A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vibram. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Vibram. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 11., péntek

TESZT: Merrell Chameleon3 Ventilator Gore-Tex




Hogy milyenek a Merrell cipők általában? Jók és kényelmesek, ráadásul (bár ez kicsit szubjektív) design terén is meglehetősen erősek, minden lábbelijük jellegzetes függetlenül attól, hogy saru vagy trailcipő. Ez mondjuk funkcionális szempontból olykor nem a legésszerűbb (gondoljatok csak a túl sok darabból összevarrt cipőkre).

Régóta hordunk Merrell lábbeliket hétköznapra és hazai ösvényekre egyaránt. Eddig mind tartós volt és kényelmes, ám egyik sem volt Gore-Tex. Mivel a Meindl és a Salomon esetében nagyon jó tapasztalatokat szereztünk a Gore-Tex Performance Comfort Footwear technológiáról, így úgy gondoltam méressenek meg Merrell-ék is a GearMag mérlegén. Hát, jól gondoltam…

Jól, ugyanis a tesztelt cipő, nem extrém körülmények közötti esős utcai (nem erdei, sáros ösvényen) használat alatt is olyan gyönyörűen beázik, mint egy elhanyagolt bothy a Skót-felföldön. El sem tudom képzelni, hogy ennyire vonzanám a hibás darabokat. Úgy gondolom, hogy a beszállítóknak át kellene gondolnia, hogy kinek szállítanak, és hogyan tartják kontroll alatt a piacra kerülő termékek minőségét, mert ez bizony erősen rontja az ő imázsukat is. Ráadásul nem szerencsés egy elvileg nedves körülmények közé tervezett cipőnél olyan anyagot/anyagokat (disznóbőr) választani, melyek, ha egyszer átnedvesednek, két napig tart mire szabályos körülmények (kivett talpbetét, lazított cipőfűző, szobahőmérséklet) között megszáradnak. Úgy általában azt sem értem, hogy egy esős időre tervezett (a Merrell szerint ráadásul Pro Trail) cipőnek miért kell millió-egy darabból állnia. Bár igaz, hogy ennek a Chameleon3-nak létezik egy limitált szériás Monsoon névre hallgató változata (szintén Gore-Tex), ami kevesebb darabból áll és alapjában véve nem is bőr (bár ahogy hallom azzal is vannak vízállósági problémák…). Mindezek mellett a sok darab miatt vastag és nehezen lélegzik, így meleg, de mivel alapjában alacsony a szára, nyári cipőnek gondolnám… Mit mondjak, ez sem pozitívum. Mostmár szívesen kezdeném a jó dolgokat, de van még tovább a feketelevesből. Ugyanis az első két héten halálra töri a lábat. A cipő nagyon merev, ám mivel alacsonyszárú, a boka alatt rendszeresen vág, a sarka meg nem elég képlékeny. Ez eléggé szégyenletes, hiszen már nehéz B/C bakancsoknál is megoldották ezt a kérdést (Meindl MFS System).

A jó dolgok (mint már sokszor) a Vibram talpnál kezdődnek. A mintázata sárban is jól kapaszkodik, ám nedves kövön eléggé csúszik. Érdemes odafigyelni rá a kitett ösvényeken (csakúgy a városi macskaköveken). A másik – szinte az egyetlen igazi pozitívuma – a design. És ez az igazi bizonyítéka annak, melyet olyan-amilyen tudásából már sejtettünk is, hogy ez a Merrell marketingszövegével ellentétben nem egy protrail túracipő, hanem egy sportos utcai viselet az ilyen stílusban öltözködőknek.

Verdikt: Sajnálom, de ez is egy jó példa arra, hogy hogyan lehet tökéletesen feleslegesen elkölteni azt az ötezer extra forintot, amelyet a Chameleon3 Ventilator Gore-Tex változatért kérnek a normálhoz képest. Ráadásul nem tartom a tudásnak megfelelően korrektnek a hazai árazását (29.990 Ft). Véleményem szerint (legalábbis a tesztpéldány) nem éri meg az árát, ám jól néz ki. Amennyiben újra választhatnék, a nem GTX-re tenném a voksomat.

2010. május 27., csütörtök

TARTÓS-TESZT: Olang Dakota (?) trekking cipő



Röstellem, de mivel már a doboza és a papírjai sincsenek meg, nem tudom megmondani, hogy mi a fantázianeve a cipőnek. Leginkább az Olang Dakotához hasonlít, talán annak egy korábbi változatával van dolgunk.

Ami biztos, hogy egy trekking cipőről van szó. Ez a kategória nekem sántít. Sajnálom, egészen kicsi korom óta bakancsban túrázom, úgyhogy mindig is furcsálltam a félcipős, vagy még inkább szandálos turistákat. Elhiszem, hogy könnyebb, akár kényelmesebb is utóbbiak bármelyike, de az is biztos, hogy a bokánkat nem tartják, egy patakon bátortalanabbul gázolunk át, vagy akár azt is mondhatnám – adott környezetben -, hogy kígyómarás ellen sem az igazi. Ettől függetlenül egyre inkább terjednek, hiszen nem csak a hegyen vehetjük hasznát.

A kényelmes és könnyű viseletnek számító trekking cipők rengeteg variációjával találkozhatunk. Anyagukban, felépítésükben és kialakításukban hatalmas különbségek lehetnek, melyeknek kényelmi (tömeg, „puhaság/keménység”) és gyakorlati hatása (vízállóság, szellőzés, talpmerevség és „kapaszkodóképesség”, időtállóság) van. Ennek megfelelően választásunkkor arra kell figyelni, hogy milyen környezetben, időjárási körülmények között és mire szeretnénk használni.

A sok bakancs után/mellett miért vettem trekking cipőt? Mert értelmét láttam egy olyan lábbelinek, mely terepre van tervezve, mégis utcán is kényelmes viselet lehet. Más szemszögből ezzel a cipővel elmehetünk oda, ahol szeretnénk túrázni, viszont odáig nem kell bakancs-kalodába zárni lábunkat. Ráadásul, ha úgy tartja kedvünk, akár könnyebb túrára is elmehetünk benne, arról nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha bakancsunk épp’ a túrázás közepén mondja fel a szolgálatot.


A cipő kialakítása és anyaga így fontos szerepet játszott a vásárlásnál. Időtálló és időjárás álló, viszonylag merev felépítésű legyen, és lehetőség szerint a bokámat is tartsa. Ez a cipő bőrből van, viszonylag kevés darabból összeállítva. Ennek köszönhetően kisebb az esély, hogy szétmegy a varrások mentén. Szövetet egyedül a nyelvrésznél találunk. A cipőfűzőt fémkarikákon és egy kampón át kell befűzni. A vízállóságot garantálja az Olantex membrán, melyről sok információt nem közöl a gyártó. A cipő talpa Vibram, ami szintén segítség a bolti választásnál.

Természetesen itt is a használat mutatja meg a termék értékét… Ahogy a bakancsokat, úgy a cipőket is illik betörni a komolyabb használat előtt. Na, ez inkább a lábamat akarta magához igazítani, mint fordítva! A sarokrésznél magasított kialakítása majd’ kicsinálta a bokámat az első hónapokban. De nem adtam fel, így utána már egész tűrhetővé vált. Mivel egy merevebb cipőről van szó, ezt a kilométereknél is érezni fogjuk. Ilyen szempontból egy bakancsra hasonlít… egy rosszabb bakancsra. A talpa viszont nem csúszkál, bár ez egy Vibramtól el is várható. Milyen a felső része? Egész jól szellőzik, legalábbis nem sikerült belerohadnom. A vizet pedig meglepően jól állja. Eleinte szkeptikus voltam az ismeretlen és talán megismerhetetlen Olantex membránnal kapcsolatban, de eddigi tapasztalatom szerint nem ázik be (hacsak nem bokánál jön a víz), és az izzadságot is kiviszi. Ápolása a szokásos bőr+membrán kombókhoz való tisztítószereket és impregnálót kívánja. A cipő belsejéről is érdemes megemlíteni, hogy eddig nem kopott vagy szakadt ki, tehát ez is jól bírja. Még egy hátrányával viszont találkoztam, ez pedig a befűzésénél használatos kampóban rejlik. Nem kopik, nem törik, viszont eszi a fűzőt! Jól kell választani, mert különben váratlan helyzetben ér minket a kellemetlen cipőfűző szakadás. Szóval nem hátrány, ha ebből is viszünk magunkkal egy pótot a túrára. 


Verdikt: Őszintén szólva az Olanggal szemben nincsenek elvárásaim. Ahogy az áraik is mutatják, nem a felső kategóriából választ, aki ilyen mellett dönt. Viszont ezzel a trekking cipővel nem csinál rossz boltot, aki egy merevebb, keményebb darabot keres (a betörésének minden gyötrelmével), amivel együtt viszont időtállóságot, vízállóságot is kap hozzá. A bőr felsőrészt megfelelőnek találom, a Vibram talpban bízhatunk, és az Olantex membrán is működik, ebben az esetben meglepően jól. Csak ne feledjünk plusz cipőfűzőt vinni!