szövésük és küllemük nagyban eltér azokétól. Az ECWCS harmadik generációjában már ezt a csoportot használják a Classic-széria helyett. A Thermal Pro legfontosabb jellemzője, hogy külső felülete nem finom, hanem szálas jellegű (ennek finomságát, mértékét jelzik valamilyen mértékben a Sweater Knit, Nailhead, Low Loft, High Loft és a Monkey Phur jelzők, természetesen a jelentéshez hasonló felületjelleggel). Belseje megőrizte a klasszikus, úgynevezett „brushed” jelleget. Ennek neve is utal, a kikefélt jellegű felületre. A polár küllemű anyagok utolsó csoportja, az úgynevezett „windfleece”. A Polartec Wind Pro anyagok külseje sűrű szövetű (400 g/m2), belsejük szintén finomszálas (mint a Thermal Pro esetében). Négyszer szélállóbb, mint a hagyományos polár anyag. Mindemellett azok lélegzőképességének 85%-át tudja magáénak (CFM értéke 60 alatti). Általában a Thermal Pro anyagokhoz hasonlóan DWR-el kezelik, a vízlepergetés érdekében.

A Polartec anyagok között vannak baselayer csoportba tartozók is. A Polartec Power Dry anyagok sűrűsége alacsony. Vagyis e textíliák hőtartása alacsonyabb, ellenben sokkal magasabb a lélegzőképességük. Így válnak alkalmassá az első réteg funkcióinak. Igazából a baselayerek leggyakoribb szintetikus anyaga a poliészter, csakúgy mint a Power Dry-nak. Ritka, de létező dolog a Power Dry anyagok merinói gyapjúval (általában 85% nerinói gyapjú, 15% poliészter) ötvözött változata, a Polartec Wool Power Dry. Nagyon sok helyen alkalmazzák a Polartec Power Stretch anyagot is baselayer gyanánt. Ennek a Lycra biztosítja az elasztikusságot, poliészter fleece a bélése, és nylon (ritkábban poliészter) a külseje. Az úgynevezett Hard Face technológia egy a Power Stretch anyag felszínébe mikroszinten fecskendezett polimer segítségével növeli a anyag tartósságát és vízlepergető képességét (plusz DWR kezelés). Kiváló anyag a raid sportokhoz.

Gondolom a Malden Mills sem akart kimaradni abból az új szegmensből, amit a softshellek piaca jelent. Erre a célra kétféle teljesítménylépcsőjű softshell anyagokat fejlesztettek ki. Az elemek ellen kevesebb védelmet nyújtó, de magasabb lélegzőképességű Polartec Power Shield, a nagy mozgásszabadságot igénylő sportokhoz készített ruházatok anyaga. Erős DWR (Durable Water Repellent) bevonata teszi tartósan víz- és szennyeződéslepergetővé (nem vízállóvá). A softshell anyagok között vékonynak számító laminált anyag 98%-ig szélálló (CFM értéke 8-16 közötti). A finom softshell külső felülethez egy „brushed” jellegű polárbélés tartozik. Relatíve nagy levegő permeábilitása miatt valamelyest gyengébb hőtartó, mint az azonos vastagságú Polartec Classic anyagok. A komolyabb teljesítménylépcsőt jelentő Polartec Windbloc softshell egy PU membránt tartalmazó laminátum, melynek külső anyaga a Power Shield-hez hasonló elasztikus softshell, míg bélése polár. Mindhárom réteget egymásba laminálják, így érik el az egyik legjobb teljesítményű softshell anyagot a piacon. Számokban kifejezve 20 PSI (14.100 mm) vízállóság (ez gyakorlatban szinte teljesen vízállóvá teszi, de nem tartósan és nem extrém módon, persze ez a kivitelezéstől is függ), RET 8-10 lélegzőképesség, valamint tökéletes szélállóság (CFM 0). Természetesen ennek is létezik az úgynvezett technical fleece válfaja, mely egy két Classic 200 réteg közé laminált (a külsőhöz laminált) PU membránt tartalmaz. Szintén 0 CFM, RET 8 lélegzőképesség. Sajnos természetükből fakadóan ezek azonban csak erősen vízlepergetők, nem 100%-ig vízállóak. Cserébe viszont elképesztően melegek.

A Polartec anyagok közül mi is találkoztunk már néhánnyal. A Classic 100-al kapcsolatban nagyon jók a tapasztalatok. Hőtartása meglepő, mindemellett nagyon könnyű. Kényelmes és finom viselet.

A Thermal Pro szintén kiváló, bár számomra kissé nehéz a teljesítményéhez képest (Millet Fjord dzsekivel kapcsolatos tapasztalatok). A szélállóságával kapcsolatban is vannak kétségeim.

A lehető legszebben kidolgozva, Arc’teryx minőségben próbálhattuk ki a Power Shield-et. Finom és jól lélegző anyag, nagyon jó mozgásszabadsággal, relatíve jó védelemmel. Téli sportokhoz kiváló.

A Windbloc technical fleece változata pedig igazán komoly ellenfele lehet a PrimaLoft béléseknek, hiszen elképesztően jó hőtartó. Nekem az egyik kedvencem...

Verdikt: Ha midlayer, akkor Polartec. Kevés kivétellel (MHW Conduit Softshell, Gore Windstopper Fleece, Gore Windstopper Softshell) minden szegmensben ezeket választanám.