Mindig is vonzott az adventure travel szellemisége. Történjen bár az terepjárón, kombi Volvo-n, vagy túraendúrón, a flash majdnem ugyanaz. A tökéletes szabadság és kaland verejtékes (olykor véres) élményekkel fűszerezve. Igen. Oda is kell sátor és hálózsák. Ott sem mindegy mit viszel és mekkora terjedelemben (főleg motoron). Ezek a borostás kalandok életre szólnak. Életre még az olyan Dakart járt fickóknak is mint Charley, vagy a világot (vagy inkább az Univerzumot :D) körbeutazó Obi Van mester. Mindezek mellett a két jó barát mély részletekbe enged minket betekinteni az igaz Afrikából csakúgy, mint a szenvedésből.
Részletes, útvonalat és felszerelést egyaránt alaposan bemutató darab ez a könyv. Nekem ez különösen kedves. Arról nem is beszélve, hogy szinte a részletekbe menően igényes felszerelést vittek magukkal a srácok, kezdve a két Királynőtől (R1200 GS Adventure), a legapróbb Princeton Tec fejlámpáig. Bravó.
Az út maga tökéletes választás. John O'Groats-tól Fokvárosig (tizenhét államon át). Ez nem mond el mindent. Főleg nem Róma forgatagát, Líbia homokját, Egyiptom Nílusát, Etiópia köderdőit, Ruanda vérszagú csendjét és Namíbia Skeleton-partját. Charley és Ewan tényleg utazott. Láttak Afrika arcaiból szinte mindenfélét. Félelemmel és sztereotípiákkal teli elmével indultak és – bár erről csak ők nyilatkozhatnak igazán – egészen más emberként tértek vissza erről a csodás földrészről.
Akiben él a laprugós kalandtúrázás gyertyalángja, abban ez a könyv felébreszti a kisördögöt (na nem mintha a GS-ben laprugó lenne :D). Viszketni kezd a dolog, mehetnéke támad az embernek. A szerencsések neveznek a Bamakora, a még szerencsésebbek felülnek egy Tenerére, vagy GS-re, esetleg KTM-re. Elgurulnak a Touratech-hez és felmálházzák a lovat. Esetleg négy keréken kimennek Hernádra és buckalakóékkal prooffá teszik a verdát és uccu... Igen, így kéne legyen, mert az ilyesféle poros kalandok minden férfinek járnának...
Verdikt: Vegyétek meg. Amennyiben menni készültök azért, ha meg nem azért. Jó érzés lesz, mikor szalad a szem a sorok között és Afrikába repít minket, szinte halljuk a boxert, nyeljük a port. Aki indul keressen fel, szívesen segítek a cuccban :D. Amíg pedig itthon az ember a mókuskerékben, addig – hogy Ewan egyik reklámját idézzem – legyen a kaland illata a levegőben. Ez az egyik kedvenc közepesen-könnyű könyvem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése