A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aláöltözet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aláöltözet. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. szeptember 20., hétfő

TESZT: RP Outdoor Under Heavy Boy nadrág


Hmmm... Az ellentmondás heavy baselayer alsója. RP Outdoor, viszont Polartec Classic 100. Jó-e? Kiderül...

Tudjátok megintcsak a Polartec iránti szerelmemmel akartam kezdeni, de az már annyira lerágott csont. A Polartec bármihez nyúl, az egyszerűen király és kész. Az anyagból tervezés, a kivitelezés, az ötlet, az innováció az egészen más. Ettől lesz más egy Black Diamond Stormweight, mint egy RP Pittards/Windbloc, ettől Arc’teryx az Arc’teryx (na és méginkább a Westcomb, Westcomb), és ettől nem az nagyon-nagyon sok más outdoor gyártó. És bizony ettől lesz ez a nadrág más, mint a Milo Peli.

Az RP ebben az esetben mindennél jobban megragadta azt a szálat, amire baselayer bottom-ok esetén igazán képes a Classic 100. A sallangmentességet (250 gramm). Merthogy ez a 100% poliészter klasszikus fleece az egyik legegyszerűbb, de mégis valahogy másolhatatlan szövetszerkezet a világon. Nem kell hozzá zseb, mert a felsőkön sincs, nem kell hozzá derékállító, csak egy egyszerű széles gumírozás. Csak maradjon fent, nem kell más. Nem kell hogy cipzár legyen a szárán, csak az a kis szűkítés, amitől nem lesz buggyos az alsó lábszáron és kész. Nincs hímzés, nem kell a hímzőgép (és erről még a címke sem rohad le, mint az más RP baselayerek esetén a vasalt (vicces, de később még erről is esik szó) logók). Mondjuk le is rohadhatna, az sem érdekelne. Mert ez a gatya tökéletes heavy baselayer. A színskála fedi az amúgy is elég, zöld (tesztpéldány), fekete és sötétkék színeket. Itt tudták áRPiék, hogy úgyis lesz rajta valamilyen külső nadrág, amikkel egyébként nagyon jól együtt is dolgozik (hagyományos túranadrággal sem kooperál statikusan, de a Paclite-ot is munkára tudja bírni, exhalációs téren). Könnyű héjnadrággal fagypontig simán tuti, alatta meg Primaloft. Feladat teljesítve.

Verdikt: Nem sokat lehet többet mondani az RP Outdoor Under Heavy Boy baselayeréről. Így a cikk is velős lett, mint a nadrág... Meg kell venni és kész (7.990,-). Még egy Polartec MUST HAVE!

2010. március 1., hétfő

TESZT: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet



„Ergonómiailag tökéletes, funkcionális, könnyű aláöltözet sport tevékenységekhez. Az izzadságot elvezeti a bőr felszínéről, ugyanakkor jó szigetelést biztosít. Első rétegként viselhető modell”… mondja a nagykönyv, amiből tudjuk, hogy mindig kimarad valami."


Nyilván nem újdonság a réteges öltözködés hangsúlyozása. Erről mi is írtunk már korábban, de nyilván mindenki él vele, akinek valami tapasztalata van outdoor téren. Hogy hová/mikor/mennyi réteget kombinálunk ez szintén tapasztalat és helyzet kérdése, de abban egyetérthetünk, hogy az első réteg, egy jó aláöltözet, egy baselayer mindennél fontosabb. Miért? Mert télen elvezeti az izzadságot, szárazon tartja a testünket, így megvéd a megfázástól és részben a kihűléstől, az átmeneti időszakban szintén szárazon tart, míg nyáron a jó szellőzést és a leégéstől való védelmet biztosítja. 

A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy hideg időre tervezett modell, mely némi kiegészítést is kapott. Mi ez a plusz? Ezt a base layert az elején, valamint a vállain egy szélálló Windstopper réteggel toldották meg, hogy – elsősorban – a mellkasi részt óvja a szél általi kihűléstől és a megfázástól. Ötletes. Az aláöltözet kialakítása megfelelő: testhezálló, rugalmas anyagú (100% poliészter), szabásának köszönhetően nem gyűrődik meg és nyom a táskapántok környékén, hosszított formájának köszönhetően pedig derekunkat is garantáltan melegen tartja. A gyári leírások alapján 0 ºC környékén lazán ácsoroghatunk benne (mindenféle plusz felső öltözet nélkül!), de nyilván inkább mozgáshoz találták ki.  


Korábban is volt már többféle aláöltözetem, de kimondottan télies darabom nem. Ez önmagában csak a rétegek kombinálásán változtatott, pl. szükséges volt plusz egy vékony polár (nem extrém körülményekről beszélek!). Kíváncsi voltam azonban, hogy mennyire képes egy előírás szerű öltözködési kombináció hozni az elvártakat, így beruháztam a CRAFT aláöltözetére.  Jelen állás szerint a teszt felsőruházat felépítése: CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper aláöltözet + Columbia Titanium midlayer és héjkabát. Önmagában minimális tömeg és vastagság, maximális kényelem. A tesztelési eredmények nagyjából –10 – 0 ºC környékére értendők. Intenzív mozgásnál elég az aláöltözet, sőt akár soknak is tűnhet. Állja a szelet elől, jól elvezeti az izzadságot és gyorsan szárad. Ha száraz a cucc és a szél sem fúj, tényleg ácsoroghatunk benne 0 ºC-nál. Ha hidegebb van, fel kell rá venni a többi réteget. A fent említett kombináció még akkor is jól szuperált, mikor a hidegben állva az ujjaim rövid idő alatt lilulni kezdtek a kesztyű levétele után. Hogy nem fáztam, az elsősorban annak volt köszönhető, hogy az aláöltözet pillanatok alatt elvezette a mozgás során termelt izzadságot, és megszáradt. Úgy gondolom, a CRAFT ezt az ígéretet teljesítette.


Az élet persze nem fenékig tejfel. Az aláöltözet jó szabású, ergonómikus, elég rugalmas, hosszú fazonú és szélálló. Viszont akadnak észrevételek, gondolkodtató dolgok és bosszantó apróságok is. Szépen sorjában: nagyon jól szuperál a test elejét védő Windstopper réteg, viszont ha kis hátizsákot viszünk magunkkal, a lapockánk közti részt semmi nem védi a széltől. Intenzív mozgás során, emelkedőn felfelé a táska felé nem tudunk rendesen „szellőzni”, így testünk hűtése a szabad részeken erősödik fel. Például pont a gerincünk vonalában, a nyak felé = két lapocka között. Ha ilyenkor hátulról kapjuk a szelet, kellemetlen hűvöset érzünk. Mindezt megoldhatták volna azzal, hogy a vállakat takaró Windstopper réteget hátul egy egyenes, vagy íves vonalban kiterjesztik a szükséges területen. Ugyanígy felmerült, hogy ha csak ezt viseljük, nyakunkat szintén védhetné egy gallér, vagyis jó lenne, ha lehetne magas nyakú, garbó kialakításút kapni (ebből a fajtából nem gyárt a CRAFT).Ahogy fentebb írtam, a háromrétegű kombináció nagyon jól szuperál mozgás közben. De mi történik, ha hosszabb ideig kényszerülünk ácsorgásra, avagy balesetünk van? A válasz egyszerű: viszonylag gyorsan kihűlünk. Ennek elkerülésére nálam mindig volt a táskában – a hőtartó fólián kívül – egy polár vagy softshell felső, melyeket szerencsére nem kellett használnom.

Végül pedig a bosszantó apróságról: ez az aláöltözet nagyon könnyen bolyhosodik! Nem azt mondom, hogy legyen szeder-álló, de erősen furcsának tartom, hogy a fényképezőgép vagy a hátizsák pántvégeitől, műanyag övcsattól, stb. elkezdenek a szálak kijönni. A túrák utáni feladat egy részét az tette ki, hogy óvatosan égettem el ezeket a végeket, hogy ne foszoljon tovább. Mindezt kb. 20 ezer forint normál áron. 


Verdikt: A CRAFT Pro Zero Extreme Windstopper egy jó kialakítású, a leírásoknak megfelelő teljesítményt nyújtó aláöltözet, melynek vannak hiányosságai. Biztos vagyok benne, hogy kitűnő felszerelés a hidegebb időkben, extrém körülmények között is. A negatívumok nagy része úgy gondolom inkább fejlesztési kérdés, de ez a fránya bolyhosodás elképesztő! Avagy mire is készült ez a darab, fűtetlen fitness termekre?!

2010. január 14., csütörtök

MAGAZIN: Az aláöltözet - avagy az első réteg...


A hegyi körülmények között – ahol a legextrémebb időjárási események válthatják egymást – végzett komolyabb mozgás melletti izzadság-menedzsment megoldása rendkívül fontos. Ennek oka az izzadság fiziológiás természetéből fakad, mivel természetes szerepe a test hűtése. Csakhogy egy nulla fokos hőmérséklet mellett hulló havas esőben végzett erős megterhelés alatt az ember a legkevésbé sem szeretne azért izzadni, hogy hűljön. Mivel az izzadás meglehetősen elkerülhetetlen folyamat, így annak hatásait kell valahogy megreguláznia a technológiai ruházatnak. Persze léteznek az izzadság hatásainak – mintegy – fokozására tervezett darabok is, melyek az extrém meleg felhasználói környezet követelményeihez alkalmazkodnak. Természetesen meglehetősen sokféle körülmény van, mellyel szembe kell néznie ezeknek az öltözeteknek. Mivel minden cirkumsztanciához találhatunk passzoló baselayert, így az ezek között való eligazodáshoz szeretnék támpontot nyújtani a kedves olvasóknak.

Mielőtt a különféle anyagtechnológiák fejtegetésébe kezdenék, mindenképpen érdemes a szabásokkal foglalkozni. Mondom ezt azért, mert ezzel tudjuk a legjobb hatást éppúgy elérni, mint a legkellemetlenebb érzést, függetlenül az anyag tulajdonságaitól. Alapjában véve megkülönböztetünk felső (top) és alsó (bottom) elemeket.

Az alsók a ritkábban használtak és a kevesebb variánssal rendelkeznek. Ez persze érthető, mert míg felsőt az ember a hétköznapokban is megszokta, a testhez simuló alsó valahogy kevésbé megszokott, főleg a férfitársadalom körében. Az alsók között tehát a természetes alsóneműk szabásain kívül teljes-, háromnegyedes- és short-szabások a legelterjedtebbek. Az alsók természetüknél fogva sok outdoor sportban önálló külső rétegként is funkcionálhatnak (például futás, biciklizés, sífutás).

A felsők között számtalan szabás létezik. Általános igazság azonban az, hogy sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy túl rövid felsőt választanak maguknak. A probléma elsősorban a nyári mászások sajátja. Ilyenkor az ember nem szívesen hord hosszabb, darabokat, de azt kell mondjam, hogy mégis ez a tanácsos. Elsősorban a hegyvidék magas UV-sugárzási értékei okán, másrészt azért, mert a gyorsan változó körülmények könnyen megcsalhatják hőérzetünket. Tehát hiába kaphatók ujjatlan és póló (SS, mint Short Sleeve) szabású darabok, én mindenképpen a hosszú ujjú (LS, mint Long Sleeve) darabokat preferálom (alapozom ezt számtalan naptej ellenére szerzett napégésre az alkarjaimon). Ezek között is vannak a hagyományos szabású (úgynevezett crew neck, CR) és cipzáras (zip) darabok. Ez utóbbiak előnye a jó termoreguláció, hátrányuk viszont, hogy a nem annyira igényesen kivitelezett daraboknál a cipzár szúrhatja a felhasználó mellkasát.

A felhasználási feladatkörök függvényében számtalan anyag közül válogathatunk. Alapvető tulajdonságaikat itt is a régi séma szerint csoportosíthatjuk, vagyis természetes és szintetikus alapanyagok.

A természetes alapanyagok közül az olcsó pamut és a ritkán fellelhető selyem mellett egyedül a finom (leginkább merinói eredetű) gyapjú jöhet szóba. A pamut a meleg és száraz égövek kivételével nem tekinthető jó aláöltözet-anyagnak. Ami a hegyi körülmények között a legnagyobb hátránya az az előnye például a sivatagokban, mégpedig hogy rendkívül jól lélegzik (amivel önmagában nem is lenne baj) és megtartja a nedvességet, ezzel a hűtve a felhevült testet. Mindemellett nagyon olcsó és ezért könnyen kezelhető különféle UV-sugárzás és rovarok elleni impregnálókkal. A selyem nagyon kellemes viselet és igen könnyűnek is számít, de mindemellett ez is megtartja a vizet. Mára szinte csak a kiegészítő hálózsák-bélések készülnek belőle. A gyapjú mostanság lett újra divatos. Nem is alaptalanul, mert szálai természetes szagtalanítók (mondjuk azért nem 100%-ig), ami valljuk be őszintén egy több napos (esetleg ultralight :D) túrák során nem utolsó szempont. A merinói gyapjú másik fontos tulajdonsága, hogy még nedvesen is megőrzi szigetelő tulajdonságait. Természetesen alapkövetelmény a finom tapintás, hiszen a legtöbb gyapjú szúrós érzetű a bőrön (kivéve a merinóit és a kasmírt). Amint azonban azt a pehelynél is tapasztalhattuk, a jó és természetes alapanyagok (itt csak a merinói gyapjút értem) rendkívül drágák. Egy ugyanolyan vastagságú és szabású baselayer ára legalább a kétszerese a szintetikus anyagokénak.

A szintetikus anyagok tehát olcsóbbak. Bár a jobbak ezek közül sem olcsók. Mára ez a piac viszonylagosan letisztult. Ezt úgy értem, hogy mára az eladott szintetikus aláöltözetek legnagyobb hányada poliészter alapanyagú. Nem véletlenül. A poliészter jól reciklálható, így a gyártásnál felmerülő költségek nagyban csökkenthetők. Szinte bármilyen formában lehet belőle szövetet készíteni. A vékony és aprócska tölcsérszerű pórusokkal jellemezhető felületű könnyű baselayerektől, a legváltozatosabb fleeceken át, egészen a finomabb Gore-Tex kabátok héjanyagáig. Így nem csoda a térhódítás. Mindemellett ki kell emelni, hogy a poliészter gyorsan ás hatékonyan képes elvezetni a test felületéről az izzadságot a szövet külső oldalára. Valamint nagyon gyorsan szárad (kivéve a legvastagabb fleece anyagokat, melyek azonban már közel sem a baselayer kategóriába tartoznak). Az egyéb piacon lévő szintetikus aláöltözet-anyagok közül csupán a polipropilén maradt viszonylag gyakoribb (néhol még a hasonló kvalitású poliamid is fellelhető). Jellemzően a vastagabb baselayerek között találunk ilyeneket, hiszen mindamellett, hogy viszonylag gyorsan szárad és jól vezeti az izzadságot, melegen is tart. Így érthető, hogy nem a nyári időjáráshoz tervezett darabok készülnek belőle. Nagy előnye még, hogy ez is meglehetősen olcsó.

A fejlesztések ma már nem maradnak a saját szintetikus, vagy természetes térfelükön. Mára majdnem minden gyártó készít vegyes szövetű baselayereket. A leggyakrabban a két nagymenőt, a poliésztert és a merinói gyapjút vegyítik a szövetben, szálszinten. Általános keverési aránya ¼ gyapjú, ¾ poliészter. Természetesen ez csak amolyan irányarány…

Valami bűzlik… Hát igen. A legtöbb aláöltözet rövid időn belül az izzadságból származó baktériumok táborhelyévé változik. Ez azonban megelőzhető. Viselhetünk természetesen antibakteriális alapanyagból készült aláöltözetet (gyapjú), vagy olyan szintetikus szövetet, melybe ezüstszálakat szőttek (például Pontetorto X-Static), vagy valamilyen antibakteriális anyaggal szálszinten kezeltek. Környezettudatos ember lévén, ezek közül a természetes eredetű származékokat ajánlom. Ilyen például a Cocona, mely kókuszdióból (a célra legalkalmasabb szálas-porózus szerkezet) készített aktív szén hatóanyaggal eliminálja a kellemetlen szagokat. A kezelési eljárás során nano méretű aktív szén szemcsékkel járatják át az anyag szálait, már a szövés megkezdése előtt. Hasonló biodegradábilis kezelőanyag például az MHW Chitosan technológiája (a melléktermékként amúgy nem felhasznált sósvízi rákpáncélokból vonják ki).

Saját tapasztalatom a piaci arányokat tükrözi. Úgy gondolom, az ezüstszálat tartalmazó poliészter mellett a kezelt 100% poliészter szövetek a legjobbak aláöltözetnek. A merinói nagyon drága, ezért nem éri meg itthon ilyet venni, bár az biztos, hogy nagyon jók és tartósak, de a dupla pénz az dupla pénz… A pamutpólót mindenki ismeri, de nem nagyon való az utcán és a sivatagon kívülre. Nekem a polipropilén csak fenntartásokkal jön be, szerintem a poliészter anyagok sokkal jobban vezetik az izzadságot.

Logikus, hogy a különféle vastagságú anyagok a különféle klimatikus, vagy felhasználói igények kiszolgálására valók. Általános szabály, hogy nem nagyon érdemes egy vastagabb baselayert vinni egy nagyon vékony aláöltözet és egy vékony fleece helyett. A variálhatóság mindig maradjon az egyik legfőbb ruházat összeállítási vezérelv. Inkább az anyagok tulajdonságaival próbáljuk meg a melegebb, vagy hűvösebb érzetet elérni.

Végül az árfekvések (teljes hosszú, crew neck szabású és férfi baselayerek): merinóit nem nagyon lehet húszezer forint alatt kapni, kezeletlen poliészter már három-négyezer, ezüstszálas (általában 3%-ban) nyolc-kilencezer, a kezeltek pedig tízezer forint környékén kaphatók. Jó csemegézést.