TESZT: RP Outdoor Pittards/Windbloc kesztyű

Mivel törekszünk arra, hogy ne csak a nagy külföldi márkák kínálatát állítsuk csatasorba tesztjeink és útjaink során, így most hazai termék tesztsorozatunk következő elemeként ez a mindig szezonális termék került górcső alá. Amint az a nevében is benne van, ez a kesztyű a méltán híres Polartec márka Windbloc technical fleece anyagából van, a szintén világhírű Pittards cég bőr megerősítéseivel a tenyérrészen. Ez eddig jó ómen, csakhogy…

Amint az a Milo Peli nadrágjánál is tudatosult bennünk, bizony nem elég a jó alapanyag és a jó helyen elhelyezett megerősítés, mert a kivitelezési és befejezési hibák tökéletesen képesek tönkretenni egy felszerelés funkcióját, ami pedig elvileg a lényege mindennek. Itt is ez van. Sajnos. Persze tudom én, hogy nincs nagy költségvetés, de józanész azért lehetne. A zárkózott fejlesztési stratégia nem való az outdoor ipar mély versenyszellemmel átitatott világába. Annyira kicsin múlt az, hogy ez legyen életem kesztyűje, hogy az már nem mérhető forintban, de mégis. Miért is? Most elmesélem…

A kézméretemre stimmelő kesztyű szabása egyszerűen hibátlan. Úgy van a kezemen, mint Chubakkán a bunda. Bármilyen mozdulat nevetségesen könnyen végezhető el benne. Nincs puffancs-érzés, nincs elrontott tenyérméret-ujjhossz-arány. Szóval elvileg tökéletes. Az anyaga nagyon meleg, hiszen Polartec Windbloc technical (poliészter) fleece, melyben egy PU membrán biztosítja (20 PSI, 0 CFM) a tökéletes szélállóságot és a megnövekedett vízállóságot (elvileg). Az erősítések (tenyér, a hüvelyk, mutató- és középsőujj teljesen, a kis- és gyűrűsujj a második ujjpercig, valamint a csuklót összehúzó tépőzáras szűkítőig) a világhírű, Yeoville-ben székelő brit bőripari konszern, a Pittards cég gyakorlatban felülmúlhatatlanul tapadó perforált, papírvékony anyagából készülnek. Mivel az ilyen windlayer jellegű anyagokat csak a komolyabb márkák hegesztik le (Arc’teryx), így nem elvárás, hogy a varrások mentén vízálló legyen az anyag. Ott nem az, viszont ahol nincs szükséges varrás, ott ennek bírnia kéne a szelet és az esőt. Egészen pontosan a kézfejen és a tenyéren. Csakhogy az RP Outdoor valamilyen exhibicionista alap-beállítottság (?!) okán telehímeztette a kézfejet, de olyan ócskán, hogy az már nevetséges. Mivel két pár ilyen kesztyűt is teszteltem, így nem mondhatnám, hogy ez egy hibás darab miatt van (egyszerűen igénytelen). Egyrészt, ki az, aki egésznap abban gyönyörködik, hogy neki egy RP Windbloc hímzés van a kezén. Másrészt, mint azt a mellékelt fotók is mutatják (bár csak az egyik pár kesztyűre jutott belőle, ami nálam külön igényességi aggályokat is felvet, hiszen legközelebb majd a membrán marad ki, mert elfogyott a Windbloc…), kis címkékkel is meglehetett volna oldani, mint ahogyan azt a sokkal komolyabb szintet képviselő Millet vagy Arc’teryx elegánsan meg is teszi. Harmadrészt pedig, ez elvileg egy Gore Windstopper kategóriájú technikai kesztyű, mely szegmensben a vásárlónak lehet némi elvárása. Főleg kilencezer pénzért… Na mármost, ezt a hímzést valószínűleg nem olyan ember kérte erre a kesztyűre, aki életében is hallott a membránokkal ellátott anyagokról (nemhogy azok szerkezetéről). Ugyanis az ilyeneken esetlegesen előforduló hímzéseket vagy lehegesztik, amiről RP-ék csak egyes héjkabátjaik esetében hallottak, vagy címkézik (softshellek esetén maximum szitázzák), de semmiképpen nem lyuggatják szúnyoghálóvá azt a szerencsétlen anyagot. Ebből kifolyólag megbukott az esőteszten, gyakorlatilag semmivel sem vízállóbb, mint egy vastag fleece, ami az RP North Windbloc sapkából kiindulva konkrétan az RP hibája (ott csak kicsi a hímzés, nem is ázik be). Ennél nagyobb baj, hogy a széltesztet is elbukta emiatt, vagyis ez a kesztyű nem a Polartec hibájából nem valódi Windbloc…

Verdikt: Szóval ez itt a tökéletes példája a meggondolatlan fejlesztésnek. Ugyanis, ha ezt a hatalmas, az egész kesztyűt funkcionálisan tönkretevő szarvashibát nem követték volna el, akkor ez lenne életem kesztyűje, de így nem az, nagyon nem… A funkcionálisan pozitív tulajdonságait pedig a Pittards-nak (tapadás) és a Polartec-nek (hőtartás és lélegzőképesség) köszönheti…

TESZT: RP Outdoor North Windbloc sapka

Akinek hosszú, összekötött haja van, tudja, mennyire utálatos dolog úgy felhúzni egy sapkát, hogy az ne tépje ki minden egyes hajszálát. Már-már ott voltam, hogy sosem jutok a búrámhoz passzoló technikai sapkához és a füleim egyszer végleg lefagynak valahol a hegyekben. Aztán egyszer egy bolti böngészés során ráakadtam a sapkára. Anyaga Polartec Windbloc, a polár és nem a softshell. Rendben felpróbálom, és lássatok csodát jó. Eddig az összes fülessapka hátsó taktusa túl alacsony volt és letépte a fél fejemet a hajamon keresztül, ez viszont nem. Mintha magamnak terveztem volna. Ott fut végig a pereme, ahol én is meghúznám a vonalát. Kiváló. Akkor vigyük…

A Windbloc-ról már olvashattatok nálunk. A 0 CFM szélállósága mellett nagy előnye fokozott vízhatlansága. A lényeg, hogy két vastag poliészter polár anyag közé egy PU membránt laminálnak. Az eredmény csúcs. A sapka meleg, mint a pokol. Teljesen szélálló, így a windchill nem okoz többé gondot a felhasználónak. Jól lélegzik, nem nagyon lehet beleizzadni. A vízállósági tesztje annak ellenére sikerült kiválóan, hogy ez egy polár, nem pedig egy esőkalap. Erős esőben sem ázott be a belseje, csak a külső polárréteg lett egy csurom víz. Annyira, hogy ki kellett csavarni azt a hat-nyolc hektó vizet, melyet magába szívott. Azt kell mondjam ennyire marha úgysem lesz senki, hogy ezt húzza fel esőkalap helyet, ha nincs nála kapucnis shell, ha meg igen, akkor szárogassa csak naphosszat. Aki meg olykor-olykor bajba kerül, annak úgysem lesz gond a húszkilós átázott fejfedő, mert elég lesz neki menedéket találni. Szóval a tesztben jól vizsgázott. Bár biztosan nem bírja órákig, a vis majorban azonban nem fog cserbenhagyni, hiába lesz erősebb eső…

Verdikt: Nagy előnye, hogy befér a mászósisak alá. Természetesen fülessapka lévén a fülek sem fognak lefagyni. Igazából nagyon jó ez a sapka és a legjobb benne az, hogy RP-san jó áron fut: 5.200 forintért. Vegyétek, vigyétek, mindenhová ahol fúj a szél!

MAGAZIN: Softshell anyagok és anyagtechnológiák

Napjaink divatos termékeinek, már-már az outdoor ruházati ipar legújabb üdvöskéjének számítanak az úgynevezett softshell anyagok. Mi is az a softshell? Összességében nincs iparági definíció a kategóriára. Lényegében ez a terminológia minden olyan technikai anyagra illik, melynek felülete textúrájában sima (simább még a finom gyöngyvászonnál is), tapintásra finom és egyenletes, ám rendkívül tartós érzetet ad, tulajdonságaiban elasztikus, bélésében általában fleece rendszerű, valamint felszíne tartósan vízlepergető-lélegző, bizonyos komolyabb anyagoknál teljesen vízálló-lélegző, jó hőtartó képességű, és emelkedett szélállóságú. A legtöbb softshell anyagot gyártó cég marketingszövege ezeken felül még az alábbiakat is tartalmazza: az ilyen anyagok arra hivatottak, hogy bizonyos körülmények között leváltsák a klasszikus fleece és héjkabát kombinációt. Előre le kell szögezzem, hogy a marketingesekkel szinte sosem értek egyet…

Számtalan típusa létezik ezeknek az anyagoknak. Alapjában véve pont az előbb felsorolt tulajdonságokban nyújtott szereplés differenciálja a softshell-anyagok piacát, hiszen nincs olyan egyéb általános szempontsor, mely alkalmas erre a feladatra. Az softshellek tipizálása ezzel szemben viszonylag könnyű.

Vannak az úgynevezett klasszikus, vagyis laminált membrán nélküli anyagok, melyek a fenti tulajdonságok közül általában a vízállóságot, a magasfokú szélállóságot (20 CFM alatt) rendre nélkülözik. Cserébe sokkal tartósabbak, könnyebben tisztíthatóak, nagyobb lélegzőképességűek és könnyebb súlyúak. Például a klasszikus softshell, a svájci Schoeller Dynamic.

A második csoport az úgynevezett perforált membrános típus, melybe egy direkt gyengített (teljes felületén perforált) membránt lamináltak. Ennek értelme a fokozott szél- (5-20 CFM, ami körülbelül 98%-os szélállóság, tapasztalatok szerint 30 km/h felett érezhető a szél fedetlen testtel a softshell alatt) és vízállóságban (5.000-10.000 mm, nem elég egy nagy intenzitású zivatar vagy zápor kivédésére) keresendő, a lélegzőképesség maximális megőrzése végett (tipikus példája a Polartec Power Shield).

A harmadik csoport a teljes-, vagy egész membrános softshelleké. Itt megkülönböztetünk nem tartósan és tartósan vízálló anyagokat (természetesen lélegező anyagokról beszélünk). A nem tartósan vízálló anyagokat sem kell már félteni, hiszen anyagukba vagy valamilyen teljes PU (hidrofillikus-hidrofóbikus elven működő membrán), vagy PTFE (mikroporózus) membránt lamináltak. Ennek eredménye a tökéletes, vagyis 100%-os szélállóság (0 CFM), valamint a fokozott vízállóság (és ez gyakorlatban a kivitelezéstől nagyon függően a legtöbb körülmény közé már vízállónak is minősíthető – 10.000-15.000 mm). Ide tartozik a szerintem a relatíve elérhető áron kínált két legjobb softshell anyag a Gore Windstopper (0 CFM, 6-8 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság) és a Polartec Windbloc (0 CFM, 8-10 RET, 20 PSI vagyis 14.000 mm vízállóság). A csúcsot azok a softshellek képviselik, melyekben a laminált membrán megegyezik a legkomolyabb hardshellekbe integráltakéval. Ilyen tipikus tartósan vízálló és lélegző a Gore-tex Softshell (0 CFM, 40 PSI vagyis 28.000 mm vízállóság, RET 9-13 lélegzőképesség), melybe egy a korábbi vízálló-lélegező membránokról írt cikkben már említett PU bevont ePTFE membránt lamináltak. Hasonló elvű és közel hasonló tudású (meg kell említeni, hogy ezekkel szemben sokkal olcsóbb) a Mountain Hardwear Conduit Softshell anyaga, mely 20.000 mm vízállóságú, mindamellett hogy RET értékét 8-10 közé becslem (mivel nincs ehhez az anyaghoz feltüntetett RET érték, a hivatalos adat pedig JIS L-1099 B1 metódus alapján 20.000 g/m2/24h). Természetesen a teljes harmadik kategória minőségi alapkövetelménye a varratok hegesztése (igazából csak egy harmadik kategóriás softshell kabátról van tudomásom, mely nincs teljes egészében varrat-hegesztve, ez pedig a MHW G50 Jacket, persze aki komolyabbat akar, megveheti a Synchro-t). Ide tartozik még egy igazi kuriózum is, a világ első bionikus membránjával készített Schoeller C_Change (naná, hogy svájci…). Ezen anyag pórusai a külső hőmérséklet függvényében tágulnak és húzódnak össze, így segítve a melegebb környezetben a jobb lélegzőképességi követelményeket, míg hidegebben a nagyobb hőtartást. Eredményei fantasztikusak (20.000 mm feletti vízállóság, kiváló maximális RET 2-3 érték, mely persze csak a melegebb időben maximális, 0 CFM szélállóság). Természetesen számos softshell anyag tartozik ebbe a csoportba is a fent említetteken kívül.

A tudomány után következzenek a marketingesek. Nem hiszek a softshell shell mivoltában. Miért is? Mert ez véleményem szerint egy új, úgynevezett Advanced Midlayer kategóriát alkotott. Nem tipikus shell, hiszen a legtöbb softshell (kivéve a harmadik csoport felső kategóriáját) nem nyújt kellő védelmet, főleg az eső ellen. A klasszikus réteges öltözködésben a mai napig hiszek, és úgy vélem, hogy a softshellek létjogosultsága a téli sportokon kívül (leginkább téli mászás, freeride, jégmászás), csakis a héjkabát alatt van (persze, amíg nem esik az eső végülis shellnek is minősülhetnek).

Verdikt: Kezeljük a softshelleket a maguk helyén. Kiválóak a könnyedebb időjárási körülmények között, bár a zordabb, szeles helyeken is kiválóan helytállhatnak (10 CFM-től lefelé). Amennyiben a fent felsorolt téli sportokat űzzük, válasszunk hoody-t (kapucnis változatot), ellenben minden egyéb outdoor sport esetében maradjunk a hoddless (klasszikus jacket) szabásnál. Igényeinkhez válasszunk anyagot és ízlésünkhöz gyártót, kivitelezést.

MAGAZIN: GTX versus eVent

Mielőtt a tudomány előkerülne, le kell szögezzek pár igen fontos apróságot. Elsőként, ennek az összehasonlításnak hazánkban meglehetősen kicsi a létjogosultsága, hiszen itthon gyakorlatilag nem lehet eVent membránnal varrott ruházatot kapni (talán rendelni, de próbálni semmiképp), csupán lábbeliket (Keen). Másrészt a hazánkban eladott magas árfekvésű (mondjuk 40-50 ezer forint felett) protektív héjak darabszáma igencsak alacsony a külföldi piacokhoz képest. Én azonban meglehetősen sok értelmet látok ebben a vizsgálatban. Miért is? Azért, mert úgy gondolom, hogy a 21. században, az EU közepén, az Internet korában, akinek szüksége van rá, be tudja ezeket szerezni. Másrészt remélem, hogy hazánk is eljut addig az igényszintig, hogy akinek lételeme a kemény outdoor környezet, az befektet egy komoly rainshell-re, a saját érdekében. Meg persze senkinek sem árthat, ha tudatosabb vásárlóvá válik. Mostmár jöhet a tudomány…

Korábban a vízálló-lélegző membránokról írt cikkben említettem ezeket az ePTFE membránokat, de mélyrehatóan nem tettem különbséget közöttük. Pedig igenis sok van. Népes tábora van mindkettőnek. A GTX egy igazi marketing-gépezetet üzemeltet. Borzasztóan sokféle változatban kapható és nagyon sok márka (köztük a legnevesebbek) dolgozik vele. Az eVent egy újabb keletű és sokak által jobbnak tartott, ám kevés variánssal rendelkező, valamint kevés gyártó által használt technológia. Nyilvánvalóan teljesen más célgépek kellenek a két technológiához, így kevés gyártó mer átlépni egyik technológiából a másikba. Lássuk, hogy miért…

A Gore-Tex alapja egy meztelen ePTFE hártya, melyre egy vékony PU filmet visznek fel annak védelme érdekében (az izzadság zsír és sótartalmától, valamint a tisztító és illatszerek összetevőitől). Ezt a technológiát nevezik kétkomponensű membránnak. A Gore-Tex korábban teljesen csupasz membránokat alkalmazott, de a belső oldalról érkező testnedvek és különféle illatszerek annyira megviselték a membránt, hogy az nagyon hamar több helyen is feladta a szolgálatot, így a korai GTX kabátok nagyon jól lélegeztek, de egyáltalán nem voltak tartósak (egyesek élettartama még az egy év intenzívebb használatot sem érte el). Mivel ettől (a szükséges PU rétegtől) nagyban csökken a transpirációs képesség (sajnos a hagyományos, vagyis meztelen ePTFE is romlik a kosztól és egyéb szennyező anyagoktól), így ezt a PU réteget általában vízkedvelővé teszik (hidrofillikussá) valamilyen polimerrel. Ahhoz, hogy ezen a PU rétegen keresztüljussanak az izzadság molekulái a rendszer két oldala között nyomáskülönbség kell, hogy legyen (plusz nem árt, ha a PU réteg már megnedvesedett kissé). Így ez a rendszer, borzasztóan érzékeny a külső páratartalomra (mint ahogyan azt a korábbi cikkben is írtam). Mit jelent ez a valóságban? Azt, hogy a poliuretán réteg belső oldalán bizony komolyan megjelenhet a nedvesség mielőtt elhagyja a rendszert, amit jómagam is tapasztaltam a Paclite esetében.

Az eVent technológiája (nem véletlenül) nagyon szigorú ipari titok. Egyrészt, az eVent-et korábban ipari szűrőrendszerekben használták, másrészt jelenleg ez a legmagasabb lélegző képességgel rendelkező vízálló membrán a piacon (vannak nagyon jól lélegező darabok, mint a Schoeller DrySkin Extreme (softshell), de azok vízállósága jóval alacsonyabb). A titok nyitja nagyjából azért tudható. Az ePTFE szerkezetére egy olyan bevonat kerül, mely csak annak szálain tapad meg (így védve azt, hasonlóan a GTX PU rétegéhez), de a közte lévő pórusokat nem fedi be, így gyakorlatilag a membrán direkt szellőzik (így is nevezik: Direct Venting Technology). Ennek eredménye az, hogy nem jelenik meg a membrán belső felületén semmilyen nemű lecsapódás sem. Szinte tökéletesen lélegzik. Gyakorlati mérések (US Army) alapján dupla akkora páramennyiséget enged át egységnyi idő alatt, mint a Gore-Tex. Számokban 6.500 gramm/m2/24 óra, a 3.250-el szemben. Ehhez persze kell a rendszeres tisztítás, hiszen a piszok és a só képes komolyan eltömíteni az eVent pórusait is.

Érdekes, hogy ebből a technikai különbségből fakadóan az eVent-nek nincs függése a külső páratartalomtól, szemben a GTX-el, melynek viszonylag magas relatív páratartalom kell az optimális működéshez (száraz időben fényévnyi különbség van az eVent és a GTX között, egészen pontosan 50% körüli relatív páratartalom mellett háromszoros a lélegzőképesség-különbség).

Verdikt: Nagyon komoly gond, hogy alig van gyártó (főleg felénk), aki ezt a briliáns eVent technológiát használja. Sajnos az eVent nagyon érzékeny, pórusai könnyen eltömődnek a különféle szennyeződésektől, mindemellett logikus, hogy hidegebb körülmények között kevésbé szigetel, így extra réteget igényel (ezzel érvelnek a hi-end cuccok gyártói is, hogy majd ha az eVent tartóssága bebizonyosodik a field tesztek évei alatt, akkor majd használják). A Gore-Tex esetében inkább a lélegzőképesség a problémás az eVent-hez képest, hiszen sokkal érzékenyebb annál a külső klímaviszonyokra, viszont rendkívül széles skálán kapható, mind márkák, mind változatok tekintetében. Mindkettő nagyon drága és nagyon jó. Lehet, hogy szőrszálhasogatás, de nekem akkor is az eVent kéne. Mondjuk egy Vaude Stretched Infinity Jacket…