2010. május 7., péntek

KÖNYVAJÁNLÓ: Nagy Árpád - 250 TÁTRAI TÚRA (TÚRAKALAUZ)


Amikor először jártam a Magas-Tátrában teljesen lenyűgözve éreztem magam. Jártam már előtte három-, sőt négyezresek között is, de ez egészen más volt. Amilyen kicsi, olyan erős, olyan tömör érzést kaptam a bolygó legkisebb magashegységétől. A déli oldalról a nagyok (Lomnici-csúcs, Gerlachovka) impozáns képe, a nagy vihar minden pusztításával és a Csorba-tó tükörképeivel. Északról, Zakopane ékszerdoboz-szerű utcácskái, öreg házikói és mégis éber modernsége, a luxus és a tradíció „keleti-blokkos” aromájával. Ez számomra a Magas-Tátra. Ám maga a Tátra szó ennél sokkal többet is takar. Azokat a változatosnál változatosabb lehetőségeket, melyek a különféle outdoor sportok kedvelői számára itt rendelkezésre állnak, ráadásul nyugati társaikéhoz képest meglehetősen kedvező árakon. Azoknak szeretnék most egy használható segédletet ajánlani, akik hozzám hasonlóan beleszerettek ebbe a csodálatos kis óriásba és szeretnének a háza táján kicsit jobban is szétnézni, legyenek ők a télisportok szerelmesei, túrázók, sziklázók, alpinisták, terepfutók vagy XC bringások.

Nagy Árpád témája persze sok régi és új könyvé is egyben, ám ilyen alapos (304 oldal), itineres jellegű alkotás talán a határok leomlása, sőt még a világrend-változás óta sem került igazán (sajnos) egyre fogyó könyvesboltjaink polcaira. A 250 útvonal itinerei mellett az egyes érintett csúcsok és helyek kicsit jobban kifejtett leírása is a gyűjteménybe került. A leírások között történő könnyebb eligazodás jegyében sematikus térképi ábrák is segédkeznek a könyvhöz mellékelt 1:53000 méretarányú Magas-Tátra zsebtérkép mellett. Praktikus még a kis szlovák-magyar földrajzi szótár, az eligazodás elősegítésére. A részletes helyi infókat és szabályozásokat magától értetődően tartalmazza. Fényképekben sajnos kissé szegény a könyv (ám reklámokban szokatlanul nem az), de egy tátrai helyről úgysem nagyon lehet két egyforma képet készíteni (tapasztalat). Menjen el mindenki a Tátrába, fényképezzen maga, és semmi esetre se felejtse ki fotóstáskájából ezt a kis túrakalauzt. Én, ha észak felé visz az utam, mindig bedobom a kesztyűtartóba és ez a tudat nekem minden pénzt megér (főleg, hogy mindössze 3000 forintba került).

2010. május 4., kedd

TESZT: RP Outdoor Pittards/Windbloc kesztyű



Mivel törekszünk arra, hogy ne csak a nagy külföldi márkák kínálatát állítsuk csatasorba tesztjeink és útjaink során, így most hazai termék tesztsorozatunk következő elemeként ez a mindig szezonális termék került górcső alá. Amint az a nevében is benne van, ez a kesztyű a méltán híres Polartec márka Windbloc technical fleece anyagából van, a szintén világhírű Pittards cég bőr megerősítéseivel a tenyérrészen. Ez eddig jó ómen, csakhogy…

Amint az a Milo Peli nadrágjánál is tudatosult bennünk, bizony nem elég a jó alapanyag és a jó helyen elhelyezett megerősítés, mert a kivitelezési és befejezési hibák tökéletesen képesek tönkretenni egy felszerelés funkcióját, ami pedig elvileg a lényege mindennek. Itt is ez van. Sajnos. Persze tudom én, hogy nincs nagy költségvetés, de józanész azért lehetne. A zárkózott fejlesztési stratégia nem való az outdoor ipar mély versenyszellemmel átitatott világába. Annyira kicsin múlt az, hogy ez legyen életem kesztyűje, hogy az már nem mérhető forintban, de mégis. Miért is? Most elmesélem…



A kézméretemre stimmelő kesztyű szabása egyszerűen hibátlan. Úgy van a kezemen, mint Chubakkán a bunda. Bármilyen mozdulat nevetségesen könnyen végezhető el benne. Nincs puffancs-érzés, nincs elrontott tenyérméret-ujjhossz-arány. Szóval elvileg tökéletes. Az anyaga nagyon meleg, hiszen Polartec Windbloc technical (poliészter) fleece, melyben egy PU membrán biztosítja (20 PSI, 0 CFM) a tökéletes szélállóságot és a megnövekedett vízállóságot (elvileg). Az erősítések (tenyér, a hüvelyk, mutató- és középsőujj teljesen, a kis- és gyűrűsujj a második ujjpercig, valamint a csuklót összehúzó tépőzáras szűkítőig) a világhírű, Yeoville-ben székelő brit bőripari konszern, a Pittards cég gyakorlatban felülmúlhatatlanul tapadó perforált, papírvékony anyagából készülnek. Mivel az ilyen windlayer jellegű anyagokat csak a komolyabb márkák hegesztik le (Arc’teryx), így nem elvárás, hogy a varrások mentén vízálló legyen az anyag. Ott nem az, viszont ahol nincs szükséges varrás, ott ennek bírnia kéne a szelet és az esőt. Egészen pontosan a kézfejen és a tenyéren. Csakhogy az RP Outdoor valamilyen exhibicionista alap-beállítottság (?!) okán telehímeztette a kézfejet, de olyan ócskán, hogy az már nevetséges. Mivel két pár ilyen kesztyűt is teszteltem, így nem mondhatnám, hogy ez egy hibás darab miatt van (egyszerűen igénytelen). Egyrészt, ki az, aki egésznap abban gyönyörködik, hogy neki egy RP Windbloc hímzés van a kezén. Másrészt, mint azt a mellékelt fotók is mutatják (bár csak az egyik pár kesztyűre jutott belőle, ami nálam külön igényességi aggályokat is felvet, hiszen legközelebb majd a membrán marad ki, mert elfogyott a Windbloc…), kis címkékkel is meglehetett volna oldani, mint ahogyan azt a sokkal komolyabb szintet képviselő Millet vagy Arc’teryx elegánsan meg is teszi. Harmadrészt pedig, ez elvileg egy Gore Windstopper kategóriájú technikai kesztyű, mely szegmensben a vásárlónak lehet némi elvárása. Főleg kilencezer pénzért… Na mármost, ezt a hímzést valószínűleg nem olyan ember kérte erre a kesztyűre, aki életében is hallott a membránokkal ellátott anyagokról (nemhogy azok szerkezetéről). Ugyanis az ilyeneken esetlegesen előforduló hímzéseket vagy lehegesztik, amiről RP-ék csak egyes héjkabátjaik esetében hallottak, vagy címkézik (softshellek esetén maximum szitázzák), de semmiképpen nem lyuggatják szúnyoghálóvá azt a szerencsétlen anyagot. Ebből kifolyólag megbukott az esőteszten, gyakorlatilag semmivel sem vízállóbb, mint egy vastag fleece, ami az RP North Windbloc sapkából kiindulva konkrétan az RP hibája (ott csak kicsi a hímzés, nem is ázik be). Ennél nagyobb baj, hogy a széltesztet is elbukta emiatt, vagyis ez a kesztyű nem a Polartec hibájából nem valódi Windbloc…



Verdikt: Szóval ez itt a tökéletes példája a meggondolatlan fejlesztésnek. Ugyanis, ha ezt a hatalmas, az egész kesztyűt funkcionálisan tönkretevő szarvashibát nem követték volna el, akkor ez lenne életem kesztyűje, de így nem az, nagyon nem… A funkcionálisan pozitív tulajdonságait pedig a Pittards-nak (tapadás) és a Polartec-nek (hőtartás és lélegzőképesség) köszönheti…