ELSŐ BLIKK: Gravity Gore-Tex® nadrág

A nyugati kis gyártók bemutatása után kelet felé – rendhagyóan – nem a gyártókkal, hanem termékkel kezdjük a sort. A Gravity ugyanis egy marosvásárhelyi (Románia) illetőségű cég, mely outdoor felszerelések gyártására adta a fejét. Az ő kollekciójukból származik ez – a fantázianév nélküli – nadrág.

Mivel pont a túrák után, hazautazás előtt sikerült megvennem, nem állt módomban az igazából magasabb régiókba tervezett nadrágot hosszú távon tesztelni. Persze nem csak beraktam a szekrénybe, hiszen egy Gore-Tex® membrános gatya elegendő lélegzést kell, hogy biztosítson a kellemesebb tavaszias időben is. Úgyhogy egyelőre középhegységi próbáknak vetettem alá.

De ne rohanjunk előre… Eddig a téli időben a korábban már bemutatott RP nadrágot használtam több-kevesebb sikerrel. Kerestem viszont egy olyan darabot, melyben bizonyos kulcsszavak (Cordura® és Gore-Tex®), és kialakításbeli apróságok (megerősítések, kantár, beépített kamásli, stb.) megvannak. Az erdélyi boltban, ezen a Gravity gatyán mindez megvolt, ráadásul a magyarországi árak kb. feléért. Gondoltam teszek egy próbát…

Akkor nézzük azokat a száraz adatokat, melyekkel egy boltban találkozunk: Gore-Tex® membrán, erős anyag és Cordura® megerősítések a fenék- és belső boka részen, a mozgást könnyítő, térdnél szűkített kialakítás, a térdhajlatnál a hajlítást könnyítendő vékonyabb anyag, magasított derék, kantár, vízálló YKK cipzárak a lábak külső oldalán két irányba combközépig nyitható részen és a zsebeknél is, beépített kamásli, két zseb, hálós bélés, mindez fekete – sötétkék – világoskék - piros színösszeállításban. Anyaga 10% elasztánt tartalmaz, így rugalmasan illeszkedik mozgásunkhoz.

Szerencsére bakancsban voltam a próbánál, viszont így is kicsit rövidnek érzem a nadrágot (ilyenkor nem jók a hosszú lábak :) ). Mivel mindenhol máshol klappolt, és nem éreztem vészesen rövidnek, emellett döntöttem. Első benyomás: kényelmes. Szabásának köszönhetően mozgás közben is illeszkedik viselőjére. A cipzáras slicc felett két gombbal kapcsolható össze (kisebb az esély, hogy elenged), dereka tépőzárasan állítható, de természetesen övet is felvehetünk hozzá. Kantára pontosan beállítható, viszont az elülső rögzítő patent pont a medencelapáthoz igazodik. Kíváncsi leszek, milyen kényelmetlenség származik majd belőle egy hosszú túrán. A cipzáras zsebek elhelyezése és kialakítása is jó. A lábrészi szabásnak és anyagválasztásnak köszönhetően nagyon kényelmes. Bokarészen kiszélesedik, kissé trapéz forma. A beépített kamásli viszont szerintem kicsire sikerült. Ezt nem a hosszú lábaimnak tulajdonítom, ugyanis egyszerűen egyetlen bakancsomhoz sem igazodik rendesen. Ráadásul, ha egyszerűen lifegni hagyjuk, a tépőzáras illesztése járás közben vághatja a lábunkat.

A próbatúrák során szerencsére (?) rossz idő volt. A Gore-Tex®-nek köszönhetően kitűnő szél- és vízállósága az első teszteknél az elvárható módon működött. Nem fülledtem bele és nem nedvesedett át. Szabásának köszönhetően mindvégig kényelmes viselet volt, jó helyen vannak a megerősítések és a könnyítések is. A két zseb elég volt, de lehet, hogy elférne még plusz egy-két darab a combrészen is belőle (valószínűleg a hosszú cipzár miatt nincs rajta). A beépített kamásli viszont nem az igazi.

Verdikt: első blikkre jó választás a Gravity nadrágja. Az anyagválasztás (Cordura® megerősítések és Gore-Tex® membrán) és a szabás megfelelő. Kényelmes viselet, viszont egy-két apróság már az elején szembetűnik. Kíváncsi vagyok, hogyan szuperál majd a beépített kamásli, illetve kisebesedik-e a medencelapátom a kantár patentja miatt. Ha beválik, előnyeivel és árával biztosan megfejeli a hazai piacon beszerezhető darabok jó részét, úgyhogy alig várom, hogy beszámolhassak az eredményekről…

TESZT: RP Outdoor Tour trekking nadrág

Ezt a polár béléses, mindössze 0,5 kilós nadrágot RP a trekking kategóriába sorolja. De mitől kerül egy nadrág egyik vagy másik kategóriába? És ezt a nadrágot mire lehet használni?

Még mindig a boltfelszámolás időszakánál tartottunk, amikor igen jutányos áron került hozzám egy ilyen nadrág, abból is egy M-es méret (pont jó volt, pont az utolsó darab, pont a Tátra előtt). Igen örültem, mert hát világos, hogy nem tökalsóban járom a hegyeket, de nem volt még előtte valamifajta technikai gatyám. Ezen most azt értem, hogy nem csak két szár, meg slicc, meg gomb, hanem a kialakítása és az anyagai is szenvednek valami koncepciótól. Ráadásul ez még bélelt is, úgyhogy az október végi magashegyi klímához megfelelő… megfelelő?!

A nadrágon semmi különlegeset nem fedezhetünk fel. Jó a szabása, jó helyen vannak rajta a zsebek, cipzáras a slicce, patentos a „gombolása”, a lecsúszás ellen pedig övet is adnak hozzá. Színe fekete, ami nekem kicsit kékes árnyalatúnak tűnik. Anyaga 2 rétegű RP.Tech, mely ugyebár lélegzik (nyilván saját tüdővel), meg vízálló. Amit érdemes kiemelni, hogy az oldalzsebek belseje még egy további réteggel van bélelve, hogy az ott tárolt cuccunk tényleg ne nedvesedjen (de párásodhat!). Kedves apróság. Amúgy semmi extrát nem találunk, úgymint beépített kamásli, magasított derék, vagy kantár.

Magunkra öltve újdonsült felszerelésünket, kellemes meleg érzés tölt el bennünket. Ez a polárbélés! Járkálva hangja kissé susogós a külső anyag miatt, de nem vészes. Könnyed búcsút intünk a farmer+jägeralsó kombónak, és boldogan nekivágunk a hegyeknek.

Száraz hidegben, hóban kitűnő öltözék. Könnyű, kényelmes, nem rohadunk bele (=jól szellőzik) és melegen tart. Utóbbi főleg a térdizületeknek fontos, hiszen öregebb korunkban is szeretnénk használni a lábunkat. A csípő nyilván már a kabáttal is takarva van, míg a bokát a bakancs és a kamásli védi. Az oldalzsebekbe befér a szükséges cucc (csoki, müzli, zsebkendő, stb.), pont akkorák, hogy nem tömhetjük túl nehézre őket. Az övnek köszönhetően pedig nem csúszkál a nadrág. Ennyi ránézésre elég is. Jöjjön hát a feketeleves. Mi van akkor, ha elkezd esni az eső? Eleinte semmi. Aztán a nadrág kezd átnedvesedni. Főleg azokon a részeken, ahol hajlik, gyűrődik, súrlódik. Hozzáteszem, ez újkorában is jelentkezett, amikor a külső védelme még friss volt. Meglepődtem, de nem dőltem a kardomba. Hozzátenném, hogy néhány órán át érte a víz, különböző intenzitással, főleg zápor jelleggel. Fedett helyen átöltözés, és szárítás. Elég gyorsan száradt, ami jó pont. A több napos túra utáni szünetet kihasználva szakszerűen impregnáltam (forgalmazója a Nikwax termékeket ajánlja) és vártam a következő bevetést. Ezekre sor is került az évek alatt. Azóta számítok rá, hogy hosszabb esőben átázik, így egy esőnadrág is van a táskámban, viszont a száraz hidegben jól szuperál.

Amint látható, a használatnál találkozunk alapvető jó tulajdonságokkal, és némi bosszúsággal. Ne legyünk telhetetlenek! Ez egy trekking nadrág, annak jó is. DE!

Mit értünk azalatt, hogy trekking nadrág?! Átfogalmazom a kérdést: EZ a nadrág mitől trekking nadrág? Kitűnően működik száraz hideg, vagy havas időben. Kényelmes. Magasabb hegyeken is használható, de nincs magasított dereka és/vagy kantár, ami a felcsúszó aláöltözet és a felfázás ellen lenne segítség, nincs beépített kamáslija. Vagyis hiányosságok akadnak, de azért használható téli időszakban és magasabb hegyeken is. Ahhoz túl meleg, hogy ősszel/tavasszal bárki is felvegye. A magyar teleken pedig nem igazán használható ki. Kicsit fura egyveleg! De ez nem csak erre, hanem egyáltalán a „nadrág” használatára is lehet egy kritika. Erről viszont inkább majd egy MAGAZIN cikkben számolunk be.

Verdikt: szeretem ezt a nadrágot. Nem volt drága (akciósan!), könnyű, praktikus, jól szellőzik és jól hőszigetel, melegen tart, nagyobb esőben átázik. Nem igazi téli/magashegyi nadrág, de nem is igazi középhegységi, magyaros telekre tervezett modell. Egy öszvér. Kezdésnek mindenképpen jó, de komolyabb helyzetekhez komolyabb darabot ajánlanék.

TESZT: Milo Peli polárnadrág

A lengyel Milo cég sokat tud a magashegyekről. Azonban vannak, akik sokkal többet tudnak… Kezdjük mindjárt a Malden Mills-el, ami a Polartec anyagokat gyártja. Na ők, igazán sokat tudnak a különféle magashegyi körülményekről, no meg az ember biológiai adottságairól és annak változásairól a különféle körülmények függvényében (a US Army katonái végtére is mind a Malden Mills tesztelői – ECWCS GEN III). Vagyis azon cégeknek, akik a Polartec különféle anyagaiból dolgoznak, azoknak valójában már csak egy kis körítést (kidolgozás, dizájn, funkcionalizmus, minőség) kell az anyagok köré tenniük, bár az is igaz, hogy ezek akár fényévnyi különbséget is kialakíthatnak két ugyanolyan anyagból lévő termék között.

A Milo ezt a feladatot sajnos mindössze közepesen abszolválta. Miért is? Mert ők a valósággal szemben azt gondolták, hogy a Polartec Classic 100 a túranadrágok megszokott anyaga. Hát nem (könnyen koszolódik, nem elég tartós, vékony, és nem szélálló, a vízről nem is beszélve). A Polartec Classic 100 egy midlayer anyag, mely fenntartásokkal a relatíve kis vastagsága miatt akár baselayer gyanánt is használható (bár erre sokkal alkalmasabbnak tartom a Power Dry szériát). Vagyis egy Polartec Classic 100-ból készített nadrág legyen baselayer, vagy midlayer, de ez nem az. Legalábbis a szabása biztosan nem. Kezdjük ott, hogy a legtöbb gyártó megszokott gondolatmenetével szöges ellentétben (csak nem azért, mert a legtöbb gyártónál mérnökök és designerek tervezik a darabokat, nem pedig hétköznap is hegyekben járó-kelő praktikus emberek) logikus, hogy a héjnadrágokon kellene zseb (hiszen ezek vannak legfelül, főleg nagyobb magasságokban), a midlayereken meg nem, hiszen azért midlayer-nadrágok, mert van rajtuk valami úgyis, így viszont a zseb felesleges tömeg és ráadásul kényelmetlen is. Ezt az unpraktikus dolgot a Milo még megfejelte, amúgy „ha már nem átgondolt, akkor nehogy már kényelmes is legyen” elven, zsebzipzárral. Ami a túranadrágok kivételével az összes shellt idővel ki fogja nyírni (ha hálós a bélése, azért, ha Paclite akkor azért, ha meg háromrétegű, akkor azért, bár ez utóbbi bírja majd feltehetőleg a legjobban). Miloék marhára bírják ezt a zipzár dolgot, mert rápakoltak még egy pár teljesen felesleges darabot a lábszárra is. Ahhoz rövidek, hogy így fel lehessen venni a nadrágot bakanccsal is, amúgy meg feleslegesek, mert (legalábbis az én szokásaim szerint) így nem lehet a bakancs szárába behúzni a nadrágot. Ez azért rossz, mert még kamáslival is hamar felázik alulról, a koszról nem is beszélve… Nem tudom milyen filozófiát követ a Milo, de ez nem az utolsó hiba a gatyán. A legjobb még csak most jön. A derékállító elképesztően gnóm konstrukció. Az állító csúszka kiáll előre, így nem lehet ráhúzni semmit, főleg nem olyat, amin középen csat van, vagy övvel kell felhúzni, esetleg gumis (vagyis egyszerűen semmit nem lehet rávenni igazán kényelmesen). Az a kis izé folyton nyom valamennyire. Amikor magában hordanánk (mondjuk sátorba, aludni) akkor is útban van, mert ráfekszik az ember. A hálózsák bélése sem kedveli az ilyen kis agresszív csatocskákat… Azt hiszem, a hibákból csak ennyi van.

Igazából az anyagválasztáson kívül az egyetlen pozitívum ebben a nadrágban a térdek megerősített anyaga. Logikus, hogy minden lépésnél a térd ér hozzá az azt fedő anyaghoz, így ott hamar kibolyhosodna és kikopna a használattól, ha nem lenne megerősítve. Ez jó, de ha már eszükbe jutott, miért nincs a fenékrészen is? Üléskor is adjunk egy kis extra meleget…

Az ára, nem tudom, hogy milyen indokból, durván 60€ (16.000 forint). Nagyon drága, főleg annak tudatában, hogy milyen. Ennek ellenére a Polartec Classic 100 és a megerősítések miatt sokat érne, de nem ennyit...

Verdikt: Az igazság az, hogy annyira sok konstrukciós hiba van ebben a nadrágban (gyakorlatilag semmi nincs rajta jó helyen), hogy szerintem inkább az anyagválasztás az. Ez szerintem nem egy midlayer, mint ahogyan az anyagválasztás indokolja. Ez inkább egy hűvösebb időre tervezett boulder-nadrág (bár a szabása egyáltalán nem erre utal). Remélem, mert ez így nem értékelhető túl jól…